Korábban szűrtük össze a levet a Neander-völgyiekkel

2016.02.18. 18:16

Szibériai leletek alapján a Max Planck Intézet kutatói megállapították: az eddig hitt hatvanezer évvel ezelőtthöz képest negyvenezer évvel korábban keveredhettünk először a Neander-völgyiekkel.

Korábban úgy hittük, hogy a modern ember és a Neander-völgyiek mintegy 60 ezer évvel ezelőtt találkoztak először, amikor a Homo sapiens először hagyta el Afrikát. A Max Planck Intézet evolúciós antropológiával foglalkozó részlegének kutatása azonban új adatokra derített fényt, és kimutatta, hogy már 100 ezer évvel ezelőtt, Szibériában is összefuthattak őseink azóta már kihalt, távoli rokonainkkal - olvasható a BBC News weboldalán

Már százezer évvel ezelőtt is közösködhettünk a Neander-völgyiekkel

Forrás: AFP/Federico Gambarini

A szibériai Neander-völgyi nő

Dr. Sergi Castellano és kollégái a szibériai Gyenyiszova-barlangban talált Neander-völgyi nő maradványait elemezték, és hosszas DNS-analízis során kiderítették, hogy modern emberi DNS-ek is találhatók a genomjában. Ez alapján joggal feltételezik, hogy már ekkor találkozhattunk a Neander-völgyiekkel, jóval a korábban becsült előtt.

Eddig úgy hittük, hogy először a nagyobb kivándorlási hullám idején, hatvanezer évvel ezelőtt találkoztunk a Neander-völgyiekkel. Ma már a keveredés teljesen biztos, a mai ember genomjában is találhatók Neander-völgyi nyomok, amelyek egy sor jelenlegi tulajdonságunkat is meghatározzák.

Bennünk is van egy kis Neander-völgyi

Tudósok 2010-ben kimutatták, hogy az eurázsiai emberek DNS-ének 1-4 százaléka származik a Neander-völgyi embertől.

Illusztráció Neander-völgyiekről

Forrás: Wikimedia Commons

Azóta számos kutatás bizonyította a Neander-völgyi ember genetikai örökségét a modern emberben, korábbi tanulmányok szerint az allergia kialakulásának kockázata is visszavezethető a Neander-völgyi ember örökségére. A távoli rokonoktól „örökölt” DNS

hatással van a modern emberek klinikai jellemzőire:

kapcsolatot találtak a Neander-völgyi DNS és az egyéni sajátosságok, köztük immunológiai, bőrgyógyászati, neurológiai, pszichiátriai és reproduktív betegségek között.

Az intézet kutatásai a modern ember vándorlási hullámaira is új fényt vetnek – ezek szerint a modern ember már korábban elindult Afrikából a Föld többi földrésze felé. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Most
Top 12 óra