Megtalálták a valaha élt legrondább hüllőt

2016.02.20. 08:39

Jóval a dinoszauruszok előtt, úgy 260 millió éve, robosztus, hordószerű testű, rücskös bőrű, tömzsi lábú lények, úgynevezett pareiasaurusok uralták a földet. Egy brit paleontológus először vállalkozott arra, hogy részletesen megvizsgálja a gyakran csak a legrondább hüllőkként emlegetett csoport Kínából előkerült maradványait.

Pareiasaurusokat eddig Dél-Afrikában, Európában (Oroszország, Skócia, Németország), Ázsiában (Kína) és Dél-Amerikában találtak, de nem tudni, hogy ezek elkülönült csoportokat alkottak-e ezeken a kontinenseken.

Kínai fosszíliák

Egy új tanulmányban (Zoological Journal of the Linnean Society) Mike Benton (Bristol's School of Earth Sciences) erős hasonlóságot mutat ki a kínai fosszíliák és az Oroszországban meg Dél-Afrikában talált leletek között. Ez arra utal, hogy a nagytermetű növényevők lassú mozgásuk ellenére képesek voltak átvándorolni a világon.

„Eddig a pareiasaurusok hat faját írták le Kínában, főleg a Sárga-folyó partján található perm időszakbeli kőzetekből, Senhszi és Sanhszi tartományból” – mondta Benton professzor.

„Lehetőségem nyílt az összes lelet tanulmányozására a pekingi múzeumokban, és felkereshettem az eredeti lelőhelyeket is. Egyértelműnek tűnik, hogy valójában csak három fajról van szó, és ezek egy-két millió éves időtartamban éltek.”

Világjáró csúfságok

A pareiasaurusok két-három méter hosszú, robosztus állatok voltak, masszív, hordó alakú testtel, rövid, tömzsi végtagokkal és apró fejjel, amelyben kis fogak ültek. Pofájukat és testüket csontos bütykök borították.

A pareiasaurusok valószínűleg mocsaras, alföldi területeken éltek és nagymennyiségű, alacsony tápértékű növényzetet fogyasztottak. Az új tanulmány megerősíti, hogy a három kínai pareiasaurusfaj testmérete, alakja és fogazata eltérő volt.

A Bunostegos nevű pareiasaurusfaj rekonstruált rajza

Forrás: Wikimedia Commons

„A pareiasaurusok evolúciójával kapcsolatos tanulmányom azt mutatja, hogy a kínai fajok közeli rokonai voltak az orosz és a dél-afrikai fajoknak” – mondta Benton. „Méretük és feltehetőleg lassú mozgásuk ellenére képesek voltak bejárni az egész világot. Ugyanannak a két-három formának az egymásutániságát látjuk világszerte, és nincs semmi bizonyíték arra, hogy Kína vagy bármely más régió elkülönült volna abban az időben.”

Az első nagy növényevők

A pareiasaurusok voltak az első igazán nagy növényevők a földön, mégis az uralmuk rövid ideig tartott. Akárcsak a világ többi részén, a kínai fajokat is elsöpörte a 252 millió éve bekövetkezett nagy perm végi tömeges kihalás, amikor a fajok 90 százalékát elpusztította az Oroszországban lezajló hatalmas vulkánkitörések miatt hulló savas eső és globális felmelegedés.

Az egyik kínai pareiasaurusfaj (Shihtienfenia) állkapcsa

Forrás: Mike Benton

Erdők nélkül a tájakról eltűnt a talaj, amely bemosódott a tengerekbe. Az atmoszféra és az óceánok sokkszerű felmelegedése az óriási mennyiségű szén-dioxid- és metánkibocsátás miatt szintén sok élőlény pusztulását okozta. A pareiasaurusok is áldozatul estek a perm végi tömeges kihalásnak, miután csupán 10 millió évig élhettek a bolygón.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Most
Top 12 óra