Iránytű van elrejtve a kutyák és a főemlősök szemében

2016.02.26. 08:41

A kutyaszerű ragadozók és egyes főemlősök szemében a madarakéhoz hasonló mágneses iránytű lehet a német kutatók legújabb felfedezése szerint.

A Föld mágneses mezejének érzékelését sok állatfaj használja tájékozódásra és navigációra. Mágneses érzék található egyes rovarokban, halakban, hüllőkben és emlősökben. Újabb kutatások szerint valószínűleg az emberben is megvan ez az érzék. 

A kutyák szervezete is érzékelheti a mágneses vonalakat

Forrás: dpa Picture-Alliance/AFP/Matthias Balk

Madarak mágneses érzékelése

A mágneses érzéket a vándormadaraknál tanulmányozták a legalaposabban. A közönséges tájolóval ellentétben – amely az északi irányt mutatja – a madarak „iránytűje” felismeri a mágneses vonalak elhajlását (inklinációját) a földfelszínhez viszonyítva.

Meglepő módon, a madaraknak ez az inklinációs iránytűje kapcsolatban áll a látórendszerrel, mivel a mágneses mező aktiválja a madárszem retinájában található fényérzékeny kriptokróm 1a molekulát.

A kriptokrómok olyan fényérzékeny molekulák, amelyek baktériumokban, növényekben és állatokban fordulnak elő. Az állatokban a szervezet cirkadián (közel napi) ritmusainak szabályozásában játszanak szerepet.

A vándormadarak is így tájékozódnak

Forrás: MTI/Komka Péter

Emlősökben is van kriptokróm 1

Most a frankfurti Max Planck Agykutató Intézet kutatóinak sikerült kimutatnia a kriptokróm 1a-nak megfelelő kriptokróm 1-et több emlősfajban. Ezért könnyen lehetséges, hogy ezen állatoknak is van a látórendszerükhöz kötött mágneses érzékük. Az eredmények a Scientific Reports folyóiratban jelentek meg.

A kutatók 90 emlősfaj retináját vizsgálták meg, található- e benne kriptokróm 1. Végül néhány ragadozóban és főemlősben sikerült megtalálni a vegyületet. A madarakhoz hasonlóan az emlősöknél is a kék színre érzékeny receptorokban fordul elő az anyag.

A molekula a kutyaszerű ragadozókban – kutyák, farkasok, medvék, rókák és borzok – található meg, de nincs a macskaféle ragadozókban (például macskákban, oroszlánokban, tigrisekben). A főemlősök közül a kriptokróm 1-et kimutatták például az orangutánban.

A gén hiányzik a macskákból

Forrás: Mike Bridavsky/www.lilbub.com

Az aktív kriptokróm 1 a retinában lévő színérzékelő csapsejtek külső fényérzékeny részein helyezkedik el. Ezért valószínűtlen, hogy a cirkadián ritmus szabályozásában játszana szerepet, mert ez a kontroll a sejtmagban játszódik le, amely jóval távolabb található. Az sem valószínű, hogy a kriptokróm 1 kiegészítő látópigmentként venne részt a színérzékelésben.

Valószínűleg a mágneses érzékben van szerepük

A kutatók ezért arra gyanakodnak, hogy egyes emlősök a Föld mágneses mezejének érzékelésére használhatják a kriptokróm 1-et. Evolúciós szempontból az emlősök kékérzékeny csapjai megfelelnek a madarak kék-UV érzékeny csapjainak (ahol a kriptokróm 1a található).

A főemlősöknél is a kék színre érzékeny receptorokban fordulhat elő az anyag

Forrás: AFP/Torsten Blackwood

Ezért könnyen lehetséges, hogy a kriptokróm 1-nek az emlősökben hasonló a funkciója, mint a kriptokróm 1a-nak a madaraknak.

Rókák és kutyák megfigyelése tényleg arra utal, hogy képesek érzékelni a Föld mágneses mezejét. A rókák például sikeresebben kapják el az egereket, ha északkeleti irányba ugranak rájuk. Az azonban még nem biztos, hogy ez a kriptokróm 1-nek köszönhető, hiszen több olyan emlős – például egyes rágcsálók és denevérek – is érzékeli a mágneses mezőt, amelyek szemében nem található meg ez a molekula.

Az emlősök mágneses érzékelésének megértéséhez még sok további kutatás szükséges, és az tisztázhatja véglegesen a kriptokróm 1 szerepét.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Most
Top 12 óra