Egyes cápafajok viselkedése a fejlett emlősökéhez hasonlít

2016.03.01. 15:41

A halak állatkörén belül külön csoportot képeznek a cápaalakúak. Korábban úgy vélték, hogy a cápák primitív állatok, de ezt az elmúlt évek viselkedésbiológiai kutatásai rendre megcáfolják. Egy friss kutatási projekt eredménye szerint ,egyes fajok a fejlett emlősökével vetekedő összetett szociális csoportokat alkotnak.

Eddig még sohasem vizsgáltak egyszerre ennyi példányt

A  Delaware Egyetem (Newark, Egyesült Államok) tengerbiológiai kutatócsoportja érdekes eredményről számolt be az Amerikai Oceanográfiai és Geofizikai Társaság, valamint a Limnológiai és Oceanográfiai Szövetség szervezésében február végén megrendezett Ocean Sciences 2016 szimpóziumon.

Homoki tigriscápát fognak be jelölésre a Delaware Egyetem tengerbiológusai

Forrás: University of Delaware/Picasa

Az egyetem tengerbiológusokból és oceanográfusokból álló csoportja az Egyesült Államok keleti, atlanti partvidékén viszonylag gyakori faj, a homoki tigriscápák (Carcharias taurus) viselkedését és szociális kapcsolatait tanulmányozta,

egy minden eddiginél összetettebb kutatási projekt keretein belül.

A kutatók választása nem csak azért esett a homoki tigrisekre, mivel relatíve gyakoribbak, hanem azért is, mert erről a fajról már régebb óta ismert, hogy alkalmanként és egyes területeken igen nagy egyedszámú csoportokban gyűlnek össze.

A homoki tigriscápa viszonylag nagyobb egyedszámban él az Egyesült Államok keleti partvidékén

Forrás: hemis.fr/Dirscherl Reinhard

A kutatók ennek okát, és a csoporton belül az egyedek közötti kapcsolatrendszert tanulmányozták. 

Ehhez több mint 300 homoki tigriscápát jelöltek meg műholdas jeladóval,

és kereken egy évig gyűjtötték az adatokat.  Danielle Haulsee tengerbiológus, a kutatócsoport vezetője és az egyetem doktorandusza elmondta, hogy  eddig még sohasem vizsgálták egyszerre ennyi, egy adott fajhoz  tartozó cápa viselkedési szokásait.

Hosszabb idő elteltével is felismerik egymást az egyedek

Tradicionálisan a cápákat magányos tengeri ragadozóknak tartják.

Számos faj azonban tartósan, vagy alkalmanként nagyobb csoportokba áll össze.

Az elmúlt két évtized egyik jelentős, a cápák viselkedésbiológiájával kapcsolatos eredménye volt többek között az is, hogy felfedezték a magányosnak tartott nagy fehér cápa (Carcharodon carcharias) alkalmi csoportképzési szokását.

A nagy fehér cápáról csak az 1990-es években derült ki, hogy alkalmi és összetartó csoportokba rendeződő szociális faj

Forrás: Wikimedia Commons

Haulsee és tudóstársai a kutatás során a Delaware-öbölben nyáron nagyobb tömegbe rendeződő homoki tigriscápák viselkedésének tanulmányozására koncentrált.

Az egyik legérdekesebb felfedezés, hogy az alkalmilag összeverődő, majd feloszló csoportok jellemzően ugyanazokból az egyedekből állnak össze ismét.  A cápák csoportjai a télutón és kora tavasszal oszlanak fel; a csoporttagok útjai ekkor szétválnak, és az egyes egyedek hosszú vándorútra indulnak az óceánon. Ami igen meglepő, hogy az óceán távoli pontjairól ismét visszatérő cápák közül ugyanazok a példányok állnak össze, amelyek már korábban is egy csoportot alkottak.

A homoki tigriscápák világszerete előfordulnak a melegvizes tengerekben

Forrás: Attila Kleb klebattila@gmail.com

Mindez pedig azt bizonyítja, hogy az egyedek hosszabb idő elteltével is felismerik egymást.

A csoporton belül ugyanolyan alá-fölérendeltségi hierarchia tapasztalható, mint a falkában élő emlősöknél, és a vizsgálatok szerint a csoporttagok folyamatosan kommunikálnak is egymással. „A magasabbrendű döntési folyamatokat általában a nagyon intelligensnek tartott emlősfajokhoz, delfinekhez, elefántokhoz, vagy csimpánzokhoz kötjük” - nyilatkozta Danielle Haulsee. 

A homoki tigriscápák komplex viselkedési szokásokat mutatnak az összeverődött csoportokon belül

Forrás: Elter Tamás

A homoki tigriscápák olyan összetett szociális csoportokat alkotnak a kutató összegzése szerint, amelyek komplexitása csak az emlősökéhez hasonlítható, és roppant ritka a halak világán belül.

Hasznossági rendezőelv mozgatja a cápák csoportjait

A megfigyelések egyértelműen arra utalnak, hogy a csoportképződés és feloszlás hátterében

egyfajta hasznossági rendezőelv áll. 

Mindaddig például, amíg a csoportos és összehangolt prédálás eredményes, a csoport fenn is marad. Viszont azok az egyedek, amelyek nem találják meg számításukat az alkalmi közösségen belül, még azt megelőzően kiválnak a csoportból, hogy a kongregáció végleg feloszlana.

Homoki tigriscápa alulnézeti portréja

Forrás: Elter Tamás

Ez csoportszinten is igaz; a csoport addig marad fenn, ameddig a többségnek előnyt jelent.  A kutatás eredményei azt bizonyítják, hogy

egyes nem emlős fajok viselkedésbiológiája sokkal összetettebb az eddig feltételezetteknél.  

A heringcápa-alakúak rendjébe (Lamniformes) tartozó homoki tigriscápákat a közepes-nagytestű cápafajok közé sorolják. A kifejlett hímek testhossza  2,4 – 2,6 méter, a nagyobb nőstényeké 2,8 -3,2 méter közötti. Kozmopolita fajnak számít, amely világszerte elterjedt a szubtrópusi, és mérsékeltöv melegebb tengereiben.  

A homoki tigrisek fő prédáját a rajhalak alkotják

Forrás: AFP

Viszonylag jelentősebb populációjuk él az Egyesült Államok keleti partvidékén, a Dél-Afrikai Köztárasság indiai-óceáni partszegélyén, a japán Bonin-szigetek, illetve Ausztrália Queensland tartományának vizein. A homoki tigriscápa a Földközi-tengerben is honos, elsősorban a mediterrán medence keleti vizein,  de alkalmanként az Adriai-tengeren is felbukkanhat. Elsősorban rajhalakat zsákmányol. Potenciálisan veszélyes az emberre nézve, de csak akkor válik agresszívvé, ha provokálják.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Most
Top 12 óra