A Hubble kiszúrta az eddigi legtávolabbi galaxist

2016.03.04. 12:19

13,4 milliárd fényévre fekszik tőlünk, és az ősrobbanás után 400 millió évvel keletkezett az eddig felfedezett legtávolabbi galaxis. A Hubble űrteleszkóp bukkant az ősi csillagvárosra.

A kutatók szerint számításaik pontosak, ugyanis alaposan elemezték a távoli objektum által kibocsátott fényt. Az eredményeket az Astrophysical Journal című csillagászati szaklapban fogják hamarosan publikálni – írja a BBC

A Hubble űrteleszkópForrás: NASA

A tanulmány vezető szerzője, Pascal Oesch szerint a felfedezés a Hubble munkásságának csúcspontja. Az űreszköz immár 26 éve kutatja a világűr távoli objektumait a közeli infravörös, látható fény és ultraibolya tartományban. „Amikor a teleszkópot felküldtük, még csak félig tudtunk visszatekinteni a világegyetem múltjába. Most már 97 százalékban, szinte a kezdetekig vissza tudunk menni” – mondta a tudós a BBC-nek, aki azonban nem tagadja, hogy elérték az űreszköz teljesítőképességének határát.

Készülődik a James Webb űrtávcső

A világűr felfedezése azonban nem ér véget a Hubble „nyugdíjazásával”, a munkát a James Webb űrtávcső fogja folytatni, amelyet 2018-ban terveznek felbocsátani. A készülő teleszkóp infravörösben fog „látni”, ami nem véletlen, hiszen a kutatók úgy gondolják, a legősibb csillagok is ebben a hullámhossztartományban detektálhatók a legeredményesebben.

A James Webb űrteleszkóp illusztrációjaForrás: NASA

A tudósok szerint 200 millió fényévvel a GN-z11 mögött is vannak még felfedezetlen csillagvárosok. E korai galaxisok csillagai a világűrt akkoriban kitöltő hideg és semleges hidrogéngázból születtek. Óriási méretű, fényes, ám rövid életű objektumok lehettek, megsemmisülésükkel szóródtak szét az első nehéz elemek a kozmoszban.

Emellett az első csillagok sugárzása felhevítette és újraionizálta a csillagközi gázt. Ezt nevezik reionizációs időszaknak, mivel ekkor ionizálódott ismét a hidrogén jelentős része a világegyetemben.

Kicsi, ám annál fényesebb

A GN-z11 jóval kisebb méretű és tömegű a Tejútrendszernél. Érdekes, hogy rendkívül fényes, és sebesen növekszik, a csillagtermelés üteme szokatlanul gyors” – sorolta az ősi galaxis tulajdonságait Oesch.

A GN-z11 pozíciója a Nagy Medve csillagképbenForrás: NASA

Hozzátette: a GN-z11 példája jól mutatja, hogy a galaxisok felépülése már javában zajlott az univerzum korai időszakában. A James Webb űrteleszkóp még visszább akar tekinteni, így a GN-z11 elődeit fogja keresni. Azt fogja látni, mi történt a „Nagy Bumm” után 100-250 millió évvel.

Hogyan állapítják meg a távolságot?

A most megtalált galaxis felfedezése a Hubble Wide Field Camera 3 (magyarul: széles látószögű kamera 3) nevű kutatóeszközének köszönhető, amely 2009 óta üzemel az űrteleszkópon.

A Föld és a nagyon távoli kozmikus objektumok közötti távolság méréséhez a csillagászok gyakran azt figyelik meg, hogy ezek az objektumok milyen gyorsan távolodnak a Földtől. Az univerzum tágul: az űr maga úgy nő, mint egy léggömb vagy a sütőbe tolt kenyértészta. A világegyetemben lévő objektumok tehát eltávolodnak egymástól. A távoli galaxisok színképe a vörös felé tolódik: minél nagyobb ennek az értéke, annál távolabb van, és idősebb a megfigyelt objektum. Minél távolabb van egy objektum, annál gyorsabban távolodik tőlünk, annál nagyobb a vöröseltolódása.

A GN-z11 esetében a vöröseltolódás mértéke 11,1. A korábbi rekordtartó galaxisnál ez a szám, 8,68 volt (13,2 milliárd fényév távolság), így a most talált galaxis időben 200 millió évvel közelebb került az ősrobbanáshoz.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK