Elhagyott fejekből épít halmot a testére

Az állatvilág divattrendjei olykor elég bizarrak tudnak lenni. Elég, ha megnézzük azt a hernyót, ami saját, egykori fejeit hurcolja magával és használja egyfajta kardként ellenségeivel szemben.

Úgy tűnik, mintha az Uraba lugens tudományos névvel illetett molylepke hernyójának szarva lenne, de a látszat csalóka: tulajdonképpen korábbi, levedlett „fejbőreit” hurcolja magával. Azt egyelőre nem tudni, hogyan marad stabil a különös rakás, de valószínűleg szerepe lehet a tartásban a hernyó fején található, gyűrűszerűen elrendezett szőröknek. A legtöbb rovar egyébként hátrahagyja vagy elfogyasztja levedlett kültakaróját.

Uraba lugens Forrás: Wikimedia Commons

Kardként használja a bizarr fejdíszt

Azt már korábban is sejtették, hogy a hernyó a levedlett fejekkel óvja védtelen hátsó testrészét, azt azonban nem tudták, miképpen. A PeerJ című szakfolyóiratban megjelent legújabb tanulmány vezető szerzője, Petah Low úgy döntött, utánajár a dolognak, ezért egy arénát rendezett be két hernyó és egy poloska számára.

Az egyik hernyónak nem volt „fejdísze” a másiknak igen. A védtelen rovarral hamar, alig 14 másodperc alatt végzett a poloska, ami tűszerű szájszervével méreget fecskendezett áldozatába. A fejeket gyűjtő példány azonban ellenállt és a ragadozónak nagyjából 2 percébe telt, mire legyűrte zsákmányát.

Low azt vette észre, hogy az agresszor a támadás során nem a hernyó testét vette célba, hanem a „fejdíszt”, ami arra enged következtetni, hogy a furcsa „sapka” a poloska összezavarására szolgált.

Emellett a hernyó kardként is lengette a függeléket, többször is kivédve a ragadozó szúró támadását.

Ezt az alábbi mozgóképen nézhetjük meg.

Forrás: Low et al./PeerJ

Akié a legnagyobb, az a nyerő

A kutatás másik részében hatszáz Uraba lugens hernyót raktak fák leveleire. Három csoportra osztották őket – az egyikben levedlett fejet viselő és nem viselő egyedek egyaránt voltak, a második csak levedlett „koponyákat” hurcoló példányokat foglalt magába a harmadik pedig teljesen védtelen hernyókat tartalmazott.

kifejlett Uraba lugens Forrás: Wikimedia Commons

Nyolc nap elteltével a tudósok megfigyelték, hogy az állatok hatoda maradt életben. Legnagyobb meglepetésre a csak szarvat viselő csoport tagjainak túlélési esélye nem volt számottevően nagyobb, mint a szarv nélkülieké. Ugyanakkor, amikor a vegyes csoportot nézték, a fejdíszesek kétszer nagyobb eséllyel élték túl a megpróbáltatásokat, mint a védtelenek.

Mindez azt jelenti, hogy a szarv megléte önmagában nem elég a túléléshez,

ha más, levedlett fejeket hurcolászó hernyók is a közelben vannak. Azok túlélési esélye lesz a legjobb, akik a legnagyobb „tornyot” építik a levedlett fejekből.