Kína nem sajnálja a pénzt a tudományos fejlesztésekre

2016.03.16. 10:57

A következő kínai ötéves terv fókuszában új tudományos és technológiai projektek kidolgozása és megvalósítása áll. Jutna forrás a környezetvédelemre is.

"Innováció" – 61-szer mondta ki ezt a szót Li Ko-csiang kínai miniszterelnök a múlt héten kezdődött Országos Népi Kongresszuson tartott beszédében. Mint az ország legfőbb gazdasági tisztségviselője, áttekintést adott a 2016-tól 2020-ig tartó, szám szerint immár 13-ik ötéves terv előirányzatairól.

A főbb elemek közé tartozik a tudományra fordítható összegek megnövelése már idén 9,1 százalékkal 271 milliárd jüanra, ez átszámítva 41 milliárd dollár. Egyszersmind csökkenteni kívánják a kutatókat korlátozó bürokratikus terheket. A szén-dioxid és más szennyezőanyagok kibocsátásának lefaragásával pedig növelni kell a környezetvédelem szerepét, számol be a Sience folyóirat

A Országos Népi Gyűlés (ONGY), a kínai parlament éves ülésszakának nyitónapján Li Ko-csiang miniszterelnök munkabeszámolóját tartja a Népek Nagy Csarnokában,

Forrás: MTI/Trebitsch Péter

"Az innováció a fejlődés legfőbb motorja, Kína fejlesztési stratégiájának kiemelt helyét kell elfoglalnia" – mondta a miniszterelnök a kongresszus tagjainak.

A részletek egyelőre nem ismertek

Az új ötéves terv, amely afféle keretként szolgál a Kínai Kommunista Párt hosszú távú fejlesztési céljai számára, kevés konkrétumot tartalmaz arról, hogy pontosan miként is ültetik át gyakorlatba és finanszírozzák az elképzeléseket. Helyette listát közöl a kiemelt célokról, úgy mint egy nemzeti tudományos központ építése, űrprogramok fejlesztése, több ezer kilométer nagysebességű vasút- és autópályahálózat kiépítése.

Kína új terve azt ígéri, hogy 2020-ra a kutatási-fejlesztési beruházások (K+F) összege eléri a GDP 2,5 százalékát, szemben a 2014-es 2,05 százalékkal – tavalyelőtt 10,3 ezer milliárd dollár volt az ázsiai ország bruttó hazai összterméke, K+F-re 344 milliárd dollár jutott

A kínai tudományos élet képviselői örülnek a büdzsé kibővítésének, de megjegyzik, hogy a lényeg az egyelőre ismeretlen részletekben rejlik.

Járművek mennek Pekingben 2015. december 1-jén, egy nappal azután, hogy a füstköd miatt a második legmagasabb fokozatú, a narancs színű riasztást rendelték el a kínai fővárosban. Az országban tényleg egyre sürgetőbb a környezetvédelmi reformok bevezetése

Forrás: MTI/EPA/Hong Vu

"A kormánynak nagy tervei vannak, de jelenleg bizonytalan a gazdasági helyzet. Minden a megvalósításon múlik" – mondta Wang Tao, a pekingi Carnegie-Tsinghua Globális Politikai Központ energia- és éghajlatszakértője.

Adócsökkentés jár a technológiai befektetésért

Kína gazdasági növekedése 2015-ben 6,9 százalékra lassult, a kormány jelenleg 6,5-7 százalékos GDP-növekedéssel számol a következő öt évre. Li miniszterelnök szavaiból az derült ki, hogy a pártvezetés áthelyezte a hangsúlyt az eddig domináló szerelő- és nehéziparról.

A következő kínai ötéves terv fő tudományos témakörei
Kvantumkommunikáció és kvantumszámítógép
Agykutatás
Nemzeti kibervédelem
Mélyűri missziók
A szén tiszta, hatékony felhasználása
Ipari, orvosi és hadászati robotok
A géntudomány alkalmazási területei
Óriás adattömeg (Big Data) alkalmazások
Mélytengeri kísérleti platform
Új obszervatórium az Északi-Sarkon, állomás a Déli-sarkon

A tizenharmadik ötéves tervben olyan elemek szerepelnek, mint a gázturbinás motorok és repülőgépek gyártása, az idegtudományok és a genetikai kutatások föllendítése, nemzeti kibervédelem és mélyűrbeli missziók. A kínai űrügynökség múlt héten bejelentette, hogy 2020-ig Mars-szondát tervez indítani.

Az úgynevezett "Big Data", azaz óriási adattömegek kezelése, a csúcstechnológiás orvosi eszközök fejlesztése és a felhőalapú számítástechnika szintén felkerült a prioritások listájára. Li adókedvezményeket ígért azoknak a cégeknek, amelyek befektetnek a kiemelt fontosságúnak minősített projektekbe, továbbá a bürokratikus korlátok csökkentéséről is beszélt, föllendítendő a kutatást és fejlesztést.

Kína egyébként az űrkutatásban is jelentős eredményeket ért el, a képen például első aktív holdjárója, a Jáde Nyúl látható

Forrás: AFP/EyePress News

A környezetvédelem is fókuszba kerül

"Ha olyan stratégiát valósítunk meg, amelyben az innováció a fejlesztés motorja, akkor a tudomány és a technológia a gazdaság szerves elemévé válik, ezáltal fokozva a termelés minőségét és versenyképességét" – mondta a miniszterelnök.

A tervben szó esik környezetvédelemről és energiatermelésről is, de részletek híján nem világos, mi fog változni a jelenleg ismert adatokhoz képest. 2020-ra a kormányzat az energiafogyasztást 15 százalékkal kívánja csökkenteni, a szén-dioxid-kibocsátást pedig 18 százalékkal. A kínai Fejlesztési és Reformbizottság elnöke szerint a következő 3-5 évben 500 millió tonnával fognák vissza a szénkitermelés kapacitását. Ezzel párhuzamosan a nukleáris energiatermelést 2020-ra megkétszerezik, elérve az 58 gigawattot.

Átszervezik a környezeti minisztériumot is, önálló osztályt kap a víz-, levegő- és talajvédelem.

A maszk nem sokat véd a légszennyezettség káros hatásai ellen - sürgető a szén-dioxid-szint csökkentése

Forrás: AFP/Str

A szakértők a talajszennyezés mérséklését tartják különösen fontosnak, hiszen az elmúlt évtizedek erőltetett ütemű iparosítása és a városok rohamos terjeszkedése óriási mértékben hozzájárult a talaj leromlásához. Mindenekelőtt létre kellene hozni a nemzeti talajminőség-vizsgáló hálózatot, mondta Yong-Guan Zhu, a hsziameni Városi Környezet Intézet igazgatója. 

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK

Most
Top 12 óra