A biztonságos szex érdekében fanyalodtunk a monogámiára

http://www.dreamstime.com/royalty-free-stock-photography-love-triangle-image23462247

Kutatók szerint a nemi betegségek terjedése késztethette az embereket arra, hogy az eredetileg poligám társadalmak a monogámiát részesítsék előnyben. Magyarán biztosabb volt csak egy emberrel szexelni, mint többel, mert így kisebb volt az esély valamilyen fertőzés összeszedésére.

Az emberi történelemben nagyon sokáig természetes volt a poligámia, leginkább a többnejűség, és egészen eddig nem nagyon találtak meggyőző magyarázatot arra, hogyan fordult ez át ilyen nagy területeken monogámiává. Kanadai kutatók úgy gondolják, hogy a szexuális úton terjedő betegségek visszaszorítása volt az elsődleges szempont.

Eredetileg a poligámia volt a természetes Forrás: PhotoAlto/Clara Neuimie / Altopress/Clara Neuimie

Zabolátlan férfiak

A Waterlooi Egyetem kutatói szerint ezek a társadalmi normák, amelyek a monogámiát részesítik előnyben, azért alakultak ki, hogy kicsit megzabolázzák a férfiakat, akik így kevésbé terjesztették a nemi betegségeket. "A kutatásunk jól mutatja, hogy

a társadalmi normákat hogyan hívhatja életre egy-egy természetes jelenség,

mint például a betegségek terjedése" - mondta el egy sajtóközleményben Chris Bauch matematikus. "Ez jól bizonyítja, hogy a matematikai modellezés nemcsak a jövőbeni események jóslására, de a múlt megértésére is alkalmas."

A poligám berendezkedés az ősemberek esetében logikus volt: egy kis létszámú, zárt közösségben éltek, és az volt a céljuk, hogy maximalizálják a nemzőképességüket. Minél több utód született, a férfi annál sikeresebben adta tovább a génjeit - ez pedig gyakorlatilag az utódlás célja.

Az ősemberek között még az volt a fontos, hogy minél több utód szülessen Forrás: Javier Trueba, MADRID SCIENTIFIC FILMS

Akkor azonban, amikor ezek az emberek már kicsit bonyolultabb, mezőgazdasággal és állattenyésztéssel foglalkozó csoportokká váltak, összetettebb lett a helyzet, és a nemi betegségek kialakulásának megnőtt az esélye. A kutatók szerint nagyjából 300 fős társulás lehetett az a határ, ahol először elkezdtek terjedni az ilyen nyavalyák.

Nagyjából 300 fős csoportok felett lett természetes a monogámia Forrás: PhotoAlto/Sigrid Olsson / Altopress/Sigrid Olsson

Múltba tekintő matematika

A tudósok az elmúlt harmincezer évet modellezték matematikai módszerekkel, figyelembe véve a társadalmi csoportok számának növekedését és a nemi betegségek terjedésének valószínűségét. A statisztikák megmutatták, hogy amikor a vadászó-gyűjtögető, nagyjából harmincfős csoportokat kinőttük, a szociális normák megváltoztak, és

az lett a sikeresebb, aki monogám kapcsolatra állt át, így csökkentve az esélyét a nemi betegségek terjedésének.

A Nature Communications folyóiratban megjelent tanulmány szerint a fejletlenebb társadalmakban, ahol ekkor még nem voltak antibiotikumok és gumióvszerek, a szifilisz, a chlamydia és a tripper például rengeteg esetben okozott meddőséget. A populáció jelentősen visszaesett.

A többnejűség néhány országban még ma is megengedett, a nyugati társadalmakban azonban a monogámia dívik Forrás: Dreamstime

Bár a kutatóknak egyelőre további bizonyítékokkal kell alátámasztaniuk a hipotéziseiket, úgy gondolják, hogy annyit mindenképpen leszűrhetünk a kísérletből, hogy a ma ismert szociális normáink nem a környezeti hatásoktól függetlenül, hanem azokra reagálva jöttek létre - és fordítva.