Az Europa jobban hasonlíthat a Földre, mint gondolták

kisbolygó
Az Europa felszínén a jégpáncél töredezett, repedezett. A jégpáncélon keletkező repedéseken keresztül a felszínére hulló kőtömbök bejuthatnak az óceánba, ahol a szikla belsejének repedéseiben megbújó élőlények továbbélésre alkalmas körülményeket találhatnak
Vágólapra másolva!
A Jupiter jeges holdja, az Europa már régóta a figyelem középpontjában áll, mint a Földön kívüli élet egyik lehetséges helyszíne. A legújabb kutatásokból pedig az derül ki, hogy még jobban hasonlít a Földre, mint eddig gondolták.
Vágólapra másolva!

A hold felszínét vastag vízjég páncél borítja, alatta a csillagászok feltételezése szerint sós vizű óceán lehet. A NASA kutatói a Geophysical Research Letters című folyóiratban közzétett tanulmányukban azt vizsgálták, hogyan változhatott az Europa óceánjának kémiai összetétele, milyen elemek találhatók benne. Az eredményekből kiderült, hogy a hold óceánjában – csakúgy, mint a Földön – tízszer több oxigén keletkezik, mint hidrogén. A két elem egyensúlya éppen megfelelő az élet kialakulásához.

A Jupiter Europa nevű holdja felszínét jégpáncél borítja. A jégkéreg alatt azonban folyékony víz alkotta óceánt tételeznek fel a tudósok Forrás: Nasa/Jpl/Ted Stryk

Kémiai reakciók a mélyben és a felszínen

A hidrogén keletkezéséhez a hold belsejében kell keresni a választ. Csillagászok úgy gondolják, az Europa óceáni aljzata folyamatosan hűl, emiatt egyre több repedés keletkezik rajta. Ez lehetőséget teremt arra, hogy egyre több kőzet érintkezzen vízzel, és lépjen vele kémiai reakcióba.

A Földön a víz és a kőzetek közti kölcsönhatást szerpentinizációnak nevezzük, amely során új ásványok keletkeznek, miközben nagy mennyiségű hidrogén szabadul fel. Minél több repedés keletkezik az évmilliók során, annál több hidrogén szabadul fel, ami az óceán vizében halmozódik fel. A folyamat azonban csak az egyik fele annak, hogy kialakulhasson a földihez hasonló kémiai egyensúly.

Oxidálószerre is szükség van, hogy a reakciók végbemehessenek a mélyből feltörő hidrogénnel. Ezeket az anyagokat az Europa felszíne biztosítja. A Jupiter intenzív sugárzása miatt a hold jegében a kémiai kötések felbomlanak, így különböző oxigéntartalmú vegyületek jönnek létre, amik oxidálószerként viselkednek. De ezeknek valahogy le kell kerülni az óceán vizébe, hogy reagálni tudjanak a hidrogénnel.

Azt már régóta tudták, hogy az Europa töredezett felszíne folyamatosan megújul. A becsapódási kráterek hiánya arra utal, hogy van valamiféle tektonika a holdon, vagyis a jégpáncél állandó mozgásban van, ami lehetővé teszi, hogy az oxidálószerek lejussanak az óceánba.

Az Europa felszínén a jégpáncél töredezett, repedezett Forrás: Astrobio.Net

Fő az egyensúly

„A jégfelszínről az óceánba kerülő oxidálószer olyan, mint egy elem pozitív pólusa, a tengeraljzatról feltörő redukálószerek pedig a negatív pólusnak felelnek meg” – magyarázta Kevin Hand, a kutatásban résztvevő egyik bolygókutató. A redukálószerek tehát egyensúlyozni tudják az oxidálószerek mennyiségét, így a földi óceánokhoz hasonló kémiai összetétel fenn tud maradni.

Úgy tűnik, az Europán minden feltétel megvan az élet kialakulásához, és az új felfedezések miatt még ígéretesebbnek tűnik az égitest további vizsgálata.