Egy nemzetközi kutatócsoport a Nature Communications folyóiratban tette közzé a zsiráffélék (Giraffidae) családjába tartozó két faj, a zsiráf és az okapi teljes genomszekvenciáját. Ebből kiderül többek közt az is, milyen gének hatására alakult ki az állat különleges felépítése és hosszú nyaka. A tanulmány bepillantást nyújt a patás állatok evolúciójába is.
Douglas Cavener, Morris Agaba és munkatársaik két nőstény maszáj zsiráf (Giraffa camelopardalis tippelskirchi) és egy hím okapi (Okapia johnstoni) teljes genomját szekvenálták.
Elemzésük azt mutatja, hogy a zsiráf felépítése és szív- és érrendszeri alkalmazkodása valószínűleg párhuzamosan evolválódott viszonylag kis számú (néhány tucat) gén megváltozásával.
A két faj és más emlősök genomjának összehasonlítása arra utal, hogy a zsiráfnak az okapi rövid nyakához képest hosszú nyaka
valószínűleg két fehérjekészlet változásainak köszönhető.
Az egyik fehérjekészlet a test és a végtagok fejlődésekor szabályozza génkifejeződést, a másik a növekedési faktorok (a sejtnövekedést serkentő anyagok) génkifejeződését irányítja.
Mivel e fehérjéket kódoló gének közül sokról tudott, hogy a szív- és érrendszeri fejlődést is szabályozzák, a zsiráf szokatlan testalkata valószínűleg a keringési rendszer adaptációjával együtt alakult ki az evolúció folyamán, így a keringési rendszer alkalmazkodni tudott az állat egyedülálló fiziológiájához.
Azon kívül, hogy információt ad a zsiráf ikonikus testalkatáról és élettanáról, a munka segítheti a jövőbeni természetvédelmi tanulmányokat is.