A tüzes Szépség és a Szörnyeteg

2016.05.26. 15:01

Május dereka meglehetősen mozgalmas volt a vulkánkitörések terén. Ezek közül két kitörési esemény érdemel különös figyelmet, ami ráirányítja a figyelmet a tűzhányók, a vulkánkitörések kettős természetére: szépek, vonzóak, de egyben veszélyesek és pusztítóak is. Az Etna az elmúlt napokban parádés kitöréseket produkált, míg az indonéziai Sinabung váratlan izzófelhője hét halálos áldozatot követelt.

 Forró lávatűzijátékot lövellve éledt fel az Etna

Az Etna több hónapos szünet után éledt fel újra a látványos 2015. december eleji kitörése után. Május 17-én este az Északkeleti kráterben kezdődtek kisebb lávatűzijáték kitörések különösebb korábbi előjelek nélkül. Ez a vulkáni működés a következő nap reggelén felerősödött, és az erőteljes hamukibocsátás a tűzhányótól keletre okozott némi gondot.

A feléledt Etna által kilövellt vulkáni hamufelhő a sztartoszféra határáig terjeszkedhetForrás: Tűzhányóblog

Délre a kráterek közelébe kihelyezett magasságmérő erős felszínemelkedést jelzett,

félreérthetetlenül arra utalva, hogy friss magmatömeg nyomul fel.

Nem sokkal dél után a Voragine kráter lépett működésbe, ahol pulzáló lávaszökőkút kitörés történt, a vulkáni hamuanyag pedig több mint 3 kilométer magasra emelkedett a tűzhányó fölé.

Délutánra már a láva is kicsordult és vékony folyamban ereszkedett lefelé a nyugati kráter peremen át. A lávaszökőkút-kitörés mindeközben mérsékeltebb erősségű lávatűzijáték kitörésre váltott át. Éjfélre ismét erőteljes felszínemelkedést mutattak a műszerek,

az újabb feltóduló magma egy második paroxizmális kitöréshez vezetett a kora reggeli órákban,

amit a rossz időjárási viszonyok miatt csak a műszerekkel lehetett érzékelni. Lapilli és vulkáni hamuszemcsék hulltak a tűzhányótól keletre eső területeken. A helyzet a következő napokban is hasonló volt.

Az Etna látványos, ám veszélyessé válható kitöréseket produkálForrás:Corbis/Marco Restivo

Egy újabb paroxizmális lávaszökőkút kitörés történt a Voragine kráter kürtőiből május 21. reggel, előtte és utána pedig csendesebb lávatűzijáték zajlott. Május 22-én a legfiatalabb kürtő, az Új Délkeleti kráter is vulkáni hamut bocsátott ki az oldalában, majd estére ismét az Északkeleti kráteré volt a főszerep, ahol folytatódtak a stromboli-típusú kitörések. 

Az egyik legaktívabb európai vulkán, a Lipari-szigetekhez tartozó Stromboli a néveadója egy kitörési típusnakForrás: AFP/Giovanni Isolino

Az Etna kitörése kisebb intenzitással az elmúlt napokban is folytatódott. A vulkán ismét jelét adta, hogy hosszabb szünet után is nagyon gyorsan feléledhet,

és akár komolyabb figyelmeztető előjel nélkül léphet működésbe.

Ezt főleg a turistaszezon előtt fontos jól megjegyezni.

Vulkánok mellett élni egyszerre hasznos, és veszélyes

Vulkánok mellett élni sok hasznot nyújt, azonban mindig ott van a fenyegetés is - mi van, ha megváltozik a vulkán természete, és a szokotthoz képest eltérő működésbe kezd? Ez az Etna esetében is fennáll,

ami jelenleg jóval robbanásosabb kitöréseket mutat, mint korábban.

Az indonéziai Sinabung tűzhányóról 2010. előtt azt gondolták, hogy már egy rég kialudt tűzhányó.

A robbanásos vulkánkitörések a természet legfélelmetesebb jelenségei közé tartoznakForrás: Alex Vidal Brecas

Azonban 2010-ben váratlanul felébredt, és jelenleg a Föld egyik legaktívabb és legveszélyesebb tűzhányója. Környezetéből több tízezer lakost telepítettek ki, a vulkán körül veszélyzónát alakítottak ki, ahová tilos belépni. Ez a helyzet azonban már 3 éve tart. Az ideiglenes táborhelyek sokak életét nehezítik meg.

Az emberek hozzászoktak a gazdagon termő földek műveléséhez, a termés biztosítja ugyanis a megélhetésüket.

Három éve azonban családok ezrei élnek nélkülözések között.

Közben figyelik a vulkánt, vajon csendesedik-e, és végre befejeződik ez a hosszú vészhelyzet? A tűzhányó pedig folyamatosan és kiismerhetetlenül fenyeget.

Az indonéziai Sinabung tízezer évig szunnyadt, jelenleg a Föld egyik legveszedelmesebb tűzhányójaként ismertForrás: Rendy Cipta Muliawan/Rendy Cipta Muliawan

Csúcsán nehezen mozgó láva türemkedik ki, a lávadómok a meredek oldalon nem sokáig maradnak meg, egyszer csak szétesnek, leomlanak, amelyek mindent elsöprő izzófelhőket okoznak.

A piroklaszt-árak kezdetben a vulkán déli oldalán söpörtek le,

majd az idei évben már a délkeleti oldal is veszélyessé vált. Az elmúlt hónapokban némileg változott a vulkáni működés jellege. Kevesebb volt az izzófelhő, többször volt rövid lefolyású vulcanoi-típusú robbanásos kitörés.

A Sinabung kitörése kiszámíthatatlan folyamatokat, többek között életveszélyes izzófelhők lezúdulását produkálhatjaForrás: AFP/Sutanta Aditya

Ez kisebb veszélyt jelentett a környező lakosságra. Az emberek pedig egyre jobban vágytak rá, hogy visszatérjenek otthonukba.

Többen neki is indultak és beléptek  a veszélyzónába.

Megtehették, hiszen a kitett figyelmeztető táblákon kívül nem akadályozta őket senki. A vörös zónában lévő Gamber településre is egyre többen szállingóztak vissza, hiszen hónapok óta nem volt a települést károsító esemény.

Félelmetes izzófelhő zúdult le a tűzhányó oldalán

Május 21-én, helyi idő szerint délután fél 3-kor azonban a tűzhányó csúcsán lévő instabil lávadóm tömeg szétesett, ami hirtelen felszínre hozta a belsejében lévő, gázokban dús, ezért nagy nyomás alatt lévő lávaanyagot is.

Hatalmas izzófelhő zúdult le a délkeleti oldalon, a feltornyosuló hamufelhőben villámok cikáztak

ezzel is félelmetesebbé téve a több száz Celsius fokú, száz kilométer per óra sebességet meghaladó gyorsasággal mozgó gáz és kőzettörmelék anyagot.

Olvadt láva hömpölyög a Sinabung vulkán lejtőinForrás: AFP/Sutanta Aditya

Az elmúlt bő egy évben ezek az izzófelhők 2-3 kilométer távolságba jutottak. Ez azonban több mint 4,5 kilométert tett meg, és átgázolt Gamber faluján is. A jelentések szerint heten haltak meg,  néhány ember pedig súlyos égési sérülést szenvedett. Állatok pusztultak el, és mindent beborított a szürke hamulepel.

Vulkáni hamuval borított robogó a Szumátra északi részében elterülő Karo kormányzóságban fekvő Gamber faluban, a Sinabung tűzhányó kitörése után két nappal.Forrás: AFP/Ardiansyah Putra

Az eső pedig mindezt sárrá változtatta. Szörnyű tragédia, hasonló ahhoz, ami 2014. február 1-én történt, ekkor  16-an estek áldozatául annak, hogy egy viszonylag csendesebb időszakban könnyelműen beléptek a veszélyzónába. Akkor is váratlanul érkezett egy szokatlanul nagy izzófelhő. Tanulság pedig akad bőven!

A vulkánok időnként kiszámíthatatlanul viselkednek

Egy aktív, látszólag megbízhatóan, kiismerhetően működő tűzhányó esetében is kell váratlan eseményekre számítani.

A szakemberek, a vulkanológusok nem tudják órára, percre pontosan megmondani mi fog történni,

azonban a veszélyhelyzetet, a lehetséges folyamatokat fel tudják vázolni. A vulkáni kitörésveszély előrejelzésnek azonban ez csupán az első, jóllehet nélkülözhetetlen és kiemelten fontos lépése.

A Sinabung hosszú szunnyadás után, váratlanul éledt fel ismétForrás: AFP/Sutanta Aditya

A következő lépés, hogy a hatóságok, a döntéshozók ennek megfelelő intézkedéseket foganatosítsanak. Azonban még ez sem elég! A hatékony védekezéshez, a katasztrófa bekövetkezésének csökkentéséhez az is szükséges, hogy a vulkán közelében élő lakosok megértsék mi történik illetve mi történhet, és ennek megfelelően hogyan viselkedjenek. Ez pedig mindennek a legnehezebb része.

A vulkánkitörés egészen pontos előrejelzése szinte lehetetlen feladatForrás: Origo

Elengedhetetlenül szükséges a hatékony felvilágosító tevékenység, nem véletlen, hogy egyre több vulkanológus kapcsolódik be abba az ismeretterjesztő munkába, amely a vulkánok veszélyes tulajdonságaira hívja fel a figyelmet.

A vulkanológusok tudják, hogy mi várható, azonban ezt tudni kell a vulkánok közelébe élő tízezreknek is.

Sőt, millióknak, hiszen ma már közel 700 millió ember él potenciálisan aktív vulkán közelében.

LávaszökőkútForrás: Guide to Iceland/Iurie Belegurschi

Ez azt jelenti, hogy a jövőben sokkal nagyobb tömegeket kell majd meggyőzni mit lehet, mit kell, és mit nem szabad tenni egy vészhelyzet esetén. A Sinabung közeli visszatérő tragédiák figyelmeztetnek, miből kell tanulni! 

(A szerző vulkanológus, az MTA doktora, az ELTE Kőzettan-Geokémiai Tanszékének tanszékvezető egyetemi tanára)

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK