A rozsomák okosabb mentőkutya lenne, mint a bernáthegyi

rozsomák
Rozsomák (Gulo gulo)
Vágólapra másolva!
Egy új kanadai program alpesi mentővé képezné ki a vérszomjas ragadozóként ismert rozsomákot. Egyetlen probléma, hogy fogságban ritkán szaporodik.
Vágólapra másolva!

Hosszú és erős a karma, éles a foga, a hangjától végigfut az ember hátán a hideg, igazi harcos – ez jut az eszünkbe a rozsomákról. Bár a nagy termetű menyétféle legfeljebb 30 kilogrammosra és 80 centiméter hosszúra nő meg, ennek dacára vészhelyzetben akár a farkasra és a medvére is ráront.

Azt minden állatkerti gondozó tudja, hogy az elképesztően okos rozsomák az állatvilág Houdinije, olyan furfangos szabadulóművész, hogy a kifutóját különleges védelemmel kell ellátni. A kanadai Albertában lévő Polar Park állatmenhely munkatársa, Steve Kroschel arra figyelt fel, hogy a kölyökként hozzá került rozsomákok felnőttkorukban is szelídek maradtak, és kutyaként követték gondozójukat.

Az Alaszka, Szibéria, a sarkvidékhez közeli kanadai és skandináv területek hidegebb klímáját kedvelő rozsomák a lábujjai között feszülő bőrhártyának köszönhetően ügyesen közlekedik a hótakaró tetején, nem süllyed el benne. Ha ehhez hozzáadjuk kiváló szaglását és intelligenciáját, máris tökéletes hegyi mentőt nyernénk.

Ötször gyorsabban tanul, mint egy kutya

A Polar Parkba évtizedek óta érkeznek olyan rozsomákkölykök, amelyeket a prémvadászok nem lőttek ki, és egészségi állapotuk is lehetővé teszi, hogy oktatási céllal képezzék őket. Kroschel tanítani kezdett egy Jasper nevű állatot, amely egy hét után már úgy „dolgozott”, mint egy bernáthegyi: kiszimatolta a hóval betakart személyt, lyukat kapart a hóba, majd azon keresztül erős karmával és fogával kihúzta a nyolcvankilós férfit.

Bár rossz a híre, a rozsomák könnyen megszelídíthető, mondja Kroschel. „Sokféle vadállattal dolgoztam már, de egyikből sem válik ilyen társ. Gyorsan hozzá lehet őket szoktatni a pórázhoz. És ha kialakul a kapcsolat, követik az embert keresztül a hegyeken, mint egy kutya” - mesélte a kanadai CBC tévétársaság műsorában.

Kroschel állítja, hogy a rozsomák nem válik kiszámíthatatlanná, mint mondjuk egy farkas, hiúz vagy grizzly. A szoros kapcsolat kialakításának előfeltétele, hogy születésétől ember nevelje a rozsomákot. Így létrejön a bevésődésnek (imprinting) nevezett etológiai jelenség: a kritikus időszakban bekövetkező gyors tanulás.

Mivel az élet korai szakaszában keletkezik a bevésődés, ezért az egyed élete végéig tart. Világhírű kutatója volt Konrad Lorenz etológus, aki – mint elsőként megpillantott lény – inkubátorban kikelt kislibák számára vált követendő „szülővé”, a fiókák az általa mutatott viselkedéseket jegyezték meg.

Rozsomák (Gulo gulo) Forrás: Wikimedia Commons

Soha nem vitték sürgősségi osztályra

Kroschel szerint ez a bevésődés a titka annak, hogy soha nem sérült meg a kiképzés során. „Úgy birkóznak velem a rozsomákkölykök, ahogy más kölykökkel is tennék. Az állkapcsukkal elkapnak a nyakamnál, és megpróbálnak körbevonszolni a kifutóban, így gyakorolják a zsákmányszerzést. De az elmúlt 35 évben soha nem kerültem kórházba emiatt.”

Ennek ellenére az eddigi kiképzések alkalmával nem hagyták, hogy a rozsomákok egyedül kutassanak föl és ássanak ki önkéntes „áldozatokat” a hóból. Inkább arra tanítják őket, hogy tévedhetetlen szaglásukkal nyomozzák ki a hó fogságába esett személyek hollétét, aztán a kiásásukat már bízzák az emberekre.

Rozsomák Forrás: Wikimedia Commons

Ahhoz azonban, hogy a rozsomákokat széles körben lehessen kiképezni, újszülött kölykökre volna szükség (az imprinting miatt). Erre azonban elvétve van csak lehetőség, a rozsomák ugyanis fogságban ritkán szaporodik: világszerte alig 80, állatkertben született példány él.

Pedig szaporításukra nagy szükség lenne, mert a rozsomák szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján: bár kihalás nem fenyegeti, de alacsony az egyedszáma. Fogságban a párzás megtörténik ugyan, de utódok nem jönnek világra – ez a természet rejtélye, egyúttal komoly probléma az állatvédelmi szakemberek számára, és azoknak is, akik egyszer lavinaveszélyes területeken szeretnének „mentőrozsomákot” bevetni.