Ausztráliában már félig élő játékbabákat is növesztenek

Így néznek ki az igazi aggodalombabák

Lehet vitatkozni azon, hogy a szövettenyésztés, és egyáltalán a mesterséges szervek létrehozása mennyire etikus és mennyire veszélyes, Oron Catts szerint azonban egyelőre még ott sem tartunk, hogy kitaláljuk, pontosan hogyan működik ez hatékonyan. Az ausztrál művész olyan projektet mutatott be az idei Brain Bar Budapesten, ami a művészetet és a tudományt fogja össze a szövettenyésztés eszközével.

Elég furcsán, és valójában kicsit ijesztően is hangzik az 1996-ban alapított Tissue Culture & Art Project (TC&A), az Oron Catts részvételével zajló program ugyanis összeköti a szövettenyésztést a művészettel, és olyan "szörnyszülötteket" hoz létre, mint a félig élő guetamalai aggodalombaba, vagy az áldozatmentes bőr, amit gyakorlatilag úgynevezett technotudományos testben növesztenek.

Így néznek ki az igazi aggodalombabák Forrás: Wikimedia Commons

H. G. Wells egyik korai írásában jegyzi meg, hogy az élő szervezetet akár úgy is tekinthetjük, mint egy nyers anyagot, amit, ha megfelelően formálunk, olyanná gyúrhatunk, ami túlléphet saját jelenlegi potenciálján. Oron Catts és a TC&A pontosan ezt teszi:

művészeti célból újragyúrja az élő szövetet.

Fül, bőr és babák

A projektek között szerepel például egy fül, amit Stelarc, a karján fület "növesztő" előadóművész különleges szervének kicsinyített másaként hoztak létre emberi és állati sejtekből, egy réteg bőr, amely annyira érzékeny, hogy ha leválasztanák életet adó mesterséges testéről, tönkremenne, vagy a furcsa, guetamalai aggodalombabákra hajazó, félig élő babaszerű képződmények.

Az "áldozatmentes bőrt" (Victimless Leather) immortalizált sejtvonalakból tenyésztették ki, amelyek egy élő réteget képeznek, és biológiailag lebontható, apró, kabát alakú polimermátrixokon léteznek. A cél az, hogy felhívják azok figyelmét, akik valódi bőrből készült ruhát viselnek arra, hogy

lehet esély úgy is ruházkodni, hogy nem gyilkolnak le érte állatokat.

Félig élő babának suttogni

Így fest a szövettenyésztett aggodalombaba Forrás: TC&A

A korábban említett aggodalombabák eredetijei egy guetamalai legendához köthetők: az anyák azt mondják a gyerekeiknek, hogy ha az aggodalmaikat, bajaikat, félelmeiket elsuttogják a játékbabáiknak, akkor az éjszaka a babák megoldják őket. Összesen hat babájuk van hat dobozban, és mindegyik babának csak egy félelmüket mondhatják meg. Erre a legendára reflektált rá Catts és csapata, akik élő szövetekből hoztak létre hét ilyen babaszerű fél-élőlényt.

A babákat először lebomló polimerekből formálják meg, majd sebészeti varratokkal összeillesztik. Innen igazán sci-fi a dolog: a babákra élő sejteket "szórnak", majd

egy anyaméhként működő mikrogravitációs bioreaktorba rakják

(ahogy a képen is látszik), ahol az élő sejtek elkezdenek burjánzani rajtuk. Így válnak gyakorlatilag félig élővé.

Ez lehet a jövő?

Catts a Brain Bar Budapesten előadott prezentációjában kiemelte, hogy rengeteg kritikát kapnak azzal kapcsolatban, hogy

nem veszélyes-e így játszani az emberi és állati szövetekkel.

„Van, aki azt mondja, hogy veszélyes, van, aki azt, hogy ez a jövő, én azt mondom, hogy egyelőre várjunk. Még ki kell találnunk, pontosan hogy is működik ez az egész” – mondta.