Hajnalban elérjük a Jupitert

Az idei év egyik legizgalmasabb űrkutatási eseménye jön holnap hajnalban: a Juno űrszonda eléri a Jupitert, és pályára áll a gázóriás körül, hogy másfél évig vizsgálja a bolygót.

A NASA kutatói valószínűleg idén kihagyják a július 4-i tűzijátékot - helyi idő szerint este fél tízkor fog ugyanis odaérni a Juno űrszonda a Jupiterhez, a pályára állás pedig egyáltalán nem lesz egyszerű, sem veszélytelen.

A Juno űrszonda a Jupiternél (illusztráció) Forrás: NASA

Ötéves utazás ér véget

A New Frontiers misszió keretein belül elindított Juno majdnem öt éve robog a Jupiter felé, és magyar idő szerint július 5-én, hajnali 4 óra 30 perc körül fogja elérni a bolygót. Ekkor egyébként az űrszonda

az egyik leggyorsabb emberi kéz készítette járművé válik,

a gázóriás gravitációja ugyanis felgyorsítja 266 ezer kilométer per órára (átlagosan 542 méter per másodpercre). A maximális sebessége idején annyira gyors lesz, hogy 9 perc alatt körberepülhetné a Földet.

A Juno legfrissebb, június 21-i képe a Jupiterről Forrás: NASA / Juno

A 3625 kilós űrszonda egyébként a hangsebesség kétszáztizenötszörösével halad. Ahhoz, hogy le tudjon majd fékezni, és a bolygó körüli pályára állhasson, 35 percig fogja magát lassítani.

Először poláris pályán

A Junónak nem lesz egyszerű dolga: úgynevezett poláris pályára kell majd állnia a Jupiter körül, mivel

most először nem az egyenlítő környékét, hanem az északi sarkvidéket vizsgálja meg ember alkotta szonda.

Ha a manőver sikerül, az űrszonda 18 hónapig fogja az adatokat küldeni a gázóriásról - ha pedig nem sikerül, a NASA 1,13 milliárd dolláros missziója kudarcba fullad.

Mit tudunk eddig a Jupiterről?

A Jupiter gázóriás a Naptól számított ötödik bolygó, tömegét tekintve a legnagyobb a Naprendszerben (tömege a Föld tömegének 318-szorosa). A Vénusz után ez a legfényesebb bolygó, távcsővel először 1610-ben Galilei vizsgálta. Először 1973-ban a Pioneer-10 látogatta meg. Ezt követte a Pioneer-11, a Voyager-1, a Voyager-2, az Ulysses és a Galileo, amely nyolc évig keringett a Jupiter körül.

A Jupiter egy gázóriás, nincs szilárd felszíne, sűrűsége folyamatosan változik. Közel 90%-a hidrogén, 10%-a hélium, valamint nyomokban tartalmaz még metánt, ammóniát és sziklás kőzetet. Valószínűleg van egy szilárd magja, amelynek nagysága a Föld tömegének 10-15-szerese lehet, és elérheti a 20 ezer Celsius-fokos hőmérsékletet.

Mágneses tere erős, az egyenlítővel párhuzamosan erős szelek fújnak, néha elérhetik a 600 kilométer per órás sebességet is. Légkörének leglátványosabb jelensége a Nagy Vörös Folt (NVF), amely 12 ezer és 25 ezer kilométeres távolságokba terjed. Az NVF egy, a Jupiter légkörében lévő magasnyomású légköri képződmény, azaz anticiklon, amely még igen hosszú időn keresztül fennmaradhat.

A bolygó több energiát sugároz, mint amennyit a Naptól kap. Átmérője a legnagyobb, amit egy gázóriás elérhet. A Szaturnuszhoz hasonlóan gyűrűi is vannak, de ezek sokkal halványabbak, mint a másik planétáé.

A Jupiternek 63 ismert holdja van, ezek között a legjelentősebbek a Galilei-féle holdak, és ezeken kívül még 34 kisebb holdnak van neve. A többi - egyelőre névtelen - holdat csak a közelmúltban fedezték fel. A Jupiter névvel ellátott holdjait jobbára Zeusz kedveseiről nevezték el.

Ön is figyelemmel kísérheti

Hazai idő szerint hajnali fél ötkor derül majd ki, sikerrel járt-e a Juno. Ha szeretné élőben figyelni az eseményeket, a NASA TV-n megteheti:

Az űrszonda egyébként, ahogyan közeledett a Jupiterhez, egyre több információt küldött vissza az óriásbolygóról. Nemrég képet kaptunk a gázóriásról, amelyen már látszottak a legnagyobb holdjai is: az Io, az Európé, a Ganümédész és a Kallisztó; valamint halványan már kivehetők voltak a bolygó felhősávjai is.

Sarki fény a Jupiteren (illusztráció) Forrás: NASA, ESA, and J. Nichols (University of Leicester)

Nemrég a Hubble-nek sikerült lenyűgöző sarki fényeket megfigyelnie a gázóriáson, a chilei Nagyon Nagy Távcső (Very Large Telescope; VLT) pedig infravörös fényben vizsgálta meg a bolygót, pokoli planétává változtatva azt. A távoli megfigyeléseket szerencsére, ha minden jól megy, hamarosan kiegészítheti a Juno által küldött adatok sokasága - kedd hajnalban kiderül, vajon megismerhetjük-e jobban az eddig titokzatosságba burkolózó gázóriást.