Napjainkig a Kepler űrtávcső több ezer potenciális exobolygót fedezett fel, a szakértők ezúttal azt a 20 planétát válogatták ki közülük, amik nagy valószínűséggel kőzetbolygók és lakhatóak.
„Ez a komplett katalógusa azoknak a Keplerrel felfedezett bolygóknak, amik a központi csillaguk lakhatósági zónájában keringenek" – mondta Stephen Kane, a lista összeállításában részt vevő kutatócsoport tagja. „Ez azt jelenti, hogy az elkövetkezendő időszakban a tanulmányunkban szereplő planétákra koncentrálhatunk, és további vizsgálatokkal többek között azt is megtudhatjuk, valóban alkalmasak-e az élet hordozására" – tette hozzá a tudós.
A legutóbbi számlálás során a Kepler űrteleszkóp összesen 4706 lehetséges Naprendszeren kívüli bolygót fedezett fel, közülük 2327 planéta létezését igazolták a tudósok.
A 2327 világ közül Kane és csapata 216 olyan bolygót választott ki, amik a lakhatósági zónában keringenek. Utóbbi az a térség egy csillag körül, ahol egy Földünkhöz hasonló bolygó felszínén tartósan olyan körülmények lehetnek, amelyek között a folyékony víz stabil a felszínen - növelve az esetleges élet kialakulásának, fennmaradásának esélyét.
A 216-os számot azonban tovább szűkítették, így csak azok a planéták maradtak fenn a rostán, amik a legtökéletesebb pozícióban helyezkednek el a lakhatósági zónán belül, kőzetek alkotják és Föld méretűek. Ha tehát a jövőben lehetővé válik a hosszú távú űrutazás, a kutatók szerint ezeket a világokat érdemes megcélozni.
„Pillanatnyilag nagyon kevés eszköz áll rendelkezésre ahhoz, hogy a kőzetbolygók atmoszféráját tanulmányozzuk, így csak a lakhatósági zónára támaszkodhatunk abban, hogy megtaláljuk azokat a bolygókat, amelyek nagy eséllyel rendelkeznek a felszínükön folyékony vízzel." – mondta Kane a Tech Crunch magazinnak. Hozzátette: a légkör összetételén alapuló vizsgálatok akkor válnak majd kulcsfontosságúvá, ha végre üzembe helyezik a James Webb űrtávcsövet.
James Webb űrteleszkóp
A James Webb űrteleszkóp olyan érzékeny műszerekkel rendelkezik, amelyekkel a bolygók légkörének színképelemzése is elvégezhető. Így megismerhetjük az égitestek légkörének az összetételét, valamint észlelhetjük az esetleges élővilágra utaló jeleket.
Az eredményeket a tudósok a The Astrophysical Journal című csillagászati szakfolyóirat legfrissebb számában publikálták.