Adózzanak maguk után a robotok?

2016.08.10. 15:57

Mindenki a brit népszavazás végeredményéről beszél, holott nemrég Svájc népe is döntött, éspedig talán egy még fontosabb ügyről: elvetették a garantált alapjövedelem ötletét a robotika és az automatizáció árnyékában. Ez a népszavazás – talán hasonlóan a Brexithez – korántsem egy lefutott meccs: a svájci szavazók 70%-a egy felmérés szerint úgy gondolja, hogy lesz még ebben a kérdésben újabb referendum. Kanadában, Hollandiában és Finnországban is elkezdték tesztelni ezt az ötletet – egyelőre korlátozott mértékben és területen.

A téma azért is időszerű, mert nemcsak arról van szó, hogy a robotok a globális munkaerőpiac egyre több területén törnek előre, hanem távlati gondolkodás során felmerül az is, hogy a Föld túlnépesedése (egy erősödő migrációs nyomással) és a fogyatékosságok relatívvá válása (bővebben: itt) is egy-egy újabb, korábban hanyagolt aspektust fog jelenteni a közeljövőben. Az igazi kérdés, hogy vajon mi történhet a „dologtalanná" váló emberekkel és a munka világával egy robotokkal működő gazdaságban. 

A Föld túlnépesedése komoly problémákat fog okozniForrás: SPL

Mielőtt nekifutnánk ennek a témának, van egy ennél is összetettebb kérdés: az emberi természet mibenléte. Amikor a feltétlen alapjövedelemből beszélünk, közgazdászok egy része hajlamos elfelejteni azt, hogy az emberek nem „biorobotok" és döntéseik messze nem olyan „tökéletesek", mint a robotoké vagy a szoftvereké. Ennélfogva a puszta logika és a letisztult, laboratóriumi makrogazdasági érvelések és modellek sehová sem vezethetnek, és még megbecsülni se tudjuk, hogy milyen lenne egy „tökéletesen" működő társadalom. (Bár lehet, hogy az elektronikus információk növekvő mennyisége, a„big data" és egy, minden adathoz hozzáférő mesterséges intelligencia majd ezt az akadályt is venni fogja egy-két évtizeden belül, de ennek még nincs itt az ideje.)

Nagy kérdés továbbá az is, hogy az emberek hogyan viselnének el és mennyire lenne stabil egy olyan társadalom és rendszer, ahol valóban mindenki kizárólag a személyes érdemei és a saját teljesítménye alapján érvényesülhetne (pl. családi-politikai kapcsolatok, vagyoni helyzet, öröklés, családi vállalkozások, vagy akár a szerencsejáték, satöbbi - kiiktatásával). Már csak azért is érdekes vetület ez, mert a modern tudomány adta lehetőségekkel a természeti, fizikai, érzékszervi és hasonló képességek is egyre inkább és akár genetikailag is módosíthatóak, befolyásolhatóak – és előbb-utóbb pénzért is, ami értelemszerűen a társadalmi mobilitás csökkenésével járhat.

Néha elfelejtjük, hogy az emberek nem biorobotokForrás: PhotoAlto/Gérard Launet

Az ingyenpénz kampányról

De ne kanyarodjunk el túlságosan! Nézzük meg közelebbről, hogy Európa egyik legiparosodottabb és leggazdagabb országában, Svájcban miről is döntöttek, amikor idén júniusban népszavazással erős többséggel elvetették a garantált alapjövedelem bevezetését (havi 2250 eurónyi svájci frankkal). Az ötlet maga ugyan nem eredeti – a polgárjogi harcos Martin Luther King Jr. már 1967-ben felvetette és a konzervatív közgazdasági iskola egyik liberális képviselője, az osztrák F.A. Hayek 1973-ban támogatta ezt az intézkedést –, a mostani kampányban a támogatók soraiban olyan nagyágyú is volt, mint például Klaus Schwab, a Világgazdasági Fórum (World Economic Forum, WEF) alapítója és vezetője.

A WEF álláspontja szerint belátható időn belül az irodákban dolgozó emberek 90%-át leváltják az intelligens robotok és automatizáció. Erre akár van is esély, hiszen nemrég, a népszavazás után jött ki a McKinsey nevű tanácsadócég idevágó elemzése, jelezve, hogy nem lesz a munkaerőpiacnak olyan szegmense, legalább 25%-át ne lehetne automatizálni. Mi több, ez az arány drámaian meg fog ugrani, amint a nyelvi és kommunikációs mesterséges intelligencia közel tökélyre fejlődik.

Mesterséges intelligencia képes meghaladni minket, embereket?

Nemrégiben a Nature-ben megjelent cikk szerint az emberiség mérföldkőhöz érkezett az emberkéz alkotta intelligencia tekintetében, amikor a világ egyik legbonyolultabb, kínai eredetű ősi játékban (go) a Google cég programja rommá verte mind az európai, mind a világbajnokot. A megvert európai bajnok úgy nyilatkozott, hogy ha nem mondták volna, hogy egy gépről van szó, akkor egy nagyon furcsa, de igazi játékosnak gondolta volna ellenfelét. Lényegében esélyük sem volt a profi játékmestereknek.

A góvilágbajnok végül feladtaForrás: YouTube

Nem friss elemzés ugyan, de még időszerűbb, mint valaha: a mesterséges ideghálózatok radikális változásokat hozhatnak a világban, legalábbis egy molekuláris biológus, Graham Templeton szerint. Ezzel gyakorlatilag az válik lehetségessé, hogy minden speciális problémára egy egyedi „agy" készíthető, ami csak egy konkrét probléma megoldásán dolgozik. Így adódik a kérdés, hogy ezzel mintegy fogyatékossá, versenyképtelenné váltak-e a nagymesterek vagy bármely elemző, akár tudós egy robottal szemben? Még nem, de erről bővebben egy kicsit később.

A munkahelyek, amelyek biztosan megszűnnek még egy növekvő túlnépesedés során is

A Világgazdasági Fórum legfrissebb tanulmánya szerint a mesterséges intelligenciának köszönhetően konkrétan 5 millió irodai munkahely szűnik meg 2020-ra a legfejlettebb gazdaságokban (USA, Egyesült Királyság, Franciaország, Brazília, Olaszország, Törökország, Dél-Afrika, Ausztrália, Kína, Németország, Japán, India és Mexikó). Hogy érzékeljük ennek az előrejelzésnek a mennyiségi hatását, ez olyan, mintha a 2008-2009-es világgazdasági válság során az Európai Unióban egyszer már megszűnt munkahelyek 80%-a újra megszűnne.

Mindeközben az ENSZ becslése szerint a következő 15 évben egymilliárd emberrel leszünk többen. Ez a folyamat azért különösen drámai, mert a McKinsey Global Institute korábbi, 2010-es tanulmánya szerint és a Nemzetközi Munkaügyi Szervezet (ILO) 2014-es adatai alapján több mint 70 millió fiatal munkanélküli van a világon, s ahogy a hírekből látjuk: egy részük egyre jobban radikalizálódik, elsősorban Nyugat-Európában. Mi több, 2020-ra a fejlett világban is megjelenik még további 32-35 millió munkanélküli ifjú. Az elemzők szerint máris 90-95 millió alacsonyan képzett ember van munka nélkül (ez közel 3%-a a jelenlegi globális munkaerőpiacnak), akikre egyáltalán nem fognak igényt tartani a munkáltatók a jövőben.

Az ENSZ becslése szerint a következő 15 évben egymilliárd emberrel leszünk többenForrás: AFP/Jerome Taylor

Mint ismert, a jelenlegi és sokat hangoztatott becslések szerint az eltartottsági ráta folyamatosan romlik Európában, ahogy egyre több ember vonul nyugdíjba. Egyre több demográfus aggódik a társadalmi rendszerek fenntarthatósága miatt – Magyarország esetében is többmilliós, akár 50%-os népességcsökkenést vizionálnak 2100-ra. Ugyanakkor hiba lenne kiindulni abból, hogy 20 év múlva a 70 éves emberek nem lesznek lényegesebben egészségesebbek, fittebbek a modern orvostudománynak és a korszerűbb, sportosabb életvitelnek köszönhetően. Ne feledjük, 100 éve sokkal alacsonyabb volt az átlagéletkor is: 1900-ban 40 év körül alakult még az USA-ban is.

Bevándorlás a kulcs egy öregedő Európában?

Már az egyik legbefolyásosabb amerikai politikai sajtótermék, a Politico is kiemelten foglalkozott nemrég az európai migráció és bevándorlás kérdésével, rámutatva arra, hogy egy 2015 szeptemberében megjelent, a Német Foglalkoztatáspolitikai Intézet által kiadott tanulmány szerint a Közel-Keletről és más, háborús térségből érkező menekültek mindössze 15%-a rendelkezik megfelelő képzettséggel, felsőfokú képesítéssel. A helyzetet az is bonyolítja, hogy ugyan Németországban jelenleg az 1990-es egyesítés óta nem látott alacsony szinten van a munkanélküliség, a képzetlen németek 20%-ának már most sincs munkája. Az OECD indikátorai alapján ráadásul a 8 osztályos végzettséggel érkező szírek tudása a német harmadikosok szintjét üti meg. Mások meg úgy gondolják, hogy igenis szükség van a tömeges bevándorlásra. A befolyásos német Bertelsmann-Stiftung Alapítvány elemzői szerint bevándorlás nélkül 45 millióról akár 29 millió alá is csökkenhet a munkaképes korú népesség Németországban, ami már meghaladja az egyharmados fogyást is. Ennek elkerülése érdekében a szakértők éves szinten félmillió bevándorlót tartanak szükségesnek, és csak Németországban.

Mielőtt továbbmegyünk, megítélésem szerint alapvető kérdés – és ez talán egyben a 2100-ban még létező, legsikeresebb államok receptje lehet majd –, hogy a technológiai fejlődés (robotika, automatizáció) sebességét és a népesedés változását hogyan kezelik. (A német iparvállalatoknál már jelenleg is 180 ezer robot dolgozik a Bild am Sonntag összeállítása szerint.) Ehhez tartozik egy másik nagyon fontos elem is: az oktatás minősége és annak hatékonysága. Nevezetesen: hogyan lehet elérni, hogy – a fejlett országokban egyre erősödő negatív trenddel küzdve – minél kevesebb az oktatásból kieső gyermek (elsősorban fiúk) távolodjon el a munkaerőpiacról, annak minden következményével együtt (például magasabb munkanélküliség, kevesebb, stabilabb párkapcsolat, szélsőségesebb mozgalmakhoz való csatlakozás, satöbbi).

Előző
Következő