Több milliárd élhető bolygó lehet a galaxisunkban

2016.09.08. 12:50

Nem tudjuk biztonsággal kijelenteni, hogyan alakult ki az élet a Földön, és azt is csak becsüljük, hogy hány bolygó van – ezt mondta az Origónak Kereszturi Ákos, az MTA Csillagászati és Földtudományi Kutatóközpont, Konkoly Thege Miklós Csillagászati Intézet tudományos munkatársa. Szerinte lehetnek majd olyan megfigyelések, amelyek arra utalnak, hogy sok exobolygón élet van. Azt is mondta, hogy a néhány hete felfedezett, Földhöz hasonló bolygó nagy bejelentés. Bár közel van, 4,2 fényévnyire, oda utazni még mindig több százezer évig tartana. 

Körülbelül egy éve jelentette be a NASA, hogy találtak egy Földnél nagyobb és idősebb bolygót, amelyet Kepler 452b-nek neveztek el. Egyebek mellett azt lehetett megtudni, hogy 60%-kal nagyobb a Földnél, és közel ötször olyan nehéz, 385 nap alatt kerüli meg a csillagát, és elvben akár az életre is alkalmas bolygó lehet. Szuperföld – így jelentették be. Mit lehet most tudni erről a bolygóról? Vannak már részletesebb információk róla?

Folyamatosan vizsgálják ezt a bolygót. Azt tudni kell, hogy egy-egy ilyen bolygó felfedezése után sokára gyűlik össze annyi új adat vagy látványos megfigyelés, amit publikálni lehetne. Több, hasonló szuperföld típusú égitestet találtak már – ezek mind kőzetekből álló bolygók, és akár ötször, hatszor nagyobbak lehetnek a Földnél. Ma már összesen 3500, Naprendszeren kívüli bolygót ismerünk, ezeknek körülbelül 10%-a hasonló anyagú és tömegű a Földhöz. Ahogy fejlődik a technika, úgy egyre kisebb exobolygókat, vagyis Naprendszeren kívüli bolygókat fedeznek fel a tudósok.

Kereszturi Ákos bolygókutató: „Csak a mi galaxisunkban néhány milliárd potenciálisan lakható bolygó létezhet”fotó:Talán Csaba

A tudomány mai állása szerint valószínűleg minden csillag körül kering bolygó. Legalább egy, de inkább több. A Nap típusú csillagok egyötöde körül kering a Földhöz hasonló exobolygó, amely a miénkhez hasonló kőzetanyagból áll, és esély van arra, hogy folyékony víz lehet a felszínén. Ez nagyon nagy szám. Azt jelenti, hogy a mi galaxisunkban legalább néhány milliárd ilyen potenciálisan lakható bolygó létezhet. Nagy részük bizonyára nem lakható, de ha az egymilliárdnak csak egy egész kicsi része élhető, az is még mindig milliós nagyságrendű lehet. Rettentő sok. Vannak nagyobb, Földhöz hasonló bolygók, amikről már beszéltünk is, a szuperföldek, de vannak sokkal kisebbek is – és a saját csillagaik körül különböző távolságban keringenek. Nem lehet tudni, hogy ezek között milyen további különbség van még.

Modellezéssel próbálnak a szakemberek választ kapni a különböző kérdésekre. Például arra, hogy ha találnak egy Földhöz hasonló bolygót, de az mondjuk kétszer akkora, vagy kétszer több a vas benne, vagy éppen feleakkora, feleannyi vassal, akkor ott milyen körülmények lehetnek. Az egyik szélsőséges modell szerint egy szuperföld különösen kedvező lehet az élet kialakulásához, mert a lemeztektonika olyan aktív rajta, hogy folyamatosan megújítja a felszínt, mozgásban tartja a kémiai elemeket.

A másik modell szerint viszont éppen az ellenkezője igaz, hogy nagyon kedvezőtlen az élet kialakulására, mert a kőzet anyagától függően lehet, hogy nagyon rideg a bolygó felszíne, nem mozdul rajta semmi, statikus, befagyott világ az egész. Szóval: most azt tudjuk, hogy nagyon sokféle égitest létezik, de hogy ezek hogyan működnek, nem értjük.

Két hete bejelentette egy nemzetközi kutatócsoport, hogy felfedeztek egy Földnél alig nagyobb kőzetbolygót, ami nincs is olyan messze a Földtől. Ez mekkora felfedezésnek számít?

Ez egy fontos bejelentés. A felfedezett égitest egy Föld típusú bolygó, de nem a mi Napunkhoz hasonló csillag körül kering, hanem egy halvány vörös törpe körül.

A most felfedezett Föld-típusú bolygó egy vörös törpe körül keringfotó:Talán Csaba

Miben különbözik a vörös törpe a Nap típusú csillagtól?

Vannak nagy tömegű és kis tömegű csillagok. Minél kisebb tömegű egy csillag, annál halványabb a fénye, és annál tovább él. Nagyon sok, a Napunkhoz hasonló égitest van, de még több, ami ennél kisebb. Ezeket nevezik vörös törpéknek. Ha azt mondjuk, hogy a Tejútrendszerben van néhány milliárd olyan Föld típusú bolygó, ami Nap típusú csillag körül kering, akkor több tízmilliárd olyan Föld típusú bolygó van, ami vörös törpe körül kering. Ezek persze becsült számok. Amit most felfedeztek, ez eddig a legközelebbi Föld típusú bolygó. 4,2 fényévnyire van.

Néhány százezer évig tartana így is, mire odaérne egy űreszköz, ugye?

Igen. Vannak arra vonatkozóan számítások, hogy milyen fajta űreszközzel lehetne odajutni, és mennyi idő alatt. Elvileg nem lehetetlen, de a technológiát még nem dolgozták ki. Még sok év kellene ahhoz, hogy kidolgozzanak egy olyan űrszondát, amely mondjuk egy emberöltő alatt eljutna a bolygóhoz. Ehhez persze rengeteg pénz kellene. A szakemberek egyébként nem ezt tartják fontosabbnak, hanem azt, hogy a rendelkezésre álló pénzt inkább egyre jobb távcsövekbe fektessék. Jobb megfigyelő eszközökkel ugyanis gyorsabban lehet információkhoz jutni, mintha valaki odamenne. Biztos vagyok abban, hogy nem az űreszköz lesz az a módszer, amivel ezt a bolygót vizsgálják majd, hanem jobb minőségű távcsövek. Érdekes, hogy a Földünkhöz hasonló lehet a bolygó – ahogy már mondtam –, és egy vörös törpe körül kering, ami azt jelenti, hogy ha felnézünk az egére, sokkal halványabb, vörösebb színűnek látszana az a csillag, és jóval kisebb tömegű a mi Napunknál. A bolygó sokkal közelebb kering a vörös törpéhez, így kaphat tőle elég fényt. Ez a bolygó 11 nap alatt kerüli meg a csillagát, ami azt jelenti, hogy egy év 11 napig tart rajta. Felehetően kötött a tengelyforgása, vagyis mindig ugyanazzal az oldalával fordul a csillag felé. Az égitest egyik felén mindig éjjel van, a másik felén mindig nappal. Ez egyébként gyakori jelenség.

„A világegyetem gyorsuló ütemben tágul”fotó:Talán Csaba

Mit jelenthet ez az élet szempontjából?

Általában azt mondja rá az ember, hogy nem jót. De az igazság az, hogy pontosan nem tudjuk. Sokáig úgy tudtuk, hogy az élet kialakulásához feltétlenül szükséges a napfény. De a legújabb kutatások szerint az is előfordulhat, hogy a földi élet valószínűleg kis mélységű, felszínközeli, vulkáni fűtött vízzel átjárt kőzetek repedéseiben keletkezett. Vagyis: nem feltétlen kellett hozzá a nap fénye. De persze ez sem biztos. Amihez egészen biztos, hogy kell a napfény, az a fejlett életforma. Egy ilyen bolygón, amelynek egyik oldalán csak napfény van, a másik oldalán pedig csak éjszaka, nem tudjuk, hogy kialakulhat-e élet.

Ha a Földet nézem példaként, ha ez itt így lenne, bizonyára nagyon nagy hőmérséklet-különbség lenne a két félteke között – vagyis az élet számára nem lenne túl előnyös...

Igen, de léteznek olyan exobolygók, amelyek szintén kötött tengelyforgásúak, és meg lehetett vizsgálni, hogy mekkora a hőmérséklet-különbség a két oldalon. Kiderült, hogy egyes esetekben majdnem ugyanakkora a hőmérséklet a nappali, mint az éjszakai oldalon. Olyan erős szelek fújnak ugyanis rajta, hogy az éghajlati rendszer kiegyenlíti a nappali és az éjszakai hőmérséklet különbségét. Hogy a Földön mi történne, ha hirtelen az egyik felén csak nappal, a másik felén csak éjszaka lenne, nem lehet tudni. Ha csak azt nézzük, hogy a globális felmelegedés miatt az egyfokos hőmérséklet-emelkedés mit okoz, akkor valószínűsíthetjük, hogy az élet számára ez bizonyára nagyon kedvezőtlen lenne.

„Nem lehet kizárni az élet jelenlétét néhány Föld típusú bolygón”fotó:Talán Csaba

Szóval, nem tartja kizártnak, hogy a felfedezett, Föld-szerű bolygókon lehet valamilyen életforma?

Nem tudhatjuk. A mai tudásunk alapján nincs arra indok, hogy biztosan kizárjuk. Azt mondhatjuk, hogy sokkal nehezebbek és kellemetlenebbek a körülmények, de hogy kizárhatjuk az élet jelenlétét, azt nem állíthatjuk. Sok egyéb dologtól is függ az élet kialakulása és fejlődése. Például attól, hogy milyen tömegű a bolygó, milyen vastag a légköre, vagy hogy milyen erős az üvegházhatás.

Ezeket nem tudják vizsgálni?

Nem. Ezekhez újabb műszerek kellenének.

A beszélgetésünk elején olyan számokat mondott, amelyek felfoghatatlanok: több milliárd bolygó, ami Föld-szerű lehet. Ezeket a számokat az emberi agy fel sem fogja. Az univerzum végtelen, az emberi agy pedig a végtelent nem tudja értelmezni. Azt mondja: tízmilliárd bolygó. Honnan lehet ezt tudni? Honnan tudják, hogy nem százmilliárd? Vagy mondjuk „csak” százmillió? Nem mindegy, amikor a végtelenről beszélünk?

Én most arról beszéltem, hogy a mi Tejútrendszerünkben hány csillag van. Ezt nagyjából jól meg tudjuk becsülni. Az valóban nem sokat számít, hogy mondjuk 200 milliárd bolygó van benne, vagy 300 milliárd. Ha a 200 milliárddal tudok mit kezdeni, akkor a 300 milliárddal is. Nem zavaró, hogy ilyen nagy számokkal foglalkozunk. De az tény, hogy az ember nehezen tudja értelmezni ezeket a nagy számokat. De nézze meg a biológiát. Ott is hasonlóan felfoghatatlanok olykor a dolgok. Itt van például a mutáció és a természetes kiválasztódás, hogy az egyik élőlényből hogyan lesz egy másik élőlény. Ez olyan hosszú idő alatt zajlik le, olyan nagy egyedszámú populáció mellett történik, hogy ezt is nehezen tudjuk elképzelni. Hogyan alakult ki ebből az élőlényből az az élőlény? Igen, nagyon sok feltételezés és tény létezik az égitestekkel és az élettel kapcsolatban, amelyeket nem nagyon tudunk emberi aggyal elképzelni.

Mi volt a szakmájában az ön számára a legnagyobb meglepetés, amióta ezzel foglalkozik?

Ez nagyon nehéz... Ami viccesen ide sorolható, az hosszú távon az, hogy én ebből meg tudok élni. (nevet) Ennek én nagyon örülök. De komolyra fordítva: számos nagy felfedezés volt nagyon érdekes. Például éppen az exobolygók felfedezése – meglepetés volt, de azért őszintén szólva vártuk. Aztán itt volt a Higgs-bozon felfedezése – ezt is vártuk. De az egyik legmeglepőbb dolog mégis az, hogy a világegyetem nem lassuló, hanem gyorsuló ütemben tágul. Ezt valószínűleg a sötét energia okozza. Korábban úgy tanultuk, hogy a világegyetem lassuló vagy stagnáló ütemben tágul az ősrobbanás óta. Most pedig kiderült, hogy gyorsuló ütemben. Ez alapvető változás a fizikában.

Ennek mi lehet a következménye?

Fogalmam sincs.

„Azt sem jelenthetjük ki pontosan, biztonsággal, hogy ismerjük az élet kialakulását a Földön”fotó:Talán Csaba

Nemrég orosz csillagászok bejelentették, hogy egy idegen naprendszerből érkezett jeleket fogtak. Mit gondol erről?

Ezt elég nehéz értelmezni. Mert ez egyszeri dolog, amellyel a tudomány nem tud mit kezdeni. Egyszer valaki valamit látott. Ennyi volt a bejelentés. Ahhoz, hogy a tudomány ezt vizsgálni tudja, az kell, hogy többször megfigyeljék a jelet, több hasonlót fogjanak, aztán ezeket össze lehet hasonlítani, elemezni. Az orosz bejelentésre egyébként néhány nyugati intézet mindössze annyit reagált, hogy miért nem akkor szóltak, amikor észlelték a jeleket? Ugyanis az is kiderült, hogy mindezt tavaly májusban vették észre az oroszok. Ha akkor szólnak, a többi csillagász, a többi szakember is figyelhette volna, és akár több megfigyelés is lehetett volna. Egyetlen megfigyeléssel nem lehet mit kezdeni. Még az sem biztos, hogy bármi is igaz ebből a bejelentésből. Azt gondolom, hogy ebből semmi sem lesz. (Azóta orosz kutatók azt nyilatkozták, földi eredetű lehetett a rádiójel – a szerk.)

Hogyan látja egyébként, előfordulhat az, hogy rövid időn belül – mondjuk a mi életünkben – találnak a szakemberek valamilyen földön kívüli életformát?

A mai tudásunk szerint azt sem tudjuk pontosan és biztonsággal kijelenteni, hogy hogyan alakult ki az élet a Földön. Azt is csupán becsüljük, hogy hány bolygó van. Azt viszont gondolom, hogy még a mi életünkben kiderül, hogy a Földhöz hasonló, potenciálisan élethordozó égitestek száma igen nagy. Úgy vélem, nem kizárt, hogy lesz néhány olyan megfigyelés, amely erősen utal arra, hogy számos exobolygón lehet élet.

„Jó esély van arra, hogy még a mi életünkben kiderülhet: néhány bolygón léteznek egyszerű életformák”fotó:Talán Csaba

Milyen élet?

Bármilyen. Nem feltétlenül az intelligens életre gondolok. Az intelligens élet megfigyelése az egy speciális területe a tudománynak, ezzel nem foglalkozom. Nem is mindenki tekinti tudománynak. Ez inkább a tudományhoz közeli, érdekes felfedezési témakör. Itt konkrétabb dolgokat vizsgálunk. Nem az intelligens élet, hanem bármilyen élet lehetőségét, esetleges nyomait. Jó esély van arra, hogy még a mi életünkben kiderülhet: néhány égitesten primitív, egyszerű életformák léteznek.