Magyar kutatók is kaptak anti-Nobel-díjat

2016.09.23. 12:00

Magyar kutatókat is díjaztak idén anti-Nobel-díjjal: egy nemzetközi kutatócsoport tagjaiként felfedezték, hogy a világos szőrű lovak kevésbé vonzzák a bögölyöket, a szitakötők pedig végzetes vonzalmat éreznek a fekete sírkövek iránt. A 2016-os IgNobel-díjakat csütörtök este adták át az amerikai Harvard Egyetemen.

Több mint ezer néző volt kíváncsi a hagyományos, immár 26. gálára, amelyet az interneten is figyelemmel követhettek. Az ünnepélyes díjátadóra, mint minden évben, idén is érkeztek "valódi" Nobel-díjasok. Az anti-Nobel elnevezése az angol ignoble (méltatlan, alantas) szóból származik. 

Marc Abrahams, az IgNobel Prize alapítójaForrás: Ig Nobels

Jobb szürke lónak lenni, mint feketének

A magyar kutatók, Horváth Gábor, Blahó Miklós, Kriska György, Hegedüs Ramón, Gerics Balázs és Farkas Róbert spanyol, svéd és svájci kollégáikkal végezték kutatásaikat, amelyekkel fizika kategóriában érdemelték ki a díjat. Felismerték, hogy a lóbögölyök kevésbé vonzódnak a világos szőrű, szürke lovakhoz, mint a feketékhez. Rájöttünk, hogy jobb szürke lónak lenni, mint feketének, ha nem akarjuk, hogy megcsípjenek a bögölyök” - mondta a díj átvételekor Susanne Akesson kutató.

Tíz kategóriában osztották ki a pénzjutalommal nem járó díjakat, idén műanyag óra formájában. Kémia kategóriában a Volkswagen autógyárat tüntették ki – a szokásosnál is nagyobb gúnnyal. Marc Abrahams, a gála műsorvezetője a tavaly kirobbant botrányra utalva elmondta, a cég azért kapta a díjat, mert "megoldotta az autók túlzó mértékű kipufogógáz-kibocsátásának problémáját azáltal, hogy autóik teszteléskor automatikusan, elektromechanikailag kevesebb kipufogógázt termeltek". Majd hozzátette: "A győztes nem tudott, vagy nem akart ma este itt megjelenni."

Bögöly: van színpreferenciájaForrás: Flickr / Dan (catching up)

A Volkswagen kitüntetése kivételnek számít, a szokásoknak megfelelően az IgNobel-díjakat mindig elismert kutatók kapják komoly, bár furcsa kutatásaikért. A díj célja, hogy "a szokatlant ünnepelje, és a fantáziát díjazza": olyan kutatásokat értékelnek, amelyek "először megnevettetnek, majd elgondolkodtatnak".

Naponta 2,2 alkalommal hazudunk

A pszichológia kategóriában díjazott Evelyne Debey, a Genfi Egyetem szakértője és kutatócsapata ezer hazudós embert kérdezett meg arról, milyen gyakran hazudik. Azt is vizsgálták, hihető választ adnak-e a kérdésre. Az eredmény szerint az emberek átlagosan naponta 2,2 alkalommal hazudnak – mondta köszönőbeszédében Bruno Verschueren tudós. "Hillary Clintont és Donald Trumpot az amerikai választási kampányban gyakran beteges hazudozónak titulálják. De ha csak napi 1-5 alkalommal nem mondanak igazat, egyszerűen csak átlagos hazudozók, mint mi mindannyian" – mondta a kutató.

Ahmed Shafik egyiptomi tudós azt vizsgálta, milyen hatással van a poliészter-, a pamut- vagy a gyapjúnadrág a patkányok szexuális életére, illetve hasonló kutatásokat végzett férfiakkal is. Eredményeiért reprodukciós kutatások kategóriában kapott IgNobelt.

A patkányok szexuális életét is vizsgáltákForrás: AFP/Frederick Florin

Hegyi kecskévé váló kutatók

Biológia kategóriában különleges erőfeszítéseiért műanyag órát kapott Charles Foster kutató, aki borzként, vidraként, szarvasként, rókaként és madárként is élt a vadonban, hogy tanulmányozza az állatok életmódját. A kategória másik díjazottja Thomas Thwaites, aki speciális művégtagokat is készíttetett magának, hogy minél valósághűbben követhesse a hegyi kecskék életét, így napokat töltött egy alpesi kecskecsapattal, amely befogadta tagjai közé.

Abrahams a gálát a már megszokott szavakkal zárta: "Ha idén nem nyertek IgNobelt – és különösen akkor, ha nyertek –, több szerencsét kívánok jövőre!"

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK