Túlélték a dinókat, most mégis veszélybe kerültek

2016.10.01. 11:09

A ma élő patkányvakondfélék több mint 70 millió évvel ezelőtt alakultak ki, épp a dinoszauruszok idejében. Ezek az egyedi emlősök túlélték a dinókat, manapság azonban mégis a kihalás szélére sodródtak. Olyan veszélyekkel kell szembenézniük, mint a kóbor kutyák és elvadult macskák, a mongúzok tömeges támadása és az ember végezte erdőirtás.

Mindent túléltek

Ha valaha is volt bármilyen igazságosság az állatvilágban – már ha egyáltalán beszélhetünk ilyesmiről –, akkor a patkányvakondfélék legalább olyan híresek lennének, mint mondjuk a tigris. De kik is ők? A patkányvakondfélék nyúl méretű, cickányszerű emlősök, melyeket csupán két Karib-szigeten találhatunk meg, Kubában és Hispaniolában (konkrétan a Dominikai Köztársaságban és Haitin).

A Guardian cikke szerint a patkányvakondfélék csillagokhoz hasonló felemelkedésének számos oka van, beleértve a tényt, hogy különösen mérges és harapós emlősök, ráadásul David Attenborough is rajong értük. Ám ezeknek az állatoknak a legfontosabb erénye, hogy valahogy túlélték annak a kisbolygónak a becsapódását, amely megölte a dinoszauruszokat, nem is beszélve a következő 66 millió évben bekövetkező, más katasztrófákról, a jégkorszaktól a „két lábon járó pusztító”, Homo sapiens felemelkedéséig.

Haiti patkányvakond, vagy más néven hispaniolai patkányvakond (Solenodon paradoxus)Forrás: Wikimedia Commons

A kréta időszak óta léteznek

„A patkányvakondfélék története cirka 78 millió évvel ezelőtt kezdődött, és már akkor eltért más méhlepényes emlősök származásától – mondta Adam Brandt, egy friss tanulmány vezető szerzője, amely elsőként tekint bele a patkányvakondfélék mitokondriális DNS-ébe. – Ez azt jelenti, hogy ezek az állatok már a kréta időszak óta léteznek.”

Ám Brandt kutatása valójában már a harmadik olyan vizsgálat, amely megállapította annak valószínűségét, hogy a patkányvakondfélék igen ügyesen menekültek a dinoszauruszok elől.
„Meglehetősen biztosak lehetünk ebben, mert valamennyi, a témában publikált tanulmány a különböző géneken és filogenetikai analízis módszerein alapuló vizsgálatokat hasznosított” – hangsúlyozta Brandt, megjegyezve, hogy a kutatások eredménye egyre megbízhatóbb.

A patkányvakondForrás: Wikimedia Commons

Túlélték a becsapódást

A kutatók azonban nem teljesen biztosak abban, hogy a különböző patkányvakondfélék populációja éppen hol tartózkodott, amikor az aszteroida becsapódott. Nem tudják, hogy vajon már akkor is a mai Kuba és Hispaniola területén éltek-e, vagy egy másik kontinensen, de úgy gondolják, hogy az állatok száma közel lehetett a nullához, amikor az aszteroida becsapódott a mexikói Yucatán-félsziget térségében.

„Valóban figyelemre méltó, hogy a patkányvakondfélék valahogy túlélték ezt a telitalálatot, miközben a globális ökoszisztéma szó szerint összeomlott körülöttük. Fogalmunk sincs, hogy csinálták” – hangoztatta Samuel Turvey, a modern kori kihalások szakértője és a Londoni Zoológiai Társaság (ZSL) főmunkatársa.

Forrás: Origo

Helló, patkányvakondfélék

Tényleg nincs még egy olyan állat a bolygón, mint a patkányvakondfélék. Mára nekik is csak két túlélő fajuk maradt: az egyik Kuba területén, míg a másik, ismertebb típusa Hispaniolában. Ez a két faj azonban annyira egyedülálló, és annyira különbözik minden más emlőstől, hogy rendszertanilag egy egész családot képvisel.

A patkányvakondfélék számos feltűnő és furcsa tulajdonsággal rendelkeznek. A metszőfogaikból mérges nyálat bocsátanak ki, és egy gömbcsuklóhoz hasonló orruk alakult ki az évezredek során, amely igazán különleges irányíthatóságot biztosít. Valószínűleg echolokációt használnak a zsákmánykereséshez. Szemük apró, karmaik finoman kiegyensúlyozzák testsúlyukat, és járás közben úgy kacsáznak, mintha túl sok időt töltöttek volna a kocsmában.

Mesésen mókás lények

Selina Brace, a Természettudományi Múzeum genetikusa, a tanulmány társszerzője „mesésen mókás lényként” definiálta a patkányvakondféléket, aki saját bevallása szerint amint meglátta ezeket a furcsa állatokat, „azonnal a rabjuk lett”.

A patkányvakondfélék éjszakai emlősök, amelyek üregekben élnek, és innen csak a sötétség beállta után jönnek ki táplálkozni: lárvákat és rovarokat enni. Épp úgy élhetnek, mint ahogy 78 millió évvel ezelőtt, a különbség „csak” annyi, hogy már nem kell aggódniuk amiatt, hogy rájuk lép egy sauropoda (hüllőmedencéjű növényevő dinoszaurusz) vagy egy kialvatlan tyrannosaurus (zsarnokgyík).

Kubai patkányvakondForrás: Wikimedia Commons

Ehelyett azonban bőven akad más problémájuk: az élőhelyéül szolgáló erdőket sorra pusztítja el az ember, miközben kóbor kutyák, elvadult macskák és mongúzok kutatnak utánuk zsákmányszerzés céljából.

Üdv a vörös listán

A hispaniolai patkányvakondok jelenleg veszélyeztetett státuszban szerepelnek az IUCN vörös listáján, két alfajuk már a kihalás szélére sodródott.

Emellett a kubai patkányvakondfélék is bizonytalan helyzetben vannak, amely státusz szintén veszélyeztetettnek tekinthető. Több fajuk már eltűnt a föld színéről, és félő, hogy ez újra bekövetkezik. A ZSL's EDGE-program (a Londoni Zoológiai Társaság programja, melyben a létezés határára sodródott fajokkal foglalkoznak) az állatokat a fenyegetettségi állapotuk és evolúciós megkülönböztethetőségük alapján kategorizálja. Itt szakemberek a hetes számmal látták el a patkányvakondféléket az emlősök ehhez kapcsolódó, top 100-as listáján.

Turvey szerint veszélyeztetettségük ténye annak fényében még tragikusabb, hogy a patkányvakondfélék megannyi megrázkódtatást túléltek az elmúlt évezredekben. Hozzáteszi, hogy ennél már csak az szomorúbb, hogy ezeket az élő kövületeket most az emberi tevékenység miatt fenyegeti a kihalás veszélye.