Így változtatja meg a férfiak agyát az apaság

apaság, egészség
Vágólapra másolva!
Vitathatatlan, hogy az apaság megváltoztatja egy férfi életét. Nem pusztán átvitt értelemben, hanem biológiailag is. Az agyban végbemenő folyamatok olyan gondoskodóvá teszik a férfiakat, mint az anyaság a nőket.
Vágólapra másolva!

Az emberek az emlősök azon hat százalékába tartoznak, amelyeknél az apa kitüntetett helyet foglal el az utód felnevelésében. Az érintett fajoknál az apa szerepe az utód gondozásában – a szoptatást leszámítva – gyakorlatilag megegyezik az anyáéval, ezt pedig az agyban bekövetkező változások teszik lehetővé.

De miként is változik az agy, ha valaki apává válik? A tudomány csak a közelmúltban kezdte vizsgálni a jelenség mögött húzódó biológiai folyamatokat, és azt találták, hogy az anyák és az apák esetében nagy valószínűséggel hasonló neurális hálózatok kapnak főszerepet, ha a gyermek gondozásáról van szó. Azt is kimutatták, hogy mind az anyák, mind az apák szervezetében hasonló hormonális folyamatok mennek végbe, amelyek befolyással vannak az agyi és a viselkedésbeli változásokra.

Forrás: Getty Images/Fuse/Fuse

Apa agya olyan, mint anyáé

A gyermekről való gondoskodás újraformálja a férfi agyát, így annak működése hasonlóvá válik az anyáéhoz.

Egy nemrég közölt tanulmány 89 frissiben szülővé vált ember agyi aktivitását követte nyomon. A kísérletben részt vevő személyeknek különböző videofelvételeket vetítettek, a filmek egy részében a szülők saját gyerekei szerepeltek. A kutatók külön vizsgálták a gyerek nevelésében főszerepet játszó anyákat, és az ebben asszisztáló apákat. Külön tanulmányozták azokat a homoszexuális férfiakat, akik női segítség nélkül gondozták örökbe fogadott gyermeküket.

Forrás: pixabay.com

A PNAS folyóiratban közölt eredményekből kiderült, hogy mindhárom szülői csoport agyában azok a neurális hálózatok váltak aktívvá, amelyek az érzelmek feldolgozásáért és a szociális megértésért felelősek. A tudósok egészen érdekes megfigyelést tettek a homoszexuális irányultságú apák esetében, akik a fő gondozói feladatot látták el, vagyis az anyai szerepet töltötték be.

Esetükben az érzelmek feldolgozásának agyi folyamatai kísérteties egyezést mutattak a gyermeknevelésben központi szerepet vállaló anyákéval.

A tanulmány tehát azt sugallta, hogy a szülői feladatok ellátásáért felelős agyi hálózat közös mindkét nemnél.

Az apáknál is jelentkeznek hormonális változások

A terhesség, a szülés, a szoptatás mind hormonális változásokat idéz elő az anyák esetében. Ez azonban nem csak a női nemre igaz, a férfiaknál hasonló jelenség tapasztalható, ha apává válnak.

A Princetoni Egyetem pszichológusai által összefoglalt korábbi kutatások kimutatták, hogy állatoknál és embereknél az újdonsült apák szervezetében megnő az ösztrogén, az oxitocin, a prolaktin és a glükokortikoid hormonok szintje.

Az apa anyával és gyermekével létrejövő kapcsolata az, ami tulajdonképpen beindítja a hormonális változásokat, áll az összefoglalásban.

Kiderült az is, hogy emberek esetében az utódjukért erősebben rajongó apáknál magasabb oxitocinszint mérhető.

Forrás: Thinkstock

Kevésbé tisztázott, hogy a tesztoszteronszintre milyen hatással van az apává válás folyamata. Annyi biztos, hogy ezeknek a férfiaknak a tesztoszteronszintje lecsökken, aminek biológiai célja valószínűleg az agresszív viselkedés visszaszorítása. Ez lehetővé teszi, hogy apa és gyermeke között szeretetteljes, közeli kapcsolat épüljön ki. Rágcsálóknál viszont ennek ellenkezőjét figyelték meg: esetükben a hím tesztoszteronszintje növekedett, ami a védelmező magatartás felerősödésével járt az állatnál.

Egyelőre nem tudni, hogy a tesztoszteronszintben bekövetkező változások okai vagy következményei a különböző szülői viselkedéseknek.

Szippantás az oxitocinból

A gyermekgondozásban részt vevő apák szervezetében megfigyelhető az oxitocinszint emelkedése. Az olyan tevékenységek, mint a baba feldobása vagy az apa és a gyermek arcának játékos összedörzsölése az említett hormon emelkedését váltották ki a szervezetben.

Ennek fordítottja úgyszintén tapasztalható, vagyis úgy tűnik, az oxitocin is kiválthat gondoskodó magatartást.

Egy 2012-es kísérletben a kutatók azt találták, hogy adott dózisú oxitocin felszippantása után az apák lelkesebben játszottak csemetéjükkel, ezzel párhuzamosan gyermekeik is sokkal fogékonyabbá váltak a szülővel folytatott játékra.

Forrás: AFP

Ennek ellenére a szakértők nem javasolják az oxitocin bevitelt az apai ösztönök erősítésére, a hormonszint bármilyen fokú megzavarása viselkedési zavarokhoz vezethet, ami nem feltétlenül vezet pozitív végkifejlethez.

Új idegsejtek keletkeznek az agyban

Ugyan mostanáig kizárólag állatkísérletekben figyelték csak meg, az eredmények azt sugallják, hogy az utódok születése új neuronok keletkezését indukálja az apák agyában. A kutatók szerint ezek az új idegsejtek azért jönnek létre, mert a környezet ingergazdagabb lesz, így az „atyai” szervezetnek válaszolnia kell az új kihívásra, nevezetesen az utódok felnevelésére.

A tudósok kimutatták, hogy amikor a hím pocok először találkozott kölykeivel, a hippokampusz néven ismert agyterületen felgyorsult a sejtek számának gyarapodása.

A hippokampusznak szerepe van az emlékezet működésében és a térbeli tájékozódásban.

Forrás: Thinkstock

Más kutatások azt bizonyították, hogy egereknél a szaglással kapcsolatos agyterületeken kezdtek képződni új idegsejtek, amik lehetővé tették, hogy a hím rágcsáló felismerje saját utódait.

Az apa és az anya is felismeri gyermeke sírását

A közvélekedés úgy tartja, az anyai ösztönöknek köszönhetően a nők kivételesen ügyesek abban, hogy felismerjék saját gyermekük sírását, akkor is, ha más szülők csemetéi is a közelben bömbölnek. Mint később kiderült, ez a képesség nem női privilégium, az apák ugyanolyan jól teljesítenek egy ilyen feladatban.

Ezt egy, a Nature Communications magazinban publikált 2013-as kísérlet is alátámasztotta, amely során a szakemberek 27 apát és 29 anyát kértek meg, hogy öt síró csecsemő közül pusztán a hangjuk alapján válasszák ki saját gyermeküket. A résztvevők az esetek túlnyomó többségében sikerrel jártak, ráadásul a nők és férfiak teljesítménye között nem tapasztaltak jelentős különbséget.