Leálltak a Jupiter körül keringő Juno űrszonda berendezései

Jupiter és a Juno-űrszonda Juno and Jupiter's aurorae, illustration ARTWORK GAS GIANT I
Juno and Jupiter's aurorae. Ilustration of NASA's Juno spacecraft over Jupiter's pole, studying the planet's aurorae. Juno was launched in 2011 on a five-year flight to Jupiter. Unlike previous Jupiter missions, it uses solar panels. Previous Jupiter missions were powered by generators fuelled by radioactive decay of nuclear isotopes. After arriving in July 2016, Juno will orbit Jupiter 32 times over the next year, gathering information about the planet's atmosphere, magnetic field and gravitational field. Jupiter, with a diameter of 142, 984 kilometres, is the largest of the planets.
Vágólapra másolva!
Leálltak a Jupiter körül keringő Juno űrszonda kamerái és műszerei - közölte szerdán az amerikai űrkutatási hivatal, a NASA.
Vágólapra másolva!

A tájékoztatás szerint ez előző nap, október 18-án történt: a Juno automatikusan úgynevezett "biztonságos üzemmódba" kapcsolt, leálltak a kamerái és műszerei. A NASA közlése szerint az űrszonda a másnapra, október 19-re tervezett adatgyűjtést már nem végezte el a Jupiter körül keringve.

A Juno kommunikál ugyan a földi irányító központtal, de működése korlátozott lesz, amíg a NASA mérnökei meg nem állapítják a meghibásodás okát.

Magától kapcsolt biztonsági üzemmódba a szonda Forrás: Science Photo Library/MARK GARLICK/SCIENCE PHOTO LIBRARY/Mark Garlick/Science Photo Libra

A kutatók sajtóközleményükben azt írták, hogy a biztonsági üzemmód akkor lép érvénybe, ha a műszerek állapota nem felel meg az előírtaknak. Ezúttal a berendezéseken kívül néhány nem létszükségletű eszközt is kikapcsolt a szonda, majd a Nap felé fordult, hogy napelemei fel tudjanak töltődni.

Ez már a második meghibásodás egy héten belül

Egy hét leforgása alatt ez már a második meghibásodása az űrszondának. A múlt héten a Juno hajtóműrendszerének két szelepével adódtak gondok, de a NASA szerint az akkori és a mostani problémának nincs köze egymáshoz. A gondok miatt az elliptikus pályán keringő űrszonda decembernél korábban nem kerül ismét bolygóközelbe. Az űrszonda először augusztusban közelítette meg annyira a bolygót, hogy felvételeket tudott készíteni a Jupiter viharos északi sarkáról.

A napenergiával hajtott Juno ötévi utazás után júliusban állt a gázóriás körüli pályára. A Juno fő küldetése, hogy felmérje a Jupiter mágneses mezejét.

A hidrogénből és héliumból álló gázgömb légkörén kell "keresztülnéznie" a pólus fölötti pozíciójából,

és fel kell mérnie a bolygó felszínét. A Jupiterrel kapcsolatban a tudósokat különösen az érdekli, mennyi vizet tartalmaz a bolygó, ami döntő fontosságú annak meghatározásában, hogy a Naprendszeren belül hol született az óriás.

A Juno pályája Forrás: NASA

Szilárd mag után kutatnak

Az űrszonda méréseivel arra a kérdésre is keresik a választ, hogy van-e szilárd magja az égitestnek. Meg akarják tudni azt is, miért a Jupiter déli és északi fényei a legragyogóbbak a Naprendszerben. A tudósok megfejtenék a Nagy Vörös Folt titkát is. A folt a Jupiter jellegzetes, távcsövekkel a Földről is jól látható légköri képződménye.

A Lockheed Martin építette űrszondának 20 hónapig kell kitartania, ezután minden bizonnyal belehull a Jupiter légkörébe, amely összeroppantja és elégeti.