Drágakőfelhők egy óriásbolygón

HAT-P-7b
HAT-P-7b (illusztráció)
Vágólapra másolva!
Drágakőként tündöklő felhőket sodornak egy távoli bolygó vad szelei. Egy új tanulmány a HAT-P-7b nevű planéta légkörének felső részét vizsgálta meg tüzetesebben – írja a Space.com.
Vágólapra másolva!

„A mostani az első részletes vizsgálat egy Naprendszeren kívüli bolygó időjárási viszonyairól" – mondta a kiadott közleményben David Armstrong (Warwicki Egyetem), a tanulmány vezető szerzője.

A HAT-P-7b nagyjából 40 százalékkal nagyobb a Jupiternél és 1040 fényévre található a Földtől. 2,2 nap alatt kerüli meg központi csillagát. Ennek az extrém közelségnek a következtében az óriásbolygó kötött tengelyforgású, vagyis egyik oldalát állandó csillagfény süti extrém forróságot okozva, másik oldalán viszont az örök sötétség és hideg az úr.

„Az exobolygó nappali és éjszakai oldalának nemcsak a hőmérséklete, hanem számos más tulajdonsága is különbözik. Például úgy hisszük, a felhőképződés az éjszakai oldalon játszódik le, a képződmények pedig a forró, napsütötte oldalon azonnal elpárolognak" – írták a kutatók, akik az óriásbolygót a Kepler űrtávcsővel figyelték meg 2009 és 2013 között. Azt találták, hogy a planéta legfényesebb pontjának pozíciója idővel drasztikusan megváltozott.

„Az eredmények azt mutatják, hogy nagyon erős szelek tombolnak a planétán, ezek szállítják a felhőket az égitest éjszakai oldaláról a nappali felé. A szélsebesség drámaian változik, ami hatalmas, rövid életű felhők kialakulásához vezet" – mondta Armstrong.

HAT-P-7b (illusztráció) Forrás: University of Warwick/Mark Garlick

Különleges felhők

Maguk a felhők is különlegesek (földi szemmel nézve), hiszen a modellek alapján – legalábbis részben – korundból épülnek fel.

Ez a gyémánt után a legkeményebb ásvány, mely különösen rubin és zafir néven szerepel a drágakövek közt.

Az új tanulmány azért fontos, mert megmutatja, hogy a távoli bolygók időjárása megfigyelhető és tanulmányozható. Várhatóan a James Webb űrtávcső felbocsájtásával még több adathoz fognak jutni a szakemberek.

A kutatás a Nature Astronomy című szakfolyóiratban látott napvilágot.