Akár beszélhetnének is a majmok

A makákó hangképző szerveinek képe

A majmok és az emberszabásúak képtelenek új hangokat megtanulni. Évtizedekig úgy gondolták, hogy ennek oka a hangképző szervek anatómiájában rejlik. Egy új kutatás szerint azonban nem ez a helyzet.

Egy nemzetközi kutatócsoport Tecumseh Fitch (Bécsi Egyetem) és Asif Ghazanfar (Princetoni Egyetem) most röntgennel alaposan megvizsgálta a majmok hangképző traktusát (gége, nyelv és ajak) és azt tapasztalta, hogy az sokkal rugalmasabb, min korábban vélték.

Az agy a korlát

A Science Advances folyóiratban megjelent tanulmány szerint az a gátló tényező, amely visszatartja a nem ember főemlősöket a beszédtől inkább az agyukban rejlik, nem a hangképző szervek anatómiájában.

Tecumseh Fitch a majmok között Forrás: Bécsi Egyetem

A kutatók röntgenvideót használtak, hogy „benézzenek" a makákó majmok szájába és torkába, amikor hangokat adtak ki, ettek vagy fintorokat vágtak. Ez után arra használták ezeket a felvételeket, hogy számítógépes modellt készítsenek a majom vokális traktusáról.

Modellezték a majombeszédet

Ez lehetővé tette, hogy megválaszolják a kérdést: hogyan hangzana a majombeszéd, ha az emberi agy irányítaná". Ez azt mutatta, hogy a majmok könnyedén tudnának sok különböző hangot képezni, ami több ezer elkülöníthető szó kimondására lenne elég. A szintetizált majombeszéd itt hallgatható meg.

A makákó hangképző szerveinek képe Forrás: Tecumseh Fitch (Bécsi Egyetem)

Az eredményekből az következik, hogy a beszélt nyelv alapformája bármikor kialakulhatott az emberi evolúció folyamán anélkül, hogy bármilyen változásra lett volna szükség a hangképző szervek anatómiájában.