Zuckerberg, Hawking és Milner összefog a Földön kívüli élet kutatására

Proxima
Vágólapra másolva!
A világ legnagyobb befolyással bíró férfijai közül három, a Facebookot alapító Mark Zuckerberg, az orosz milliárdos, Jurij Milner és a neves fizikus, Stephen Hawking arra készül, hogy átalakítsák és feltrubózzák a világ egyik legnagyobb távcsövét Chilében. A távcső így alkalmassá válik a földön kívüli élet kutatására.
Vágólapra másolva!

A három híresség a chilei VLT (Very Large Telescope – „nagyon nagy teleszkóp") távcsövet szemelte ki, hogy megfelelő átalakítások és továbbfejlesztések révén alkalmassá tegyék a potenciálisan lakható bolygók kutatására. A kutatók remélik, hogy a rendszerrel

sikerül földszerű bolygókat felfedezni

a tőlünk 4,34 fényévnyire lévő Alpha Centauri csillagrendszerben. A projekt a korábban bejelentett Breaktrough program része, írja a Daily Mail.

A Proxima b a fő célpont

A felfedezett bolygók azután az apró űrszondák potenciális célpontjai lehetnek, hogy még emberi léptékű időn belül kideríthessük, található-e rajtuk idegen élet, nyilatkozott az Európai déli obszervatórium (ESO).

A Proxima b felszíne a művész elképzelése szerint. A horizonton a Proxima Centauri vörös törpe látható Forrás: Origo

A lépés azt a tavalyi eseményt követi, amelynek során felfedezték a Proxima Centauri (az Alpha Centauri harmadik, leghalványabb csillaga) körül keringő Proxima b bolygót.

Erről a sziklás bolygóról úgy vélik, hogy alkalmas lehet az élet hordozására, és „csak" 4 fényévnyire van a Földtől.

Az új egyezség értelmében a Breakthrough Initiatives anyagilag támogatni fogja a VLT-n végzett munkát, hogy feljavítsa az Alpha Centauri bolygóinak észlelését. Ez azért fontos, mert eddig még

senki sem látta Proxima b-t,

csupán a csillagának fényváltozásai alapján tudnak róla.

Nagyon nehéz a bolygók észlelése

A (lakható) bolygók észlelése rendkívüli kihívás a bolygórendszer központi csillagának fényessége miatt, ami rendszerint elnyomja a viszonylag halvány bolygók fényét. Egyik lehetőség az észlelés megkönnyítésére, ha ez középső infravörös tartományban történik, ahol a keringő bolygó hőkisugárzása jelentősen csökkenti a közte és a központi csillag között fennálló fényességkülönbséget.

A Proxima b lehet az első exobolygó, amire eljuthat az ember Forrás: ESO/M. Kornmesser

De a csillag még a középső infravörös tartományban is milliószor fényesebb marad, mint az észlelni kívánt bolygók, e miatt különleges technika szükséges a vakító csillagfény elnyomásához.

A kutatók szerint a VLT létező középső infravörös tartományú berendezése képes lesz ilyen teljesítményre, ha felturbózzák.

E feljavítás nagy részét a Breakthrough Initiatives finanszírozza, míg az ESO adja majd a szükséges időt és megfigyelési kapacitást.

Az alapos megfigyelési program 2019-ben kezdődik majd a tervek szerint.