Megvan, mikor támadnak leggyakrabban a kullancsok

2017.01.20. 11:29

Egyszerre vizsgálták a hőmérséklet és a páratartalom hatását a kullancsokra, hogy kiderüljön, mikor a legaktívabbak. 

Évente 300 ezer új Lyme-kóros beteg az Egyesült Államokban, 60-90 ezer Európában, minden évben 65 százalékkal több diagnosztizált eset – és a klímaváltozás miatt a statisztika romolhat. (Európában nem egységes a bejelentési kötelezettség, ezért a valós szám még nagyobb lehet.)

Szerte a világon több vizsgálatot sürgetnek a kutatók, hogy a megelőzés érdekében szélesebb körű ismereteket nyerhessünk a veszélyes ízeltlábú életmódjáról és alkalmazkodóképességéről. Közép-Európa különösen veszélyeztetett, mivel itt a kifejlett kullancsok átlag 20 százaléka hordozza a Lyme-kórt okozó Borrelia-baktériumot az Eurosurveillance járványügyi szervezet szerint.

Forrás: Richard Bartz, Munich Makro Freak

Egy új amerikai kutatás arra kereste a választ, miért gyakoribb a Lyme-kór az Egyesült Államok északi területein, szemben a déliekkel: az amerikai Járványügyi Hivatal (CDC) szerint 2015-ben a 700 ezres lélekszámú Vermontból 491 megbetegedést jelentettek, míg az 5 milliós lélekszámú Alabamából 11-et. Az amerikai Lyme-betegek 95 százaléka 14 északi államban él.

Az okokat Howard Ginsberg, az Amerikai Geológiai Szolgálat (USGS) ökológusa és a Rhode Island-i, illetve Michigani Egyetem entomológusai kutatták az Észak-Amerikában honos feketelábú, más néven szarvaskullancs (Ixodes scapularis) anyagcseréjét, életciklusát és viselkedését elemezve. Eredményeiket a Plos ONE szabad hozzáférésű tudományos folyóiratban tették közzé.

A levél szélén ülve várja az áldozatát

A kullancsok legnagyobb valószínűséggel olyan környezetben pusztulnak el, ahol magas a hőmérséklet, egyidejűleg alacsony a páratartalom. Míg a déli államokban a kullancsok elbújnak a levelek alá, az északi vidékeken a levelek és ágak végén várakoznak, lábaikkal "integetve", és amint elhalad mellettük egy lehetséges alany, átkapaszkodnak rá. 

Ha valamelyik északi erdőségben túrázunk, pont a kullancsélőhely középébe sétálunk bele. Délen azonban lényegében az élőhely felszínén haladunk. Ez a nagy különbség, már csak az okát kellett tisztáznunk” – mondta Howard Ginsberg.

Forrás: Flickr

A kullancs túlélése elsősorban a levegő páratartalmán múlik: a vérszívó számára a legalább 85 százalékos páratartalom az ideális. Annak meghatározására, hogy ezzel párhuzamosan a hőmérsékleti paraméter mennyire befolyásolja az ízeltlábú életkörülményeit, a kutatók célzott vizsgálatokat végeztek.

A laboratórium szimulátorában egyrészt az északi vidékekre jellemző 22-23 Celsius-fokos hőmérsékletet állítottak be, másrészt a déli tájakat idéző 32-33 Celsius-fokot. A páratartalmat 75, 85 és 95 százalékra fokozták. Kizárandó, hogy az északi és a déli kullancsok között genetikai eltérés legyen, olyan hibrideket hoztak létre, amelyek egyik szülője az északi Wisconsinból, a másik Dél-Karolinából származott.

Párás időben fokozott a támadásveszély

A hibrid kullancsokra halálosnak bizonyult a száraz(abb) hőség, míg a nagy páratartalmú szimulátorban a kullancsok négyötöde a 30 fok feletti hőséget is kibírta legalább négy napig. Közepes páratartalom esetén a kullancsok kevesebb mint harmada bírta ennyi ideig. A páratartalom az északi vidékekről (Rhode Island) származó kullancsok esetében is döntő volt: a legszárazabb szimulátorban 2-4 napig maradtak életben, míg a legpárásabban akár egy hónapig is – függetlenül a hőmérséklettől!

A kutatók szerint a délen élő kullancsok alkalmazkodását mutatja, hogy legtöbbször a talajra hullott levelek alatt bújnak meg, így viszont kisebb a kockázata, hogy embereket csípjenek meg, és terjesszék a Lyme-kórt. 

A kutatással bebizonyosodott, hogy a kullancsok túlélése szempontjából nem elsősorban a hőmérséklet, sokkal inkább a páratartalom döntő. 

Forrás: Flickr/John Tann

A globális felmelegedés azt hozhatja, vélik az amerikai kutatók, hogy az egyre szárazabb klímájúvá váló déli államokban nem kell majd Lyme-kórtól tartani, valamint a középső államokban élő kullancsok is felveszik az új viselkedésmintát, fedezékbe húzódnak, ezzel mérsékelve a csípések és fertőzések számát. 

Ám a klímaváltozás azt is jelentheti, hogy a kullancs és vele a betegséget okozó baktérium az év folyamán hosszabb ideig, helyileg pedig mind északabbra és egyre magasabb tengerszinten is megjelenik. Ezt bizonyítja, hogy már Európában is gyűjtöttek be fertőzött kullancsot a csehországi Jesenik-hegységben 1300 méteres magasságban. 

KAPCSOLÓDÓ CIKK