Drámai sebességgel csúszik az Alpok legnagyobb gleccserének lejtője

A klímaváltozásra vezetik vissza a Zürichi Műszaki Egyetem (ETH) geológusai az Alpok legnagyobb gleccsere, az Aletsch egy lejtőjének évi 30 centiméteres csúszását.

A Moosfluh nevű lejtő nagyjából egy négyzetkilométeres területén épült az azonos nevű kötélpálya felső állomása, amelyet 2016-ban - alig egy év működés után - a földfelszín vártnál gyorsabb mozgása miatt biztonsági okokból bezártak.

A geológusok most bizonyítékot találtak arra, hogy a lejtő instabilitása az Aletsch-gleccser visszahúzódásával, ezáltal a klímaváltozással függ össze

- írta közleményében az ETH. Azt régóta tudják a geológusok, hogy a jégfolyamok visszahúzódásával ingataggá válnak a hegyoldalak, eddig azonban abból indultak ki, hogy ez egy lassú, alig észrevehető folyamat. A 1990-es évek elejéig a Moosfluh évente egy centiméternél is kevesebbet csúszott a völgy felé.

Forrás: Wikimedia Commons

Az évtized közepétől azonban a gleccser az addiginál nagyobb ütemben kezdett olvadni és a vártnál erősebben felgyorsult a Moosfluh-lejtő mozgása is. "Geológusok számára szélsőséges az a gyorsaság, ahogy a lejtő változik" - mondta Florian Amman, a Geophysical Research Letters című szaklap aktuális számában megjelent tanulmány egyik szerzője.

A lejtő lábánál 2005-ig egy nagyjából 5000 köbméteres kőzettörést észleltek, 2011 óta több sziklaomlás történt, utoljára tavaly szakadt le 2,5 millió köbméter kő. A Berni-Alpokban található Aletsch-gleccser az Alpok leghosszabb, nagyjából 23 kilométeres jégfolyama, mely a Jungfrau 4000 méter magasan fekvő vidékétől a 2500 méter lévő Massaschlucht szurdokig vezet. Jégtömege mintegy 15,4 köbkilométer, felszíne 81,7 négyzetkilométer.