Expedíció indul az elveszett antarktiszi meteoritok felkutatására

Antarktiszi tájkép

Sokan azt gondolnák, az Antarktisz jeges világában viszonylag könnyű kiszúrni a sötétes színű meteoritokat. Ennek ellenére a szakemberek viszonylag kevés vasmeteoritra bukkannak a földrészen. Tudósok egy csoportja most annak készül utánajárni, pontosan miért is van ez.

A vasmeteoritok azért érdekesek, mert a planetezimálok - égitestek, melyek a bolygóvá alakulás korai fázisában vannak - magjából származnak, olvasható a Science Alert tudományos portál cikkében. Tanulmányozásukkal képet kaphatunk arról, hogyan is keletkeztek a Naprendszer bolygói és miként fejlődtek az idők során.

Az elveszett vasmeteoritok nyomában

A vasmeteoritok hiánya azért is érdekes, mert a Földön talált meteoritok kétharmadát az Antarktisz területén lelik meg.

A felhalmozódás oka, hogy az Antarktiszt borító jégmező lassú mozgásban van a part felé. A reá hullott meteoritok beágyazódnak a frissen hullott hóba és együtt mozdulnak el a jégmezővel. Amikor azonban parti hegység útját állja e mozgásnak, a föltorlódó jégtöbblet fokozatosan jobban elpárolog, ezért a kőzetdarabok ezeken a helyeken a felszínre bukkannak. Nem csak ott, ahol parti hegység van, hanem ott is, ahol a hóréteg alatt a talajszint jelentősen megemelkedik.

Antarktiszi tájkép Forrás: Andy Rouse/Andy Rouse

Az Antarktiszon talált meteoritok szinte kivétel nélkül kőből épülnek fel, a vasalapúak aránya mindössze 0,7 százalék (a világ más területein ez a szám 5,5 százalék).

A kutatók azt gyanítják, hogy a vasmeteoritokat a Nap felmelegíti, a hőtől pedig megolvad az őket körülölelő jégréteg, így a felszín alá süllyednek. Ha ez igaz, akkor valószínűleg csupán néhány centiméterrel lehetnek a felszín alatt, így nem okozhat nehézséget a megtalálásuk.

A kutatást fejlett fémdetektorok segítik majd, amiket 2019-ben fognak tesztelni. Az expedícióra várhatóan 2020-ban kerül sor. Az elveszett vasmeteoritokkal kapcsolatos új elméletet a Nature Communications című tudományos folyóiratban publikálták.