Jelenleg mindössze két ismert fosszília létezik, amely az Euchambersia nemhez tartozik. Ezek az ősállatok 40-50 centiméteresre nőttek, tépőfogakkal rendelkeztek, mintegy 260 millió évvel ezelőtt, százmillió évvel az első kígyók kialakulása előtt éltek a Dél-Afrika délkeleti részén lévő Karoo térségben.
A johannesburgi Witwatersrand Egyetem kutatói a londoni Természettudományi Múzeummal együttműködve pásztázó elektronmikroszkóppal és képalkotó eljárások segítségével elemezték a két koponyát és a méregtermeléssel összeegyeztethető anatómiai tulajdonságokat fedeztek fel rajtuk.
Az Euchambersiák alsó állkapcsában a tépőfog mögött egy mély, köríves üreg alakult ki, melyben halálos mérgű keverék termelődött. Csontos csatornák finom hálózatán keresztül a koktél közvetlenül a szájba áramlott"
- állapították meg a szakértők.
"Ez a legrégebbi méregtermelő gerincesre utaló első bizonyíték" - mondta Julien Benoit, az egyetem kutatója. A tudósok hozzátették: évről évre egyre több méregtermelő gerincest fedeznek fel a cickányoktól a majmokig.