Látott már dongókat labdázni?

labdázó poszméh
Vágólapra másolva!
Pusztán megfigyeléssel valóságos „labdazsonglőrökké" fejleszthetik magukat a poszméhek, számolt be a meglepő eredményről egy új kutatás.
Vágólapra másolva!

Korábbi kutatások már megmutatták, hogy a poszméhek nagyon jók a komplex feladatok megoldásában, például képesek úgy mozgatni a virág egyes részeit, hogy minél több nektárt nyerjenek ki belőle.

A labdázás viszont semmiképpen sem tartozik bele a dongók természetes viselkedésébe, ezért is bámulatos, hogy még ezt is mesterien el tudják sajátítani

– olvasható a Guardian cikkében.

Három módszert is teszteltek

A londoni Queen Mary Egyetem kutatói a Science folyóiratban közölték az új eredményeket. A kísérlet első részében a kutatók egy platformot készítettek, melynek közepére cukros oldatot csepegtettek. Ahhoz, hogy a vágyott finomsághoz hozzájussanak, a rovaroknak el kellett juttatniuk egy sárga lasztit a lyukhoz. A „labdavezetés technikáját" a tudósok egy pálcára helyezett műdongóval igyekeztek megmutatni a poszméheknek.

Forrás: Iida Loukola

Ezután az állatokat letesztelték. Míg 10 méhnek – amelyeknek nem mutatták meg, mit is kell csinálni a labdával – nem sikerült a mutatvány, a műdongót figyelő kilenc rovarnak igen, ráadásul a próbakísérletek során még ügyesedtek is – rövidebb idő alatt, kisebb távot megtéve tudták a gömbölyű tárgyat a célba juttatni.

A kísérlet második felében ezúttal a poszméheket különféle módszerekkel oktatták: az első csoport egy már betanított méhet figyelt, a második csoportnál azonban nem egy fajtárs, hanem egy láthatatlan mágnes juttatta a helyére a golyót. A harmadik csoportot egyáltalán nem tanították be, labdájukat a kutatók a platform közepére helyezték, közvetlenül a célpontba.

Az eredmények alapján azok az ízeltlábúak bizonyultak a legsikeresebbnek, amelyek más méhektől tanulták meg trükköt, az ebbe a csoportba tartozó egyedek 99%-a járt sikerrel.

Némileg rosszabbul teljesítettek a mágnest figyelők, náluk az állatok 78%-a jutott hozzá az édes nektárhoz. A legrosszabbul a harmadik csoport járt, esetükben a rovarok pusztán 34 százaléka tudta megszerezni a jutalmat.

Nem szolgaian másolnak

A cikk szerint egy másik érdekes megfigyelést is sikerült tenni.

Amikor a kutatók három sárga labdát raktak a platformra, az egyes lasztik különböző távolságokra voltak a centrumtól. A bemutatót tartó poszméhek mindig a legtávolabbi labdákat mozdították meg, mivel őket úgy tanították be, hogy a centrumhoz közeli golyók le voltak ragasztva. A betanítatlan méhek három alkalommal figyelték meg társaik viselkedését, majd önállóan is meg kellett kísérelniük a golyók célba juttatását. Ellentétben a mintaképül szolgáló rovarokkal, ők már nem a távoli, hanem a legközelebbi labdákat igyekeztek a lukba mozgatni. Ez akkor sem változott, ha a laszti nem sárga, hanem éppen fekete volt, tehát az állatok nem a színhez vonzódtak.

A kutatás egyik szerzője szerint ez arra utal, hogy

a dongók nem csupán utánozták a „demonstrátort", hanem módosítottak is a megfigyelt technikán.

Ez a kognitív rugalmasság teszi lehetővé, hogy a méhek még a folyton változó környezetben is hozzájussanak a szükséges táplálékhoz.