Közel négymilliárd éves baktériumok maradványaira bukkantak

2017.03.01. 19:02

3,77 milliárd éve élt mikroorganizmusok maradványaira talált rá egy nemzetközi kutatócsoport. Ezek az eddig ismert legrégebbi fosszíliák, körülbelül 300 millió évvel előzik meg a korábbi rekordernek számító ősmaradványokat, írja a Nature legújabb száma.

A vasoxidáló baktériumok által létrehozott apró, az emberi hajszálnál is vékonyabb, nagyjából 5 milliméter hosszú szálakat és csöveket kvarcrétegek közé ágyazva találták meg a kanadai Quebecben található Nuvvuagittuq zöldkő-övezetben. E régió a Föld legősibb ismert üledékes kőzeteit tartalmazza. A térség valaha egy vasban gazdag, mélytengeri hidrotermális kürtőrendszer része volt, ami 3,77 és 4,3 milliárd évvel ezelőtt kiváló környezetet biztosított bolygónk legelső létformáinak. Ezek a lények vas oxidálásával jutottak az életműködésükhöz elengedhetetlen energiához. 

A Nuvvuagittuq zöldkő-övezetForrás: Jonathan ONeil

„Felfedezésünk megerősíti azt a feltételezést, hogy az élet csírái a tengerfenéken található forró kürtők környékén jelentek meg, nem sokkal a Föld születése után. Az élet gyors megjelenésére szolgálnak bizonyítékul azok a 3,7 milliárd éves üledékes halmok, amiket mikroorganizmusok hoztak létre" – írta a kiadott sajtóközleményben Matthew Dodd, a University College London (UCL) doktorandusza, a Nature magazinban megjelent tanulmány első szerzője.

Biológiai folyamatok útján jöttek létre a mikrofosszíliák

A mostani felfedezés előtt a legrégebbinek számító mikrofosszíliákat Nyugat-Ausztráliában találták meg, koruk 3,46 milliárd rúgott. Néhány kutató azonban a mai napig úgy gondolja, ezek a különleges kőzetformák nem biológiai úton keletkeztek, így az UCL kutatóinak legelső feladata az volt, hogy bebizonyítsák, a Kanadában feltárt maradványok nem jöhettek volna létre élőlények közreműködése nélkül.

Ehhez megvizsgálták, hogy a hematitból – vagyis vastartalmú szabályos rendszerű oxidásványból - álló csövek és szálak kialakulhattak-e az üledékek alá temetődés során bekövetkező nyomás- és hőmérsékletváltozások következtében, az eredmények alapján viszont ezt a lehetőséget a kutatók elvetették.

Hematitcsövek, amiket ősi mikroorganizmusok hoztak létreForrás: M.Dodd.

Beszédes, hogy a leletekben megfigyelt szál- és csőszerű struktúrák elágazóak, vagyis olyan tulajdonságokat mutatnak, mint amiket bizonyítottan vasoxidáló baktériumok hoztak létre más hidrotermális kürtők környékén. Ráadásul a maradványokban a kutatók grafitot, valamint apatitot és karbonátot is találtak, amik ugyancsak arra utalnak, hogy mikroorganizmusok ősmaradványaira sikerült ráakadni. 

Az eredmények segíthetik az élet keresését más bolygókon is

Matthew Dodd szerint az új eredményekkel ismét sikerült egy jelentős lépést tenni afelé, hogy pontos képet kapjunk bolygónk és a rajta lévő sokszínű élet kezdeti időszakáról, valamint azonosíthassuk a más planétákon jelenlévő, vagy egykor létezett organizmusok nyomait.

Hematitcsövek, amelyeket ősi mikroorganizmusok hoztak létreForrás: Matthew Dodd

Hozzátette: felfedezésük azt mutatja, hogy az élet már röviddel a Naprendszer kialakulása után elkezdett fejlődni szülőbolygónkon. A korai időszakban mind a Föld, mind a Mars felszínén folyékony víz volt jelen, így Dodd arra számít, hogy ha létezett is közel 4 milliárd éve élet a vörös bolygón, annak nyomára rá lehet majd akadni.