Különleges kirándulásvezető a kövek megszállottainak

Budapesti tájkép

A Magyar Földtani és Geofizikai Intézet gondozásában a közelmúltban jelent meg nyomtatva és online változatban is a BUDAPEST GEOKALAUZ című könyv és térkép.

A szerzők célja az volt, hogy útikalauzt, kirándulásvezetőt adjanak az érdeklődők kezébe Budapest és környékének földtani, vízföldtani érdekességeiről. A kétnyelvű (magyar, angol) könyv első részében akár egy külön kötetet is megtöltő általános földtani és vízföldtani ismertető kapott helyet. Adatszintű gyűjteményt találunk a barlangokról, tanösvényekről, földtani alapszelvényekről, tavakról, forrásokról, kutakról, fürdőkről is. Így, együtt ezek máshol nemigen találhatók meg. Az általános részt zárja az Épületek földtana című fejezet, amelyben Budapest történelmét az építőkövek, középületeinket pedig azok díszítőköveinek szemszögéből ismerhetjük meg.

Térkép is jár hozzá

A könyv nagyobbik hányadát kitevő második részben található

75 darab földtani „objektum" leírása, területenként csoportosítva.

Ezek az objektumok többségében „klasszikus" földtani sziklakibúvások, de bőven találunk köztük fürdőket, forrásokat és a fővárost ivóvízzel ellátó kutakat, sőt középületeket, bevásárlóközpontot vagy akár Budapest metróhálózatának részletes leírását. Mindegyik objektumhoz külön, nagy felbontású térkép tartozik, amelynek segítségével egyrészt könnyen megtalálhatjuk a kiszemelt célpontot, másrészt megismerhetjük a környék földtani felépítését. A kiadvány értékes melléklete Budapest és környékének 1:50 000-es méretarányú földtani térképe.

Az efféle könyveket azzal szokták beharangozni, hogy most időutazásra hívjuk az olvasót. Ez persze igaz, hiszen Budapest és környékének geológiájáról esik benne szó, és a geológiai történetek millió években mérhetők. Ez a könyv azonban ennél jóval több szeretne lenni. Földtani látnivalók tárháza, kalauz, kirándulásvezető mindazok számára, akik az élettelen természet csodáira fogékonyak, és nem sajnálnak némi fáradságot azok felkutatására. Egyfajta régi-új szemléletet, eltérő látószöget is kínál mindazoknak, akiknek az emberi élet időkeretei, a rohanó hétköznapok háttérbe szorították az élő és változó Földben gyökerező létünk tudatát.

A kalciumatom útja

Szeretjük azt gondolni, hogy „miénk itt a tér". Ez persze igaz, de talán kicsit több alázattal segít megtalálni valós helyünket a téridőben, ha kézen fogunk mondjuk egy kalciumatomot, és az ő történetén keresztül mutatjuk be a várost és a könyvet is. No lássuk!

A történetbe a késő triászban, mintegy 210 millió évvel ezelőtt kapcsolódunk be.

A sekély, trópusi tengerben egy Megalodus kagyló építi a házát, amelyhez felhasználja a vízben oldott kalciumatomot, illetve -iont is. A kagyló élete végén elpusztul, és az őt betemető üledék részévé válik. Egyre mélyebbre kerül a földkéregben, felette zajlik a jura, majd kréta kori tengeri élet. A befoglaló üledékkel együtt kőzetté válik, és a hegységképző folyamatok hol kiemelik a felszín közelébe vagy a felszínre, lepusztulásra ítélve a kőzeteket, hol újabb üledékeket raknak rá.

BUDAPEST GEOKALAUZ Forrás: Origo

A Föld közben majd kétszázmilliószor kerüli meg a Napot. A miocén kor közepe táján, körülbelül 14 millió évvel ezelőtt egy törés is áthatol a kőzeten éppen atomunk közelében. A Pannon-medence hegyvidékekkel és mélybe zökkent árkokkal tagolt szerkezetének kialakulása után, a törés mentén mélyből jövő forró víz áramlik felfelé, és egy barlang képződése közben feloldja a kalciumatomot magába foglaló kőzetdarabot is. Atomunk/ionunk megkezdi utazását ismét felfelé.

Szemlő-hegy, Várhegy

Egy bővizű, meleg forrásban a felszínre érve, egy kis vízesés fölött azonban hirtelen ismét szilárd fázisba lép, és részévé válik az egyik édesvízimészkő-kéregnek, a későbbi budai Várhegyen vagy egy cseppkőben a Szemlő-hegyi-barlangban. Ekkor már a földtörténeti negyedidőszakot írjuk, és úgy 70 ezer évvel ezelőtt járunk.

Hősünk, immár kalcium-karbonát molekulák seregében szolgál tehát, és a molekulák egymásba kapaszkodva ellenálló rétegként dacolnak a Duna és az Ördög-árok patak eróziójával. Ezzel apró kiemelkedésként őrzik meg a későbbi Várhegyet, ahol nem is sok idővel később, bányászok, kora középkori építőmunkások csákányának hangja veri fel a környék csendjét, és atomunkat egy kőtömbbe faragva beépítik az épülő Nagyboldogasszony-templom tornyába.

Nemcsak a Lánchídon vannak kőoroszlánok Forrás: Lantos Gábor

Talán ez az atom a csapadékvizekben oldva azóta ismét útra kelt a Dunában újabb üledékgyűjtők felé, de a budai hegyekben, barlangjainkban, az Operában vagy az Országházban hasonló történetű atomokat „fényképezhetünk le" nap mint nap.

A kötet grafikája azt sugallja, hogy ha le is fedi fővárosunk nagy részét az aszfalt és a civilizáció rétege, néhány természetes ablakon keresztül átlátszóvá tehetjük ezt a magunk számára, és bepillanthatunk a várost hordozó földkéregdarab történetébe, szépségébe.

Budapesti tájkép Forrás: Maros Gyula

A 314 oldalas kötet kereskedelmi forgalomba nem kerül, de a Földtani Intézet könyvtárában (1143 Budapest, Stefánia út 14., [email protected]) igényelhető, illetve online a következő linken érhető el.

(Az ismertetőt írta: Maros Gyula)