A majmok előszeretettel kurkásszák egymást. Feltehetőleg ekkor szedhette ki a vérrel teli kullancsot a társából az egyik majom, aztán az ujját egy gyantás ágba törölte. Ez is lehet a felfedezés előzménye, mondta George Poinar Jr, az Oregoni Állami Egyetem neves entomológusa. Szerinte ez az emlősökből származó eddig talált legősibb vörösvérsejt-fosszília.
A Journal of Medical Entomology folyóiratban megjelent tanulmányban Poinar Jr. úgy véli, hogy a dominikai bányából előkerült fosszília
15–45 millió éves.
Noha elképzelhető, hogy a kullancsban lévő vér valami kutya- vagy nyúlféléből származik, a vörösvérsejtek mérete és a fanedv (amelybe belekenődött a kullancs) közelsége a majomeredetet teszi a legvalószínűbbé.
A fosszíliát mikroszkóp alatt vizsgálva kiderült, hogy a kullancsban nemcsak az ősi vér van, hanem
egy kullancs terjesztette parazita, a Babesia microti eddigi egyetlen fellelt fosszíliája.
A Babesia microti emberek és más állatok vérét fertőzi meg, és a babeziózis nevű, potenciálisan halálos kimenetelű betegséget okozza. Magyarországon emberi fertőzés valószínűtlen, de a kutyákra nézve végzetes lehet.
Ha ez az egész borostyános időkapszula dolog emlékeztet a Jurassic Parkra, az nem a véletlen műve.
A filmhez és a regényhez az alapötletet Poinar Jr. 1980-as években végzett kutatómunkája adta Michael Crichton író-filmkészítőnek.
Ugyanis Poinar Jr. már akkoriban kezdte vizsgálni a borostyánba zárt ősi lényeket (és genetikai felépítésüket).
Ami a mostani felfedezést illeti, az entomológus nem tartja túl valószínűnek, hogy ki tudnának vonni a mintából olyan ép DNS-t, amelynek alapján feltámaszthatnák az ősi főemlősöket.
„Ó, bárcsak ki tudnánk vonni némi DNS-t a leletből – mondta Poinar Jr. a Gizmodo riporterének –, de ez tönkretenné a mintát, ezért egyelőre még nem próbálkoztam ilyesmivel."