Olyasmit kell felmutatnom, amire a világ matematikusai egy évtizede várnak

2017.04.09. 17:56

A matematika klasszikus és újabb ágaiban, például a számítógép-tudományban is mérföldkőnek számíthat az a kutatási cél, amelyre Pyber László akadémikus, az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézetének professzora elnyerte az Európai Kutatási Tanács egyik legrangosabb, felfedező kutatásokat ösztönző támogatását, az ERC Advanced Grantot. A támogatáshoz vezető úton Pyber Lászlót és kutatócsoportját az elmúlt másfél évben az NKFI Alap áthidaló pályázati forrása is segítette. A professzort a nyertes kutatási projektről kérdeztük.

Az ERC Advanced Grant a felfedező kutatások legkiválóbb elméit ösztönzi hosszú távú, de úttörő, magas megtérülést is ígérő projektek megvalósítására. Az Ön pályázata mivel győzte meg a döntéshozókat?

Ez a folyamat nyolc évre nyúlik vissza. Akkor pályáztam először, aztán a harmadik, 2014-es pályázatom már kiváló minősítést kapott. Csak most, a negyedik pályázat hozta meg az anyagiakban is mérhető sikert.

A kutatási projektünk a csoportelmélettel, a szimmetriastruktúrákkal foglalkozik.

Szimmetria mindenütt felfedezhető az életünkben – például egy Rubik-kockában is –, ahogy hálózatokkal is találkozunk mindenhol, mondjuk az internetes közösségi oldalakon.

Forrás: MTI/Illyés Tibor

A csoportok építőkövekből állnak, ezek pedig különféle hálózatokba rendeződnek. Ezeknek a hálózatoknak a vizsgálata nagyon lényeges részét képezi a körülöttünk lévő világ megismerésének.

Az MTA Rényi Alfréd Matematikai Kutatóintézete Budapesten, a Reáltanoda utcában

Forrás: Wikimedia Commons

Az ERC-támogatás elnyerésének alapja egy 2010-es, a gráfelméletben és a csoportelméletben nemzetközileg is jelentősnek számító kutatási eredményünk,

az úgynevezett „szorzattétel", amelyet Szabó Endrével közösen publikáltunk.

Milyen irányban folytatják a kutatást, és mely területeken nyilvánulhat meg annak gyakorlati haszna?

Az Európai Kutatási Tanács egy olyan matematikai probléma megoldására adta a támogatást, amelyet régóta szívesen látnának már a világ matematikusai. Tulajdonképpen a szorzattételünk továbbfejlesztéséről van szó egy konkrét irányba; a szorzattétel úgynevezett korlátlan dimenziós változatát szeretnénk kidolgozni.

D-Wave 2000Q kvantumszámítógép

Forrás: D-wave

Haszna pedig hosszú távon a számítógép-tudományban lehet,

a véletlenség számítógépes modellezésében például. Nagyon leegyszerűsítve azt mondanám, hogy ennek, és más rokon matematikai problémáknak a megoldása jelentősen csökkentheti a világ számítógépidejét, más szóval felgyorsíthatja a jövő számítógépeit.

Az NKFI Hivatal áthidaló finanszírozása mennyiben járult hozzá a kutatás továbblendítéséhez?

Nagy segítség volt. Az, hogy az NKFI Alap 150 ezer euróval (45 millió forint) támogatta a projektünket, az Európai Unió felé is bizonyította, hogy érdemes „belénk fektetni". (Az NKFI Hivatal 2015–16-ban kifejezetten az ERC támogatási programokhoz kapcsolódóan hirdetett pályázatot, hogy hazai forrásból segítse az ERC-pályázaton a legjobbak közé sorolt felfedező kutatási programok további kiszámítható finanszírozását. A szerk.)

A kutatók az általuk kifejlesztett szorzattételt tervezik továbbfejleszteni. A képmontázs bal szélén Pyber László akadémikus, jobb oldalán pedig a másik ERC-nyertes, Acsády László idegtudós látható

Forrás: Magyar Tudományos Akadémia/Szigeti Tamas

Az NKFI támogatásból fizetni tudtam a kutatóimat – volt, aki addig csak szívességből dolgozott nekem –, meghosszabbíthattam posztdoktori ösztöndíjakat, tehát fiatal kutatókat is bevonhattam a projektbe. És az már önmagában sem elhanyagolható eredmény, hogy kaptam itthon 150 ezer eurót, amivel végül sikerül behoznom az országba további kétmilliót.

Az ERC Grant támogatást öt évre adják. Hogyan fejleszti tovább a csapatát, kikkel dolgozik majd együtt?

A létszám változó, általában 5-10 emberrel dolgozom.

Pyber László akadémikus

Forrás: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal

A legfontosabb „alkotótársamnak" a már említett Szabó Endrét tekintem, a vele való szoros együttműködésre hadd említsek egy példát: egyszer akkor hívtam fel egy szakmai kérdéssel, amikor épp maratont futott. Öt perc múlva visszahívott a válasszal, futás közben gondolta ki. Volt és jelenlegi tanítványaim közül jó néhányan csatlakoztak hozzám, de külföldi kutatókat is szeretnék meghívni. Jelentős az együttműködésünk olyan nemzetközi műhelyekkel, mint a londoni Imperial College, az Oxford University vagy az izraeli Hebrew University.

És mindenképpen szeretném megemlíteni egykori mestereim örökségét is: a már eltávozott Erdős Pálét, akit mindig „szellemi nagyapámnak" fogok tekinteni, vagy egyetemi témavezetőmét, Lovász Lászlóét.

A felfedező kutatások területén Magyarországot nemzetközileg is a matematikai „nagyhatalmak" között tartják számon. Mennyire szánja iskolateremtőnek a következő öt évet?

Mindenképpen lesz ilyen jellege, már csak a fiatal kutatók miatt is, akikkel együtt fogok dolgozni, itt kezdik el kutatói karrierjüket, és így nem mennek el külföldre.

Lovász László, az MTA elnöke

Forrás: MTI/Koszticsák Szilárd

Matematikában valóban nagyon erősek a magyar kutatók,

ez főként azért van így, mert ennek a tudományágnak itthon százéves, töretlen hagyománya van, egymást követő iskolákkal, mesterekkel.

Forrás: Youtube

De a legfontosabb az, hogy a támogatásnak köszönhetően a következő öt évben itthon, a saját intézményünkben, kiváló körülmények között dolgozhatunk tovább egy olyan eredmény eléréséért, amely régóta foglalkoztatja a matematikusokat, és új távlatokat nyithat meg többek között az emberek mindennapi életét alapjaiban meghatározó számítógép-tudományban is.


(Forrás: Nemzeti Kutatási, Fejlesztési és Innovációs Hivatal)