Veszélyes mikrobákkal hinti be az Alpokat a Szahara felől érkező szél

2017.04.12. 09:31

Nagy mennyiségű veszélyes mikrobával hintik be az Alpokat a szaharai homokot és port szállító szelek - figyelmeztetnek osztrák és olasz kutatók.

A szakemberek szerint az Afrika legnagyobb sivatagjából érkező porrészecskék nagyobb kockázatot jelentenek, mint azt eddig gondolták, mivel valószínűleg nagy mennyiségű ártalmas gombát és baktériumot hoznak magukkal.

A kutatók eddig is tudták, hogy a Szahara felől érkező szelek magukkal hozhatják a sivatagban előforduló mikrobák egy részét, arra azonban csak most derült fény, hogy egész mikrobaközösségeket, köztük a legveszélyesebbeket is képesek átszállítani a Földközi-tengeren.

Ha ezek megvetik itt a lábukat, az nagy veszélyekkel járhat" - mondta Tobias Weil, az észak-olaszországi San Michele all'Adige-ban működő Edmund Mach Alapítvány munkatársa, aki az Innsbrucki Egyetem szakembereivel közösen végezte a vizsgálatot.

Az elmúlt télen a kutatók hómintákat gyűjtöttek be az Alpokban, hogy megvizsgálják a port, amely még az erős sivatagi szelekkel érkezett Európába 2014 februárja és áprilisa között. A meteorológusok becslései szerint Ausztriát akkor kétmillió tonnányi finom por lepte el, amely még ma is nagy mennyiségben fordul elő a 2-3 ezer méter magasan fekvő területeken.

Weil szerint, amikor kollégáival megvizsgálták a 2014-ből megmaradt hóból vett mintákat, a "Szaharában előforduló szinte összes mikroorganizmust" azonosították. A szelekkel érkező potyautasok bizonyos esetekben hasznosak lehetnek. Az Amazonas és a karib-térségi esőerdőket például az Afrikából érkező ásványi anyagok táplálják.

Forrás: Thinkstock

Ellenálló mikrobák

Bizonyos mikrobák azonban aggodalomra adnak okot. Az alpesi hómintákban talált gombák egy része például veszélyes a gabonafélékre, zöldségekre, gyümölcsökre, kétszikű növényekre, fákra, és allergén is egyben.

Az Alpokban rekedt mikrobák ráadásul rendkívül ellenállóak a stresszel szemben és vastag sejtmembránnal rendelkeznek. Túlélték a több mint 2500 kilométeres utat, a nullához közeli hőmérsékletet, a tápanyaghiányt és a hó elolvadása után is megmaradnak a hegyi talajban. A Szahara felől érkező szelek nyáron kevésbé jelentenek problémát, mivel a gyakori esőzések elmossák a mikrobákat. A télen érkező gombák és baktériumok azonban felhalmozódnak a hóban, ahonnan aztán tavasszal kiszabadulnak.

A kutatók szerint olyan megfigyelő rendszert kellene felállítani az Alpokban, amely nem csupán a hóolvadást tartja szemmel, hanem a gleccsereket is, hiszen azok olvadásakor évszázadok óta szunnyadó kórokozók szabadulhatnak fel.