Krokodilokhoz hasonlóan másztak az első dinoszaurusz-ősök

2017.04.13. 14:43

A mai krokodilokéhoz és aligátorokéhoz hasonló fizikai tulajdonságai és járása volt a dinoszauruszok egyik legkorábbi ismert rokonának - derül ki egy új tanulmányból.

Eddig vitatott volt, hogy két, vagy négy lábon jártak-e a dinoszaurusz ősök

Az őslénykutatóknak főleg csak sejtéseik vannak arról, miként nézhettek ki a dinoszauruszok legkorábbi rokonai, ebből az időszakból ugyanis rendkívül kevés fosszília maradt fenn. Egyesek úgy vélik, hogy ezek a teremtmények két lábon jártak és kicsit olyanok voltak, mint a miniatűr dinoszauruszok - írta a BBC News.

A Teleocrater leginkább a varánuszokhoz hasonlíthatott

Forrás: The Atlantic

A Nature című tudományos folyóiratban közölt eredmények szerint azonban az állat sokkal inkább négy lábon és a krokodilokhoz hasonló módon járt.

Kipreparálják a kutatók által a terepen gipszbe ágyazott Teleocrater fosszíliákat

Forrás: The Verge

A Teleocrater rhadinus megkövesedett maradványait Tanzánia déli részén fedezték fel a kutatók. A 2-3 méter hosszú húsevő állat 245 millió évvel ezelőtt élt a triász korban, megelőzve a legkorábbi dinoszauruszokat.

A mai varánuszokra emlékeztethetett

A londoni Természettudományi Múzeum kutatója, Paul Barrett szerint a Teleocrater kicsit olyan lehetett, mint egy méretesebb komodói varánusz, valami mással keresztezve.

Valószínűleg nyúlánk termetű állat volt, és nem egy zömök teremtmény, mint a krokodil"

- tette hozzá a szakember.

Komodói varánusz

Forrás: Wikimedia Commons

A Teleocrater rhadinus nem sokkal azután tűnt fel, hogy az Archosauria (uralkodó gyíkok) osztálya két ágra vált szét: az egyiket a madarak, a dinoszauruszok és rokonaik, a másikat, a Crocodylomorpha vonalat, a krokodilfélék képviselték.

Így nézhetett ki a tleocrater rhadinus

Forrás: The Verge

Az állat felépítésében az említett csoportok utolsó közös ősének bizonyos tulajdonságai jelennek meg, köztük a krokodilokra jellemző bokaízület és a dinoszauruszok néhány sajátossága.

Bebizonyosodott, hogy a Teleocrater a krokodilokhoz hasonlóan járt

Az első Teleocrater-fosszíliákat 1933-ban fedezték fel Tanzániában. A maradványokat a londoni Természettudományi Múzeum szakemberei tanulmányozták az 1950-es években. Ezekből a leletekből azonban kulcsfontosságú részletek - például bokacsontok - hiányoztak, és emiatt a kutatók nem tudták megmondani, hogy a teremtmény a krokodilokkal vagy a dinoszauruszokkal van-e közelebbi rokonságban.

Nílusi krokodil. A krokodilok rendkívül ősi hüllőcsoportot alkotnak, külalakjuk majd 200 millió éve lényegében változatlan

Forrás: AFP/RIA Novosti

Az új fosszíliákat 2015-ben fedezték fel a szakemberek,

akiknek sikerült is megválaszolniuk a legégetőbb kérdések egy részét. Megállapították, hogy a Teleocrater rhadinus az Archosauriák családfájának egyik legkorábbi tagja, és a krokodilokéhoz hasonló járása volt.A Teleocrater, a dinoszauruszok más rokonaihoz hasonlóan, a legkülönbözőbb vidékeken fordult elő, a mai Oroszország területétől kezdve Indián át egészen Brazíliáig.

Amikor összeforrt az összes kontinens

Amikor a Teleocrater nemzetség létezett, az ősföldrajzi viszonyok rendkívül kedvezőek voltak az állatcsoport – más fajokhoz hasonló - elterjedésének.

A triász időszak  elején a perm végi tömeges kihalást túlélt állatcsoportok, köztük a hüllők - ismét virágzásnak indultak

Forrás: Wikimedia Commons

A mezozoikumban, a földtörténeti középkor első időszakában, a triász korban (249 millió évtől 206 millió évig)

az összes szárazulat egyetlen hatalmas őskontinensben egyesült.

A Pángea az északi és a déli féltekére kiterjedő hatalmas területű kontinens volt, amelyet az ős Csendes-óceán, a Panthalassza ölelt körül.

Triász időszaki tengerpart fantáziaképe

Forrás: Science

A triászban száraz és forró volt az éghajlat, nem működtek jelentős hegységképző erők sem, így a meleg légtömegek északon és délen is egyaránt a magas szélességi körökig eljutottak, kiegyenlítetté téve a földi klímát. Mindez kedvezett az állatvilág szárazföldi taxonjainak az egész Pángeán való elterjedéséhez.

A hatalmas szuperkontinens, a Pángea 230 millió éve, a triász-időszakban. A Pángea szétdarabolódása az Atlanti-óceán csíráját alkotó hasadékvölgy kialakulásával vette kezdetét, a szárazföld belsejében

Forrás: Ancient Earth


A kutatócsoport azt tervezi, hogy visszatér Tanzánia déli részébe, hogy újabb Teleocrater-maradványok, és a már kiásott csontvázak hiányzó darabjai után kutasson.