Lovagias ellenfélként tisztelték a rettegett vörös bárót

2017.04.21. 21:05

Az első világháború új fejezetet nyitott a repüléstörténetben. Az alig másfél évtizedes múltra visszatekintő motoros repülés ekkor, a világháború évei alatt nőtte ki magát különc kalandorok elfoglaltságából félelmetes fegyvernemmé. A második világégés idején bevetett, nagy teljesítményű, pusztító tűzerővel rendelkező, a sztratoszféra határáig emelkedő, 600-700 kilométer/órás sebességgel száguldó típusokhoz képest az első világháború vadászgépei törékeny és könnyen sebezhető apró játékszereknek tűnhetnek csupán. Kivételes bátorság kellett e sérülékeny masinákkal vívott, ám ekkoriban még a lovagiasság szabályait sem nélkülöző közelharchoz, amelynek Manfred von Richthofen, a legendás vörös báró vált a legnagyobb alakjává.

Halálos dráma bontakozott ki Morlancourt légterében

1918. április 21-én délelőtt 11 óra körül erős motorzúgás és heves géppuskakattogás zaja verte fel a Somme folyó közelében fekvő Morlancourt légterét. A Royal Air Force, a brit királyi légierő 209. vadászszázadának zöldfülű kanadai újonca, Wilfrid „Wop" May hadnagy éppen első bevetéseinek egyikét repülte.

Forrás: Youtube

A század Sopwith Camel típusú gépei légtérellenőrzési feladattal szálltak fel,

amikor May hadnagy felfigyelt egy földközelben suhanó fekete keresztes gépre.

Magassági fölényét kihasználva hátulról „beült" a német vadász mögé, majd mindkét géppuskájával megsorozta a veszélyes helyzetből éles fordulóval kitérni igyekvő gépet. Ekkor hirtelen egy tűzvörös háromfedelű Fokker bukkant fel a semmiből, amely bajba került társa segítségére sietett.

Von Richthoven több hibát is vétett a számára végzetessé vált április 21-i légi csatában

Forrás: First World War Wallpapers

May hadnagy az összetéveszthetetlen vörös gépről azonnal felismerte, hogy a nyugati front legrettegettebb ászával, a nyolcvangyőzelmes vörös báróval hozta össze a végzet. Mindhárom vadászgép egészen közel repült a földhöz,

ám May hadnagy századparancsnoka, Arthur „Roy" Brown kapitány jóval felettük és valamivel mögöttük haladt.

A brit százados nem sokat habozott, magassági fölényét kihasználva, meredek zuhanásból rácsapott a Fokkerre, és megsorozta.

Manfred von Richthofen, a "vörös báró"

Forrás: Bundesarchiv

Időközben a Vaux-sur-Somme melletti dombon táborozó ausztrál légvédelmi géppuskások is felocsúdtak, és tüzet nyitottak a közelükben elzúgó jól ismert német vadászra.

Arthur "Roy" Brown kapitány, Von Richthofen legyőzője

Forrás: Wikimedia Commons

A hosszú sorozat után Manfred von Richthofen gépe megingott, majd meredek süllyedéssel a község határában fekvő mező felé fordult. A vörös Fokker futóműve nagy erővel a talajnak csapódott, majd a gép vissza-visszapattanva továbbgurult, és keresztbe fordulva megállt. Pilótája a gép műszerfalára borulva mozdulatlanul ült a nyitott kabinban. A közeli dombról Ernest W. Twycross és George Ridgway tüzérek, valamint Ted Smont, az ausztrál alakulat egészségügyi őrmestere érkezett elsőként a német géphez. Egybehangzó visszaemlékezésük szerint a halálosan megsebesült Richthofen báró csak annyit mondott "Kaputt... kaputt", majd kilehelte a lelkét. Manfred von Richthofen, a katonai repülés történetének egyik leghíresebb alakja és az első világháború legsikeresebb vadászpilótája mindössze 25 éves volt.

Lovastiszti karrierről álmodott, de vadászpilótává lett

Manfred Albert Freiherr von Richthofen 1892. május 2-án látta meg a napvilágot a sziléziai Kleinburgban, gazdag porosz nemesi család sarjaként.

Őseinek Breslau és Striegau környékén voltak kiterjedt birtokai.

Mint az előkelő család legidősebb fiúgyermeke, a családi tradíciókat folytatva Manfred is katonai pályára lépett.

Von Richthofen, a vörös báró (a kép bal szélén) nyakában a Pour la Mérite érdemrend keresztjével

Forrás: Bundesarchiv

1911-től az Ulanen-Regiment Kaiser Alexanders des III. von Russland ulánusezredben szolgált lovastisztként. Ekkoriban még semmi kapcsolata sem volt a szárnyait bontogató motoros repüléssel.

A történelem első motoros repülése, 1903 decemberében, a Wright fivérek által konstruált géppel. A csupa vászon és huzal első gépekkel vakmerő, sőt életveszélyes vállalkozás volt a repülés

Forrás: Wikimedia Commons

A Wright fivérek 1903-ban hajtották végre a történelem első, rövidre sikerült motoros gépes felszállását, hat évvel később, 1909-ben pedig igazi világszenzációnak számított, amikor Louis Blériot a monoplánjával (egyfedelű gépével) sikeresen átrepülte a La Manche csatornát. Ferenc Ferdinánd trónörökös és felesége, Zsófia főhercegné ellen a Szarajevóban 1914. június 28-án elkövetett merénylet után pontosan egy hónappal 

az Osztrák-Magyar Monarchia hadat üzent Szerbiának.

 

Gavrilo Principet lefogják Ferenc Ferdinánd trónörökösre és feleségére leadott halálos lövések után Szarajevóban, 1914. június 28-án

Forrás: Wikimedia Commons

A hadüzenet miatt Oroszország Szerbia, a császári Németország pedig a Monarchia mellett lépett be a katonai konfliktusba, és ezzel kezdetét vette az első világégés, a „nagy háború". Richthofen lovastisztként

először az orosz fronton, 1915-től pedig Belgium és Franciaország csatamezőin harcolt az ezredével.

A nyugati fronton kialakult lövészárok-háború, a hónapokra vagy akár évekre megmerevedett arcvonalakon szögesdrótokkal és műszaki akadályokkal védett fedezékekből vívott állóharc nem kedvezett a lovasságnak.

A vörös báró eredetileg lovassági tiszti karrierről álmodott

Forrás: Bundesarchiv

A lövegek, aknák és géppuskák háborújában végleg bealkonyult a nagy lovasrohamok időszakának. Richthofen ezredét 1915 májusában átszervezték, a legénységet leszállították a lóról, és a továbbiakban gyalogságként vetették be őket a csatában.

Az ifjú arisztokrata lovastisztnek azonban nem fűlött a foga a gyalogosharchoz,

ezért – jobb híján – a légierőhöz kérvényezte áthelyezését, amit legnagyobb megdöbbenésére azonnal el is fogadtak.

Első felszállásán majdnem összetörte magát

Von Richthofen úgy került a légierő kötelékébe, hogy egészen addig sohasem ült repülőgépben. 1915 nyarán megkezdődött Von Richthofen repülős kiképzése a 69. repülőrajnál, az ekkor már komoly sikereket maga mögött tudó tapasztalt vadászpilóta, Oswald Boelcke parancsnoksága alatt,

Oswald Boelcke, Richthofen parancsnoka és mestere 1916-ban

Forrás: Wikimedia Commons

Az alapkiképzés befejezése után, 1916 kora tavaszán Boelcke 2. repülőrajához osztották be. A későbbi legendás pilóta első önálló szárnypróbálgatásai alkalmával kudarcot kudarcra halmozott: eleinte úgy látszott, hogy a báró kifejezett antitalentum a repüléshez.

Első felszállása során nekiütközött a repülésirányító épületnek, csak a szerencsén múlt, hogy nem zuhant le,

és nem zúzta halálra magát. Más alkalommal eltévedt, leszakadt kísérőjétől vagy nyílegyenesen belerepült egy veszélyes zivatargócba.

Von Richthofen első Albatros gépe

Forrás: The First World War

A parancsnok azonban mindezek ellenére meglátta a báróban szunnyadó tehetséget, ezért tiszttársai megrökönyödését kiváltva, véglegesítette a „Jasta-2-be". (A német pilóta szlengben a Jasta a Jagdstaffel, azaz a repülőraj rövidítése.) Boelcke döntésének helyességét bebizonyította a harctéri élet; Von Richthofen egyre magabiztosabban repült, és 1916. szeptember 16-án Cambrai légterében megszerezte az első igazolt légi győzelmét is.

Nam vagabund, hanem óvatos, higgadtan gondolkodó pilóta volt

A kor vadászharctaktikáját a fordulózós közelharc, az úgynevezett „dogfight" jellemezte. A vadászgépek legfőbb feladatát az ellenséges bombázógépek vagy Zeppelinek (merev testű léghajók) felderítése és megsemmisítése, kísérő vadászgépeik lefogása, légtérbiztosítás, „szabad vadászat" vagy éppen mélységi felderítés alkotta.

Az áramvonalas, kétfedelű Albatros kora egyik legjobb vadászgépe volt

Forrás: Wikimedia Commons

Az első világháború vadászgépei többnyire favázas, vászonborítású, huzalokkal rögzített szárnyú biplánok vagy monoplánok (dupla, illetve egyszárnyú) nyitott pilótakabinnal, merev futóművel és egy vagy két, mereven beépített, a légcsavarkörön keresztül tüzelő géppuskával felszerelt gépek voltak.

A törékeny szerkezetek igen sérülékenynek bizonyultak,

és mivel akkoriban a pilóták még nem használtak ejtőernyőt, egy-egy jól irányzott találat esetén a repülőgép-vezetőnek semmi esélye sem volt az életben maradásra.

A vörös báró a német propaganda ikonja lett

Forrás: The First World War

Kivételes, halált megvető bátorság, acélidegek és biztos kéz, ezek a tulajdonságok jellemezték az első világháború vadászpilótáit.

Manfred von Richthofen egyáltalán nem volt „vagabund" pilóta,

estvérével, az ugyancsak neves pilóta, Lothar rámenős és agresszív harcmodorával szemben az óvatos becserkészés és a váratlan meglepetés jellemezte a vörös báró taktikáját, amelyet mesterétől és parancsnokától, Oswald Boelcke kapitánytól tanult el.

Az első világháborús vadászgépek leggyakrabban a bombázógépeket, illetve a Zeppelineket támadták

Forrás: First World War Wallpapers

Az óvatos becserkészés, a higgadt és pontos célzás vált Von Richthofen legfőbb erényévé, ami hamarosan meghozta a gyümölcsét is. 1916 őszétől – rácáfolva tiszttársai korábbi, igaztalannak bizonyult megítélésére – sorra aratta győzelmeit. Első győzelemsorozatát a kor egyik legkiválóbb német vadásztípusával, az áramvonalas építésű, kétfedeles Albatros D-vel aratta, amelyet megkülönböztetésül vörös színűre festett.

A "Vörös Cirkusz" gépeit tűzpirosra festették

Forrás: WWI

Tizenhatodik győzelme után (az első világháború idején ez már kiemelkedően magas számnak számított) megkapta a legmagasabb német kitüntetést, a Pour la Mérite érdemrendet. A sikersorozat ezzel azonban még nem ért véget, sőt, e győzelmek csupán bevezették a valódi sikersorozatot.

Pánikot keltett a Vörös Cirkusz felbukkanása

A sikert sikerre halmozó és az ellenség körében is komoly hírnévre szert tett Von Richthofen, akit a gépe színe után ekkor már barát és ellenfél is vörös báróként, illetve a franciák – jó okból – vörös ördögként emlegettek,

1917 áprilisában megszervezhette a saját önálló repülőraját.

A báró csak ebben a hónapban 22 légi győzelmet aratott.

Richthofen legendás Fokker-1 típusú gépének replikája

Forrás: Wikimedia Commons

1917 júliusában Wervicq közelében gépe súlyos találatot kapott, Von Richthofen éppen csak megúszta az Albatros lezuhanását. Nemcsak a gép, hanem a vörös báró is megsérült a fején, ami miatt később repülés közben gyakran erős fejfájás vagy hányinger tört ki rajta.

Alakulata, a gépek színéről Vörös Cirkuszként emlegetett repülőraj félelmetes hírnévre tett szert a nyugati fronton:

ott, ahol felbukkantak az égővörös Albatrosok, sok angol vagy francia pilótának szállt inába a bátorsága. Richthofen alakulata 1917 augusztusában vette át a repülőraj szimbólumává vált, triplafedelű, tűzpiros Fokker-1 típusú gépeket.

A háromfedeles Fokker rendkívül fordulékonynak bizonyult a légi harcban

Forrás: First World War Wallpapers

A háromszárnyas kis gép rendkívül fordulékonynak bizonyult, ami a közelharcban komoly előnyt jelentett pilótája számára az ellenséges géppel szemben. A sikert sikerre halmozó ász 1917 őszére a német háborús propaganda ikonikus figurájává nőtte ki magát. Elöljárói emiatt a földre parancsolták; a személye túl értékesnek bizonyult ahhoz, hogy elveszítsék.

A Vörös Cirkusz, a Jagdstaffel 11., Von Richthofen repülőrajának pilótái, középen a parancsnokkal

Forrás: Bundesarchiv

Manfred von Richthofen ezért 1917 novemberétől 1918 márciusáig nem repült,

ám szívós munkával kiharcolta, hogy ismét felszállhasson kedvenc háromfedelűjével. 1918. április 21. végzetes napjáig kereken nyolcvan igazolt légi győzelmet mondhatott magáénak az első világháború legsikeresebb ásza.

Teljes katonai pompával temette el az ellenség

Ellenfelei nemcsak rettegték, hanem végtelenül tisztelték is a nagy tudású és a légi harcban mindig lovagiasan viselkedő vörös bárót. Manfred von Richthofent teljes katonai tiszteletadás mellett temették el az Amiens melletti angol katonai temetőben.

A vörös báró végzetes találatot kap

Forrás: First World War Wallpapers

A híres német pilóta végzetét okozó Brown kapitány így emlékezett vissza a nevezetes ellenfele legyőzéséről: „Úgy éreztem, hogy valami jogtalant cselekedtem, semmiféle örömöt nem tudok érezni, hogy Richthofen az én fegyveremtől esett el. Szívesen visszahívnám az életbe!” A háború után hamvait Berlinben, majd a család kérésére 1957-ben Wiesbadenben helyezték örök nyugalomra.

Ausztrál katonák a vörös báró gépének roncsával

Forrás: Wikimedia Commons

Az 1990-es években megvizsgálták a korabeli tanúvallomásokat és az orvosi jelentést, ezek alapján a történészek, illetve

repülési, valamint ballisztikai szakértők egy csoportja megkérdőjelezte Brown kapitány győzelmét,

egy ausztrál légvédelmi tüzérnek, Cedrick Popkin őrmesternek tulajdonítva a vörös bárót ért halálos lövést.

Manfred von Richthofen temetési szertartása

Forrás:Wikimedia Commons

Az, hogy így történt-e vagy sem, mit sem változtat a vörös báró megítélésén, aki egy olyan korban harcolt, amikor az amatőr repülés harci fegyverré vált, és amikor – szemben a második világháborúval – a katona katona elleni küzdelme még nem mellőzte az ellenfél iránti tiszteletet és a lovagiasság szabályait.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK