Vörös szemű mutáns darazsak jöttek világra

Vörös szemű mutáns darazsakat hoztak létre a Riverside-i Kaliforniai Egyetem kutatói. Az eljárással azt akarták bemutatni, hogy a génszerkesztési eljárások még a legapróbb élőlényeknél is kiválóan alkalmazhatóak.

Az ékes ősdarázs (Ampulex compressa) genetikai módosításának végső célja az volt, hogy a kutatók megértsék, hogyan képesek a hímek befolyásolni utódaik nemét. Az egyetem kutatója, Omar Akbari szerint ezt úgy érik el, hogy valamilyen módon elpusztítják a nőstény embriókat. Ennek mikéntje viszont csak úgy érthető meg, ha alaposan megvizsgálják a rovarok PSR (paternal sex ratio) nevű kromoszómáit – olvasható az Independent cikkében.

Ha a tudósok a kromoszóma bizonyos régióiban mutációkat idéznek elő, akkor megállapítható, hogy mely gének működése elengedhetetlen a születendő ivadékok nemének szabályozásához. A szakértők azt remélik, az eredmények birtokában fel lehet venni a harcot a különböző kártevő és betegségeket okozó rovarokkal is.

Fekete helyett vörös szemszín

A genetikai állomány módosításához a kutatóknak a CRISPR/Cas9 rendszer néven ismert eljáráshoz kellett nyúlniuk. A CRISPR rendszer több fehérjéből áll, ezek egyike az ollóként működő DNS-vágó enzim (Cas9). A Cas9 olyan rövid RNS-ekből álló vezető szálakhoz kapcsolódik, amelyek a DNS specifikus szekvenciáit célozzák meg. A vezető szál mondja meg tehát az enzimnek, hol vágjon, módosításával pedig irányítani lehet az ollót.

A nehézséget jelen esetben az jelentette, hogy a parazita életmódot folytató darázs petéi negyedakkorák, mint egy rizsszem, így nem egyszerű feladat genetikailag módosítani őket.

Egy rendkívül vékony tűvel, egy mikroszkóppal, valamint rengeteg munkával azonban sikerült elvégezni a kívánt változtatásokat.

Mivel a leglátványosabban a szemszínt lehet megváltoztatni, így Akbari és munkatársai első körben az ezt kódoló gén módosítására koncentráltak. Az eljárás sikeres volt, a mutáns egyedek szemszíne piros lett. A kutatók tehát demonstrálták, hogy ilyen apró organizmusok esetében is sikeresen lehet a létező génmódosító technikákat alkalmazni.

Forrás: Akbari lab

Az eredményt a tudósok a Scientific Reports legfrissebb számában közölték.