Rossz fogaik miatt ettek embert az oroszlánok

oroszlán
Patterson alezredes az egyik leterített emberevő oroszlánnal (egykorú fényképfelvétel)
Vágólapra másolva!
Az oroszlánok rendszerint nem zsákmányolnak embert, de néhány kenyai példány több tucat építőmunkást ölt meg a 19. század végén egy vasúti építkezésen. Rejtélyük azóta foglalkoztatja nemcsak a hollywoodi közönséget, de a kutatókat is.
Vágólapra másolva!

Félelmetes dorombolásuk hangja betöltötte a levegőt

John Patterson alezredes 1898-ban a kenyai Tsavóban (ma nemzeti park) kilőtt két oroszlánt, amelyek szabályosan megtizedelték a helyi vasútépítésen dolgozó munkásokat. Az emberevő oroszlánok több tucat áldozatot szedtek, mielőtt az alezredes puskavégre kapta volna őket.

Patterson alezredes az egyik leterített emberevő oroszlánnal (egykorú fényképfelvétel) Forrás: Wikimedia Commons

Patterson később könyvbe foglalta a történteket.

Így ír az esetről: „Világosan emlékszem egy estére, amikor a fenevadak a vasútállomásról ragadtak el egy férfit, és a táborhelyem közelébe hurcolták, hogy felfalják. Tisztán hallottam, ahogy elropogtatták a csontjait. Félelmetes dorombolásuk hangja betöltötte a levegőt, és még napokig a fülembe csengett.”

John Henry Patterson alezredes, a Tsavóban garázdálkodó emberevő oroszlánok kilövője Forrás: New English Review

Az emberevő oroszlánok története szép karriert futott be azóta: három hollywoodi filmnek is az alapanyagául szolgált,

legutoljára az Oscar-díjjal jutalmazott 1996-os Ragadozók (The Ghost and the Darkness) címűhöz, Michael Douglasszel és Val Kilmerrel a főszerepben.

Egy másik Patterson vizsgálta meg az oroszlánok preparátumát

A legfrissebb kutatások azonban arra utalnak, hogy a brit alezredes egy kicsit kiszínezhette az emlékeit, ugyanis az emberevő oroszlánok fogazata nem mutat olyan kopást, amely csontok rágcsálására vallana.

Az afrikai oroszlán (Panthera leo) normál esetben nem támadja meg az embert Forrás: Tumblr

– mondta Bruce Patterson, a chicagói The Field Museum of Natural History emlősgyűjteményének kurátora és a Scientific Reports című folyóiratban megjelent közlemény társszerzője, akit a névazonosság ellenére nem fűznek rokoni szálak a hajdani alezredeshez.

Az emberek tucatjait meggyilkoló oroszlánok története Hollywoodot is megihlette Forrás: Pinterest

„Mivel a Field Museumban megőriztük ezeknek az oroszlánoknak a maradványait, olyan technikákkal vizsgálhatjuk őket, amilyenek egy évszázaddal ezelőtt elképzelhetetlenek lettek volna" – nyilatkozta Bruce Patterson.

Évszázados rejtély volt, miért váltak emberevővé

A Vanderbilt Egyetem és a Field Museum közös kutatása annak a hosszú idő óta pedzegetett feltevésnek a helyességét vizsgálta, miszerint a tsavói oroszlánok azért váltottak volna étrendet, mert semmilyen más zsákmányt nem találtak.

Az oroszlánok természetes zsákmányát többnyire a szavanna nagy testű növényevői alkotják, emberekre csak kivételesen ritkán támadnak rá Forrás: Youtube

Az oroszlánok általánosságban nem tekintik prédának az embert,

de a régió abban az időben éppen egy kétéves szárazság kellős közepén sínylődött, ráadásul épp véget ért az a vírusos járvány, amely súlyosan megritkította a helyi vadállományt.

A tudósok ezért nem minden ok nélkül feltételezték, hogy talán a zsákmányállatok hiánya kényszeríthette az oroszlánokat az emberevésre. A feltevés ellenőrzésében kulcsszerepet játszottak az oroszlánok fogai.

Az emberevő oroszlánok fogazatának megvizsgálása oldotta meg az évszázados rejtélyt (a kép illusztráció) Forrás:Pinterest

Az érvelés szerint, ha az állatok foga a csontok ropogtatására utaló, számottevő mértékű kopást mutat, az arra utalhat, hogy nagy ínségükben az oroszlánok teljes tetemeket rágtak el csontostul. Tudott dolog, hogy bőségesebb időkben az oroszlánok csak a friss húst fogyasztják el, mert azzal is ki tudják elégíteni étvágyukat.

Nem falták fel szőröstől-bőröstől az áldozataikat

Larisa DeSantis, a Vanderbilt Egyetem kutatója fogászati eszközökkel lenyomat alapján öntvényeket készített az oroszlánok fogairól, és az így előállított háromdimenziós replikákon megvizsgálta a fogak felszínének mikroszkopikus kopását.

Két kitömött "emberevő" a Field Museumban Forrás: Wikimedia Commons

A kopás mintázatát fraktálgeometriai módszerekkel jellemezte.

Meglepetésére a csontokban gazdag étrendre jellemző, masszív kopás helyett ennek épp az ellenkezőjét látta.

„Az oroszlánok fogainak mikroszkopikus kopása egyszerűbb és kevésbé kifejezett volt, mint amilyet egy csontos étrenden élő állattól, például egy hiénától várnának.

Nem mindig veszélytelen az oroszlánok vadászata sem. A borját védő felbőszült kafferbivaly halálosan megsebesíti a borjúra támadt oroszlánt Forrás: Pinterest

Amit láttunk, az sokkal inkább hasonlított egy állatkerti oroszlán fogazatára" – állította DeSantis. A kevésbé összetett mikrokopás ellentmond annak az elképzelésnek, hogy az oroszlánokat a táplálékhiány szorította volna rá az emberek szőröstül-bőröstül-csontostul való elfogyasztására. De akkor mégis mi vitte rá őket az emberevésre?

Fogbetegség miatt vadásztak emberekre

Ha kopottak nem is voltak, az oroszlánok fogai távolról sem voltak makulátlanok. Az a tsavói oroszlán, amely csontjainak és bundájának kémiai elemzése alapján a legtöbb embert zsákmányolta, súlyos fogbetegségben szenvedett: egyik metszőfogán gyökércsúcsi tályogot találtak.

A másodikként elejtett tsavói emberevő Forrás: Wikimedia Commons

Ez a fájdalmas fertőzés egész bizonyosan megakadályozta a normális prédaejtésben.

„Az oroszlán rendszerint az állkapcsával ragadja meg áldozatát, például egy zebrát vagy gnút, és addig szorítja, míg megfullad – magyarázza Patterson. – Azonban ennek a példánynak nehézséget okozott volna a nagy méretű, vadul vergődő zsákmányállatok elejtése.

Pihenő nőstény oroszlánok a keleti Tsavo szavannáján, Kenyában Forrás: Elter Tamás

Az ember jóval könnyebb préda." Az továbbra sem világos, hogy az oroszlánok miért nem fogyasztották el emberi áldozataik csontozatát.

Lehet, hogy a fogbetegségük fizikailag alkalmatlanná tette őket erre,

de az is elképzelhető, hogy az elejtett emberek holttesteit hajnalban, még mielőtt az oroszlánok visszatérhettek volna hozzájuk, megtalálták és elszállították az építkezésen dolgozó társaik. Akárhogyan is volt, a fogbetegség lehetett az egyik fő oka az állatok szokatlan étrendválasztásának.

Az emberevő oroszlánok megakasztották a Brit Birodalom gépezetét is

– mondta Patterson. – Amikor egy nagy és veszélyes ragadozót valami megakadályozza a rendes zsákmányejtésben, akkor az ilyen viselkedés kockázata nagyon is valóssá válik. Egy állat sem fog akarni éhen halni, ha van számára más megoldás."

Hajszát indítottak a vasútépítő munkásokat gyilkoló oroszlánok ellen (a kép illusztráció) Forrás: Youtube

„Hihetetlen, mekkora érdeklődés övezi ezeket az oroszlánokat mind a mai napig – tette hozzá Patterson. –

Sokáig a tsavói emberevők esete volt az egyetlen, amikor oroszlánok említésre kerültek a brit parlamentben;

a briteket ugyanis bosszantotta a vasútépítés késlekedése. Ezek az állatok az ereje teljében lévő Brit Birodalom gépezetét akasztották meg.”

A kelet-afrikai szavannák táplálékpiramisának csúcsán az oroszlánok állnak Forrás: Youtube

„Mi, emberek szeretjük magunkat a tápláléklánc csúcsán állónak gondolni, de abban a pillanatban, hogy elhagyjuk saját kitaposott ösvényeinket, az állatok visszakövetelik az elsőséget" – mondta Patterson.