Tudja-e, honnan ered a „saját malmára hajtja a vizet” szólásunk?

2017.05.16. 20:28

Magyarországon a gőz, majd villanygépek kora előtt, évszázadokon át sok ezer vízimalom működött. A malmoknak nagyon fontos szerepük volt, hiszen ezekben őrölték az életet adó kenyér alapanyagát, a gabonát, lisztté. A malmokat hajtó folyóvizet a nagyhatalmú földesurak azonban gyakran elterelték, mit sem törődve hoppon maradt szomszédaikkal.

Szándékosan elpusztították  a malmokat a harcoló felek

A vízimalmokat általában kisebb, ám sebes folyású folyók, patakok mellé építették. A zubogó víz hajtotta meg a nagy lapátkereket, amely egy áttétel útján megforgatta a gabonát őrlő malomköveket. A nagy folyókon, folyamokon, mint például a Dunán, a Tiszán, a Murán, vagy a Dráván és a Maroson hajómalmok működtek.

Műemlék vízimalom Tapolcán

Forrás: Wikimedia Commons

Ezek a hajókra épített malmok nem voltak helyhez kötve, és oda tudtak úszni, ahol a legnagyobb szükség volt rájuk. A régmúlt századokban a harcoló felek gyakran szándékosan elpusztították egymás malmait, így éheztetve ki az ellenséget.

A történelmi csatározásokban számos malmot is elpusztítottak

Forrás: Origo

Hazánkban, a hódoltsági háborúk idején,

a 16. és a 17. században rengeteg malmot elpusztítottak a hadjáratra vonuló török, vagy éppen a Habsburg császári csapatok.

Olyan is előfordult ezekben az időkben, hogy a hódoltsági területen élő magyarok a „pogány" törökkel összefogva védték meg malmaikat, a vonuló, fosztogató keresztény zsoldos hadak ellenében.

Nem csak búzát, puskaport és papírt is őröltek bennük

A malmok elpusztítása azonban már az ókorban, illetve a korai középkorban is bevett stratégia volt az ellenség meggyengítésére. Procopius 6. századi bizánci történetíró egy művéből tudjuk, hogy a gótok - Vitiges királlyal az élükön - ilyen módon éheztették ki a rómaiakat : Rómát ostromolva elterelték a Tiberis vizét, ami a városi malmokat hajtotta.

Római vízimalom romjai a Kr. u.2. század első évtizedéből

Forrás: Wikimedia Commons

A malmot azonban nem csak a gabona őrlésére használták,

az úgynevezett portörő malmokban puskaport őröltek,

a fűrészmalmokban pedig fát fűrészeltek. A malmok fontos szerepet játszottak a papírkészítésben is, a rongyot, majd később a fát megőrölték, majd vízbe áztatták, és ebből a kásából állították elő a papírt.

"Jurisich úr elterelte vala az Gyöngyös patakot"

A 19. század, a gőzgépek kora előtt sok ezer vízimalom működött Magyarországon. Ezért nem véletlen, hogy számos birtokper is indult akkor, amikor egy malom működése sértette a szomszédok érdekeit. Az egyik ilyen híres eset a 16. század végéről ismert, amikor Rákóczi Zsigmond, a nagyhatalmú földbirtokos,erdélyi fejedelem elterelte a Bodrog vizét, hogy azt a saját malmára hajtsa.

Rákóczi Zsigmond a saját malmára terelte el a Bodrog vizét

Forrás: Heroes

Az önkényes vízelterelés miatt Homonnayné Dóczi Fruzsina malma szárazon maradt,

aki viszont nem hagyta annyiban ezt a fajta hatalmaskodást. Az ehhez hasonló vízelvezetések nem mentek ritkaságszámba a korabeli Magyarországon.

Jurisics Miklós (Nikola Jurisic) horvát nemesúr, Ferdinánd-párti várkapitány és földbirtokos portréja

Forrás: Wikimedia Commons

Így például egy másik, ugyancsak a 16. századból származó panaszlevélben az áll, hogy „Jurisich úr elterelte vala az Gyöngyös patakot", ami miatt a szombathelyiek 12 malma leállt.

Törvényi tiltás ellenére is a maguk malmára hajtották a vizet

A malmok használatát a királyi kancellária megpróbálta központilag is szabályozni. Egy 1568-as feljegyzés ki is emeli azt a törvényi rendelkezést, amely szerint: „Minden embernek úgy kell malmot tartani, hogy másnak kárával ne legyen."

A hódoltság idején egymás malmait is elpusztították a szemben álló felek

Forrás: Origo

A törvényt a földesurak számos alkalommal figyelmen kívül hagyták

saját érdekeik miatt, és szomszédjaikkal mit sem törődve elterelték, azaz a maguk malmára hajtották a folyóvizet. Ebből a korból ered tehát a „maga malmára hajtja a vizet" szólásunk, amit később átvitt értelemben azokra a személyekre használtak, akik önző módon, másokat megkárosítva csak a saját érdekeiket tartják szem előtt.

Forrás: Wikimedia Commons

Ennek ellentettjeként, az „egy malomban őrölnek" kifejezéssel pedig azokat illették, akik egyetértésben vannak egymással, közös a sorsuk és a a helyzetük. Akik viszont „két malomban őrölnek" , homlokegyenest elbeszélnek egymás mellett.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK