Hihetetlenül hatékony hangyacsapdát fejlesztettek ki

A jó idő közeledtével gyakran szembe kell néznünk azzal, hogy otthonunkat mindenre elszánt ízeltlábúak, hangyák foglalták el. Nekünk csak apró kellemetlenséget jelentenek, azonban a világ számos pontján hatalmas mezőgazdasági károkat okoznak.

A Kaliforniai Egyetem kutatói tengeri algát használtak arra, hogy olcsó, biológiailag könnyen lebomló hangyacsapdát fejlesszenek. A „hidrogél csalinak" nevezett találmány három-négy milliméter átmérőjű átlátszó zselészerű gömbökből áll.

Már az első tesztek kiváló eredményt hoztak.

Négy hét alatt a hangyák 40-68 százaléka elpusztult. Tovább folytatva a kísérletet az ötödik hétre a hangyák 61-79 százaléka áldozatul esett a csalinak.

A 70 százalék már egy korrekt érték, ha saját otthonunkban is elérjük, akkor nem találkozunk személyesen hatlábú társbérlőinkkel.

Tengeri algából hangyacsapda

Amerika déli államaiban egy invazív hangyafaj az argentin hangya (Linepithema humile) okoz fejtörést a gazdáknak. A hagyományos eljárás során rovarölő szerrel fújják be az érintett területeket, azonban ez elpusztítja a hasznos rovarokat is, így komoly környezeti kockázatot jelent.

Ezért folyékony csapdákkal próbálkoznak. Csaliállomásokat helyeznek ki a védendő területre, amit cukorszirup és rovarölő keverékével töltenek fel. Ez az eljárás viszont eléggé költséges, a hidrogél esetében azonban nincs szükség adagoló eszközre.

A kutatók algák sejtjeiből kivont, az élelmiszeriparban egyébként sűrítőanyagként használt alginátból készítik el az új csapdát. A viszkózus zselészerű anyag ételeinkben E400-405 jelzéssel található meg. A kutatócsapat által létrehozott gél hasonlít a pelenkában lévő nedvszívó anyagra. Hosszú ideig megtartja a folyadékot, így sokáig vonzó marad a hangyák számára.

Forrás: Choe Laboratory, UC Riverside

Rovarölő szerként tiametoxam nevű vegyületet használnak tízezerszeres hígításban, százszor kevesebbet, mint a hagyományos folyadékcsapdák esetében. Ez olcsóbb és jóval kevésbé káros a környezetre. A tiametoxam ugyanis nem válogat, ugyanúgy veszélyes a méhekre, mint a hangyákra, ezért is létfontosságú a felhasznált méreganyag mennyiségének redukálása.

A kutatók elmondása szerint a jövőben megvizsgálják, hogyan használhatnák a hidrogélt más kártevők ellen is.

Az eredményeket a Pest Management Science című szaklapban publikálták.

(Szerző: Földi Péter)