Elátkozott sorsú hajó volt a Balaton Titanicja

2017.05.30. 21:26

A balatoni hajózástörténet máig legnagyobb katasztrófájának, a Pajtás csavargőzös hullámsírba merülésének napján, 1954. május 30-án ragyogó napsütés köszöntött a gyermeknap alkalmából a magyar tengerhez kiránduló családokra és turistákra. A balatonfüredi mólón a Siófok felől érkező kirándulóhajóra várakozó emberek nem sejthették, hogy sokan közülük ekkor már az utolsó perceiket élik.

A vizeket járó tengerészek és hajósok többnyire babonás emberek. Az egyik ősi tengerészbabona szerint nagyon rossz ómen, ha egy hajót átkeresztelnek. Hogy van-e bármi valós alapja ennek a régi hiedelemnek, nem tudni, mindenesetre tény, hogy a Balaton legtöbb áldozatot követelő katasztrófáját elszenvedett gőzöst, a Pajtást többször is átnevezték. 

Először a második világháború végén merült hullámsírba az elátkozott hajó

A hányatott sorsú hajót az első világháború utolsó évében, 

1918-ban bocsátották vízre az újpesti Schilk-Nicholson Hajógyárban. 

Ebből az egycsavaros, három expanziós gőzgéppel felszerelt dunai átkelőhajó-osztályból összesen kilenc egységet építettek, és valamennyit római számmal jelölték. A későbbi Pajtás, szolgálatba állításakor a II. számot kapta meg.

A Pajtás tragikus balesete volt a balatoni hajózástörténet legtöbb áldozatot követelő katasztrófájaForrás: MTI/Bojár Sándor

A második világháború vérzivataros éveiben, a Magyarország felett 1944 áprilisától kibontakozó szövetséges bombázó-offenzíva során 

a Brit Királyi Légierő éjszakai bombavetői elaknásították a stratégiai fontosságú vízi utat, a Dunát 

a hajóforgalom megakadályozása céljából. A háború után a zavaros víz mélyén lapuló, halálos fenyegetést jelentő aknák eltávolítása volt az egyik legfontosabb előfeltétele a folyami hajózás újraindításának.

1944 áprilisától bontakozott ki a szövetségesek bombázóhadjárata Magyarország felettForrás: U.S. Air Force Archive Photo

A megfeszített munka ellenére is történtek azonban tragédiák; így például hat évvel a második világháború befejeződése után, 

1951-ben a Dömös személyszállító gőzös Fajsz térségében aknára futott, és felrobbant, 

34 embert ragadva magával a hullámsírba.

Az 1951-ben aknára futott Dömös személyszállító gőzösForrás: Hajóregiszter.hu

A másik problémát a világháborús események miatt megcsappant hajóállomány jelentette. Az ínséges időkben a harci cselekményektől megsérült, ám még helyreállíthatónak ítélt hajókat kijavították, és ismét forgalomba állították. 

Balatoni kirándulóhajóként kelt új életre a Duna medréből kiemelt gőzös

Az ex-II. átkelőhajó Budapest ostroma idején, 1945 januárjában süllyedt a Duna mélyére, a pesti oldalon, nagyjából a Markó utca vonalában. 

A gőzöst 1946-ban kiemelték a hullámsírból, 

kijavították, és ismét átkelőhajóként helyezték szolgálatba. Erre igen nagy szükség volt akkoriban, hiszen az ostrom alatt visszavonuló német csapatok az összes Duna-hidat felrobbantották.

Budapest ostroma alatt a visszavonuló német csapatok az összes Duna-hidat felrobbantottákForrás:Fortepan

1945. március 6-án a Balaton és a Velencei-tó térségéből indult el a második világháború utolsó nagyobb német ellenoffenzívája, a „Tavaszi ébredés" fedőnevű hadművelet a 3. ukrán front csapatai ellen. 

 

A Dunántúlon kibontakozó elkeseredett harcokban a teljes balatoni hajóállomány megsemmisült.  

 

1945 márciusában a Dunántúlon elindított Tavaszi ébredés hadművelet harcaiban az összes balatoni hajót felrobbantottákForrás: Bundesarchiv

Az 1940-es évek végén ismét kezdett feléledni a balatoni turizmus, ezért rendkívül nagy igény mutatkozott kirándulóhajókra. A budapesti hidak helyreállításával kevesebb átkelőhajóra volt már szükség, ezért 1950-ben a II. számú átkelőhajót a balatoni flotta helyreállításához való hozzájárulásként átadták a Balatoni Hajózási Vállalatnak. A gőzöst az újra megnyitott Sió-csatornán hajózták át a magyar tengerre.

Egy, a világháború után újjáépített balatoni gőzös. A Pajtás átépítése alkalmával jelentősen megemelték a fedélzetet, ami a súlypontváltozás miatt instabillá tette a hajótForrás: Hajóregizter.hu

A balatonfüredi hajógyárban alaposan átalakították, az eredeti hajócsavart nagyobbra cserélték, az oldalfalakat megmagasították, 

és 150 főről 200 főre növelték a gőzös befogadóképességét. 

A sietve elvégzett átalakítások, különösen a felépítmény megmagasítása, menet közben instabillá tették a hajót.

A Pajtás - itt még II. számú átkelőhajóként - a Dunán, a második világháború előtti évekbőlForrás: Origo

A személyzet jelezte is a próbautak alkalmával tapasztalt problémát, ám az ezt rögzítő jegyzőkönyv ellenére, 

az „illetékes elvtárs" utasítására, a jármű megkapta a forgalomba helyezéshez szükséges engedélyt. 

A hajót az 1951-ben történt szolgálatba állításakor átkeresztelték, ekkor kapta meg a Pajtás nevet.

Derűs gyermeknapi programként kezdődött a sétahajózás

A Pajtás gőzös 1954. május 30-án vasárnap a menetrend szerint, 10 óra 15 perckor futott ki a siófoki kikötőből. Aznap igazi verőfényes, késő tavaszi délelőtt köszöntött a Balatonra. A jó idő, no meg a gyermeknap a fővárosból és a környékről rengeteg kirándulót, iskolásokat, családokat és turisták tömegét vonzotta ki a tópartra. A szélcsendes, napsütéses idő sokakat csábított sétahajózásra.

A Pajtás a BalatononForrás: Hajóregiszter.hu

Nem csoda, hogy a Pajtás csaknem telt fedélzettel vágott neki a Balaton túlpartjának. Az első célkikötő az északi part „fővárosa", Balatonfüred volt. 

A hajón ekkor Heisz János kapitány parancsnoksága alatt hatfős személyzet teljesített szolgálatot. 

A gőzös Balatonfüreden újabb utasokat vett a fedélzetére, még mielőtt tovább folytatta volna útját a tihanyi kikötőbe. A hivatalosan 200 utas befogadására alkalmas hajó fedélzetén 178 fő tartózkodott a korabeli dokumentumok szerint, de még így is óriásinak tűnt a zsúfoltság.

A fedélzeten nagy volt a zsúfoltságForrás: Origo

Az utasok között rengeteg volt a gyerek, akik többnyire gyermeknapi meglepetésként kapták szüleiktől a sétahajókázást. A Pajtás köteleit 11 óra 30 perckor oldották el a mólóról, majd a hajó lassú fordulóba kezdett, hogy felvegye a Tihany felé tartó irányt.

Az életét feláldozó hős fűtő akadályozta meg a nagyobb tragédiát

Azokban a pillanatokban, amikor a Pajtás orra a Tihanyi-félsziget felé fordult, eldördült a startpisztoly, a Füredi-öbölben felsorakozott vitorlásoknak jelezve a verseny kezdetét. Az öbölből kifutó vitorlás hajók látványára mindenki kíváncsi volt, ezért az utasok - hogy jobban lássanak – igyekeztek átjutni a fedélzet bal oldalára. 

A hajó ekkor azonban imbolyogni kezdett, és erősen balra dőlt. 

A hirtelen dőléstől megrémült emberek egymást taposva visszafutottak a jobb oldalra, ám a vészes ingás ettől nem szűnt meg; a gőzös most jobbra dőlt.

A hajó átépítése során túlméretezték a gőzös befogadóképességétForrás: Origo

A félelmetes imbolygástól kitört a pánik, sokan ismét átnyomakodtak a fedélzet túlsó oldalára. A hídon Heisz János kapitány, érzékelve a hajótest borulásveszélyes kilengését, kétségbeesett ellenkormányzással igyekezet álló helyzetben tartani a hajót, ám a Pajtás ekkor ismét átfordult, és megállíthatatlanul dőlni kezdett a víztükör felé. Noha a part viszonylag közel volt, és itt a Balaton sem volt túl mély, az oldalára dőlt hajó jobb oldalát teljesen elnyelte a víz. 

Hatalmas pánik tört ki, a hajótestben rekedt emberek kétségbeesetten küzdöttek az életükért. 

Voltak, akik dőlés közben leestek a fedélzetről, és a vízbe csapódó hajótest szabályosan az iszapba préselte őket.

Az oldalára borult hajó nem süllyedt el teljesen, ám a belső terek jelentős része így is víz alá kerültForrás: Origo

Nekik szikrányi esélyük sem volt az életben maradásra. 

A gépházban rekedt fűtő, Vámos Gyula reménytelen helyzete ellenére sem vesztette el a fejét, 

és igazi hősként cselekedett: ahelyett, hogy az életét mentette volna, a félelmetes erővel betörő, villámgyorsan emelkedő vízzel dacolva, elforgatta a kazán vészszelepét, majd utolsó, visszatartott lélegzetével kiengedte a gőzt a kazánból. A katasztrófának sokkal több áldozata lett volna, ha a saját életét feláldozó hős fűtő nem engedi ki a gőzt, és bekövetkezik a kazánrobbanás.

Infernális jelenetek az oldalára borult gőzösön

Az elsüllyedt hajó mellett tumultuózus jelenetek játszódtak le. A versenyre kifutó vitorlások kivétel nélkül a szerencsétlenül járt gőzös felé vették az irányt, hogy megkezdjék az emberek kimentését. „Egy pólyás baba is úszott a víz felszínén. A pólya fenntartotta" - emlékezett vissza az egyik túlélő, Simonné dr. Zákonyi Tünde a szürreális látványra. (Forrás: Amiről a történelemkönyvek nem írnak, hozzáférés: http://amirolatortenelem.blog.hu/2015/05/20/a_pajtas_gozhajo_tragediaja#more7444210)

A visszaemlékezések szerint a hajón utazott egy szakasz szovjet katona is, akiket a tragédia után nehéz csizmájuk és vastag egyenruhájuk a partra úszás közben a mélybe húzott (a kép illusztráció)Forrás: Origo

Az akkor hatéves Szoboszlay Mária, egy másik túlélő így idézte fel az eseményeket: „Amikor elkezdett billegni a hajó, édesapám engem kidobott a vízből a móló felé, hogy rám ne dőljön a hajó. Ő is kiugrott, próbált utánam úszni, de a fuldoklók lehúzták, még a ruháját is letépték. Én annyira tudtam már úszni, hogy kalimpálva lebegtem a vízen. Amikor végre utolért, már annyira kimerült, hogy mindketten elmerültünk. Egy vitorlás mentett ki bennünket."

A túlélők közül néhányan az oldalára fordult hajótestre kapaszkodtak felForrás: Origo

 A vitorlásversenyen induló 21 éves Halmosi Lajos számára is életre szóló, szomorú emlék maradt a szörnyű tragédia. „... a Tihany felőli vízfelületen cirkáltunk, hogy a rajtlövéskor a lehető legjobb pozícióból tudjunk indulni a két lehorgonyzott bója közötti feltételezett rajtvonalon át. Egyszer csak hatalmas zajra lettünk figyelmesek, és a versenybíró, Dolesch Iván a réztölcsérén át az kiáltotta, hogy felborult egy hajó, menjünk menteni az embereket. Szél igazán nem volt, leeresztettük a vásznat, és inkább lapáttal, meg a víz kimerésére szolgáló mericskével eveztünk, hogy mielőbb odaérjünk" - idézte fel a tragikus esemény első pillanatait. (Forrás: id. mű, Ami a történelemkönyvekből kimaradt)

A túlélők majdnem felborították a mentésükre érkezett vitorlást

Visszaemlékezése szerint talán öt percet vett igénybe, amíg a vitorlások odaértek a felborult gőzöshöz. Amikor megközelítették a félig elsüllyedt hajót, 

a sokkos állapotban lévő, és a vizet taposó túlélők valamennyien megrohanták az apró vitorlást. 

Borzalmas kiabálás, jajgatás, sikoltozás fogadott bennünket. Aki a közelünkben volt, mindenki be akart mászni a vitorlásba. Attól lehetett tartani, hogy mi is elsüllyedünk" – idézte fel a nehéz pillanatokat.

Vitorlások mentik a Pajtás túlélőitForrás: Origo

A pániktól tudatbeszűkült állapotban lévő emberek egyszerre akartak felmászni a kis vitorlásra, elsüllyedéssel fenyegetve a mentésükre érkezett hajót. „Köteleket dobtunk ki, hogy abba kapaszkodjanak, meg azt kértünk, hogy maradjanak a vízben, úgy fogják csak a hajó oldalát. Nagyon nehezen tudtuk megértetni magunkat, mert pánikban voltak. Talán 4-5 embert tudtunk egyszerre kivinni" - idézte fel a szörnyű nap emlékét Halmosi Lajos. (Forrás: id. mű, Ami a történelemkönyvekből kimaradt, Hajner Gyula összeállítása)

A párt öklének a tragédia pillanataiban is a zaklatás volt a legfontosabb

Mások azonban nem voltak ilyen segítőkészek. 

A füredi mólót fél órán belül több szakasznyi ávós szállta meg, 

és a kikötőt hermetikusan elzárta a külvilágtól. (Amikor a baleset híre befutott az Akadémiai utcai pártközpontba, Rákosi Mátyás, az MDP első titkára teljes hírzárlatot rendelt el, és azonnal intézkedett az ávósok kivezényléséről is.)

Rákosi Mátyás, az MDP (Magyar Dolgozók Pártja) első titkára a balesetről értesülve teljes hírzárlatot rendelt elForrás: Rádió És Televízió Újság - Fortepan

Nemcsak a kikötőt zárták le, hanem a füredi telefonközpontot is az ellenőrzésük alá vonták, 

nehogy valaki esetleg „illetéktelenül", távbeszélőn adjon tájékoztatást a balesetről. Az ávósokat természetesen nem a vízben vergődő emberek kimentése, illetve az átéltek hatására magánkívül lévő túlélők megnyugtatása érdekelte. A hajótörötteket csak egyesével engedték a mólóra lépni, a kikötőben tartózkodó turistáknál pedig ha fényképezőgépet láttak, azt vagy azonnal elkobozták, vagy pedig kiszedték belőle a filmet. (Ezért is maradt fenn olyan kevés felvétel a Pajtás katasztrófájáról.)

Az Államvédelmi Hatóság (ÁVH) egyik alegysége, felvonulás közbenForrás: Fortepan

Az ávós lelketlenségből még arra is futotta, hogy a sokkos állapotban lévő, illetve a szeretteik elvesztése miatti fájdalomtól félőrült túlélőket megfenyegessék, mondván, hogy a történtekről - súlyos következmények terhe mellett -, senkinek sem beszélhetnek. 

Az ÁVH emberei a helyi rendőrkapitányt sem engedték be a baleset helyszínére. 

A hatóság olyan jól teljesítette a „pártunk és népünk bölcs vezére" által rábízott feladatot, hogy még a helyszínre kiérkező közlekedési és postaügyi minisztert, Bebrics Lajost is csak néhány percig tartó lekáderezés után engedték be a füredi mólóra.

Az ávósok még a helyszínre érkező Bebrits Lajos közlekedési és postaügyi minisztert is csak a lekáderezése után engedték fel a mólóraForrás: Fortepan

A balesetet igyekeztek agyonhallgatni. 

A párt szócsöve, a Szabad Nép alig néhány soros, semmitmondó közleményben tudósított a balatoni hajózástörténet legnagyobb katasztrófájáról. 

A hivatalos közleményben 12 halálos áldozatról számoltak be, ám a Pajtás katasztrófájában ténylegesen 23 (más források szerint 27) ember vesztette életét, és ötvenen szenvedtek különböző súlyosságú sérüléseket. Az áldozatok közül hétéves volt a legfiatalabb, és 68 éves a legidősebb.

A hajónapló tisztázta a kapitányt

Heisz János kapitányt és öt társát az ÁVH emberei még a helyszínen letartóztatták. A kapitány nyolc és fél hónapig volt vizsgálati fogságban. A nyomozóhatóság mindenáron a bűnös hanyagságot igyekezett rábizonyítani a kapitányra, mivel azt feltételezték, hogy a megengedettnél több utast engedett fel a hajójára, és emiatt következett be a baleset.

A Pajtás kapitánya és személyzete egy archív fotónForrás: Hajóregiszter.hu

A kapitány szerencséjére azonban előkerült a hajónapló, 

és ez tisztázta, hogy a Pajtáson a megengedett maximális létszámkorláton belül volt az utasok száma. Első fokon harminchárom évnyi szabadságvesztést szabtak ki az öt vádlottra, ám a Legfelsőbb Bíróság a fellebbezési eljárásban jelentősen enyhítette az elsőfokú ítéletet.

A balesetet a hanyagul végzett átépítés okozta, amitől a hajó menet közben labilissá váltForrás: MTI/Bojár Sándor

A legfőbb bírói fórum négy embert felmentett, 

a kapitány szabadságvesztés büntetését pedig nyolc hónapra csökkentette, 

így az előzetes letartóztatás idejének beszámításával, a büntetés kitöltöttnek minősült. A kapitány és társai tehát szabad emberekként hagyhatták el a Legfelsőbb Bíróság épületét.

A pilismaróti hajótemetőben fejezte be csaknem évszázados pályafutását

A baleset hátterében a hajó nem körültekintően elvégzett átépítése állhat. A befogadóképesség megnövelésével és a fedélzet megmagasításával 

megváltozott a hajó súlypontja, 

instabilabbá, borulékonyabbá vált a jármű. Erről már az átépítés utáni első próbautakon is beszámolt a személyzet, sőt jelentést is írtak a felettes hatóságnak. A Rákosi-diktatúra legsötétebb éveiben azonban, mint tudjuk, "a csillagos ég volt a határ".

"A határ a csillagos ég" - nyilatkozta Rákosi egyik beszédébenForrás: Bundesarchiv

Mivel a párt elhatározta, hogy a dolgozók számára 1951 nyarán lesz elegendő kirándulóhajó a Balatonon, szó sem lehetett a Pajtás üzembe helyezésének elhalasztásáról. 

A felsőbb elvtársi akarat szülte felelőtlenség így vezetett el kéttucatnyi ember halálához. 

A Pajtást, miután kiemelték a hullámsírjából, helyreállították, és Siófok néven újra balatoni szolgálatba állították.1957-ben ismét átépítették, és negyedjére is átnevezték.

A hatvanhárom éve történt balatoni hajóbaleset emlékére állított emlékmű BalatonfüredenForrás: MTI/Nagy Lajos

A kazánt és a gőzgépet eltávolították, a magas felépítményt elbontották, és a 60-as, 70-es évekből ismert vízibusz formára építették át a Dömsöd névre átkeresztelt hajót, 

amely ezután 1987-ig állt szolgálatban a Duna budapesti szakaszán. 

Miután leselejtezték, magántulajdonba került. Az új külföldi tulajdonos jachttá akarta átépíttetni, de a szépreményű tervből nem lett semmi. A balvégzetű egykori gőzös 2002-ben a pilismaróti hajótemetőben fejezete be hosszú pályafutását. A legnagyobb balatoni hajókatasztrófa áldozataira a füredi Tagore-sétányon álló emlékmű emlékezteti az utókort.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK