Százötven éve koronázták magyar királlyá Ferenc Józsefet

2017.06.08. 20:45

Százötven éve, 1867. június 8-án, I. Ferenc József ausztriai császár magyar királlyá koronázásával lezárult egy hosszú, és mély megosztottsággal terhelt korszak. Az Osztrák-Magyar Monarchia megszületését jelentő közjogi aktussal a magyar történelemben új időszak, egy minden addiginál prosperálóbb, páratlan fejlődés, a „boldog békeévek" kora vette kezdetét. Hosszú és rögös út vezetett el addig, hogy az 1848-as forradalmat és szabadságharcot eltipró, közutálatnak örvendő uralkodó véreskezű hóhérból „jóságos schönbrunni öregúrrá" szelídülve, egy egész korszak nosztalgikus szimbólumává váljon.

Főleg a demokráciákban van nagy szükség a hagyományra. Ugyanis, aki nem ismeri a múltat, nem ítélheti meg a jövőt. A múlt az a talaj, amin állunk. Tanítómesterünk, megmutatja, hogy milyen hibákat nem szabad újra elkövetnünk."
(Habsburg Ottó)

A forradalom szelében lépett ki a világtörténelem színpadára

Ferenc József, Habsburg-Lotaringiai Károly főherceg és Wittelsbach Zsófia elsőszülött fia, 1830. augusztus 18-án látta meg a napvilágot Bécsben.

Az ifjú főherceget az 1848-as, Európán végigsöprő forradalmak fergetege nyomán kialakult válság juttatta a császári trónra.

A Pesten 1848. március 15-én kitört forradalom felkészületlenül érte az udvart.

Ferenc József ifjúkori portréjaForrás: Wikimedia Commons

A Hofburg konzervatív köreiben – melynek Ferenc József anyja, Zsófia főhercegnő volt az egyik legfőbb hangadója – mély megütközést keltett, hogy a gyengekezű és könnyen befolyásolható uralkodó,

V. Ferdinánd szentesítette a magyar országgyűlés által megalkotott „rebellis" áprilisi törvényeket.

Zsófia, valamint az udvar ultrakonzervatívjai Ferdinándot alkalmatlannak tartották a „lázadó" magyarokkal szembeni erélyes fellépésre.

Wittelsbach Zsófia főhercegnő, Ferenc József anyjaForrás: Wikimedia Commons

Ebbéli meggyőződésüket az 1848 késő tavaszától kibontakozó magyar szabadságharc eseményei csak megerősítették. A rendkívül becsvágyó főhercegnő az udvaron belül 1848 őszétől kibontakozó vezetési válságban kitűnő lehetőséget látott arra, hogy „helyzetbe hozza" a 18. életévét még éppen csak betöltött fiát.

Zsófia még férjét, a trónöröklés rendje szerint Ferdinándot követő Károly főherceget is háttérbe állíttatta fia érdekébenForrás: Wikimedia Commons

A konzervatívok által megszervezett udvari puccs 1848 novemberében a gyengeelméjűnek kikiáltott uralkodó, a „jóságos" Ferdinánd lemondatásához vezetett.

Erélytelensége miatt, és "gyengeelméjűségére" hivatkozva udvari puccs mozdította el a trónról V. FerdinándotForrás: Wikimedia Commons

Noha a trónöröklés rendje szerint a lemondott uralkodót Ferenc József apja, Károly követte volna a trónon, a főhercegi családon belül a nadrágot viselő hitves,

az erélyes Zsófia férjét is rábírta, hogy mondjon le a trónról fiuk, Ferenc József javára.

1848. december 2-án a csehországi Olmützben az ifjú főherceget ausztriai császárrá koronázták, és ezzel Ferenc József kilépett a világtörténelem színpadára.

Zsófia főhercegnő  a „rebellis magyarok" kemény megbüntetést követelte

Amikor Ferenc József elfoglalta a trónt, a Habsburg Birodalom az egyik legsúlyosabb válságán ment keresztül. A fiatal uralkodó politikai gondolkodására a kezdetekben két személy, a bécsi forradalom idején menesztett nagyhatalmú kancellár, Metternich herceg, valamint anyja, Zsófia főhercegnő gyakorolt döntő befolyást.

Metternich herceg komoly befolyást gyakorolt az ifjú főhercegreForrás: Wikimedia Commons

Az 1848-as forradalom és szabadságharc eseményeiből az ifjú császár – elsősorban Zsófia sugalmazására - azt a tanulságot szűrte le, hogy a bajok fő oka az erős központi hatalom és centralizáció hiánya,

de mindenekelőtt a magyarok közjogi különállása.

Zsófia a szabadságharc leverése után a „lázadó magyarok" kemény megbüntetése mellett tört lándzsát. Közjogi értelemben Ferenc József, mint magyar király helyzete azonban korántsem volt egyértelmű, mivel V. Ferdinánd csak a magyar országgyűlés hozzájárulásával mondhatott volna le érvényesen Szent István koronájáról.

Az ifjú Ferenc József, magyar tábornoki egyenruhábanForrás: Wikimedia Commons

A helyzetet tovább bonyolította a debreceni országgyűlés 1849. április 14-én Kossuth Lajos indítványára meghozott, a Habsburg-ház trónfosztását kimondó határozata.

Az udvar természetesen soha sem ismerte el joghatályosnak a detronizációt,

mi több, a debreceni trónfosztás egyenesen kapóra jött Ferenc Józsefnek ahhoz, hogy megtagadja a magyar alkotmányra való felesküdését, valamint az 1848-as áprilisi törvények elismerését.

Nem volt nála ekkoriban gyűlöletesebb személy

Az udvar a világosi fegyverletétel után elérkezettnek látta az időt ahhoz is, hogy a 17. századból származó jogeljátszási elvre hivatkozva, közjogi értelemben annulálja a magyar alkotmányt, és az uralkodó az országgyűlés mellőzésével nyíltan abszolutisztikus, rendeleti kormányzást vezessen be. Az orosz cár megbékélésre vonatkozó tanácsát figyelmen kívül hagyva a bosszúra szomjas Zsófia és az udvar ultrakonzervatív körei véres példastatuálást követeltek az uralkodótól.

A magyarság körében szívből gyűlölt báró Julius von Haynau táborszernagy, az 1849 utáni véres tisztogatások irányítójaForrás: Wikimedia Commons

Az ifjú Ferenc József magáévá téve e körök követelését,

végül szabad folyást engedett báró Julius von Haynau táborszernagy nemzetközi felháborodást kiváltó véres bosszúhadjáratának.

A császár a nemzetközi tiltakozás hatására menesztette Haynaut, ám az 1851-es szilveszteri pátenssel nyíltan neoabszolutista kormányzást vezetett be Magyarországon. A jogeljátszási elv alapján az udvar Magyarországot minden korábbi önállóságától megfosztva, az osztrák örökös tartományok közé akarta beolvasztani.

Alexander von Bach portréjaForrás: Wikimedia Commons

Az 1850-es években, a magyar történelmi emlékezetben csak Bach-korszakként fennmaradt évtizedben felszámolták a városi és vármegyei önkormányzatokat, osztrák törvényeket oktrojáltak az országra, valamint bevezették az osztrák oktatási rendszert,

és erőteljes germanizációba kezdtek.

Ezekben az években az osztrák beolvasztó törekvésekkel szemben a passzív rezisztencia, azaz a törvények és hatósági intézkedések elszabotálásának fegyveréhez nyúló magyarság szemében Ferenc József vált a leggyűlöletesebb személlyé.

Új idők hűvös szelei borzolták a kétfejű sas tollait

A császárt 1852-es magyarországi látogatása idején országszerte néma és mély megvetés övezte, de öt évvel későbbi látogatása során sem sokat közeledett egymáshoz az uralkodó és népe. Az erőszakos centralizációs kísérletek az 1850-es évek legvégére a magyar passzív ellenállás, és a Habsburg-ház számára kedvezőtlenné vált nemzetközi események miatt zátonyra futottak.

Cavour gróf, piemonti miniszterelnök, az olasz egység atyjaForrás: Wikimedia Commons

1859-ben Cavour gróf piemonti miniszterelnök,az olasz egység atyja,és III. Napóleon császár nyíltan Habsburg-ellenes szövetséget kötöttek. A szárd-francia-osztrák háborúban

az 1859. június 24-én lezajlott solferinói ütközetben Ferenc József hadai súlyos vereséget szenvedtek.

A csatavesztés következtében Ausztria kénytelen volt feladni itáliai birtokai nagyobb részét, így többek között Lombardiát, Pármát és Toszkánát.

Az 1859-es solferinói csata komoly csapást mért AusztriáraForrás: Wikimedia Commons

A Habsburg Birodalom megrendült helyzete, valamint a magyarországi abszolutisztikus kormányzás csődje

addigi politikájának felülvizsgálatára kényszerítette Ferenc Józsefet.

Még 1859-ben menesztette az abszolutista kormányzás gyűlölt figuráját, Alexander von Bach bárót, majd az 1860. október 20-án kiadott októberi diplomával visszahelyezte jogállásába az 1848 előtti korlátozott jogkörű magyar országgyűlést.

Az uralkodó már 1864-ben titokban felvette a kapcsolatot Deák FerenccelForrás: Wikimedia Commons

Az uralkodó az 1861 február 26-án szentesített februári pátenssel az azonos jogokat élvező tartományi parlamentek fölé egy kétkamarás birodalmi gyűlést (Reichstag) emelt, amelynek 383 képviselői helyére Magyarország 85, Erdély pedig 26 képviselőt küldhetett. Az 1861-es pozsonyi országgyűlés azonban elvetette a császár reformtervét, amire válaszul Ferenc József felfüggesztette az országgyűlést, és ismét visszatért a rendeleti kormányzásra Anton von Schmerling helytartósága mellett.

Ferenc József titokban üzent a "haza bölcsének"

Az 1849-től eltelt bő egy évtized alatt azonban sok minden megváltozott, elsősorban az európai nagyhatalmi helyzetben.

Otto von Bismarck, a német egység megteremtője 1894-benForrás: AFP/Roger-Viollet

Az erős és felemelkedőben lévő Poroszország kancellárja, Otto von Bismarck nem akart Ausztriával közösködni, és a Habsburgok kiiktatásával, Poroszország vezetésével igyekezett megteremteni a német egységet. Az 1864-es porosz-dán-osztrák háború tovább súlyosbította Ausztria külpolitikai helyzetét.

Deák Ferenc, a "haza bölcse"Forrás: Wikimedia Commons

Ekkor gyökeres fordulat történt Ferenc József Magyarországgal szemben addig folytatott politikájában.

A Habsburg Birodalom megrendült helyzete miatt, és nem utolsósorban a császár fiatal hitvese, a szépséges Erzsébet császárné tanácsára Ferenc József 1864 januárjában titokban felvette a kapcsolatot a kiegyezéspárti Deák Ferenccel.

Erzsébet császárné rokonszenvezett a magyarsággalForrás: Wikimedia Commons

Deák ennek hatására írta meg híres, 1864 áprilisában megjelent húsvéti cikkét, amelyben felvázolta azokat a közjogi gondolatokat, melyek három évvel később, a kiegyezés fundamentumává váltak.

A  königgrätzi csatavesztéstől az Osztrák-Magyar Monarchia megszületéséig

A magyarsággal való történelmi megbékéléshez azonban ismét egy külpolitikai esemény,

az 1866-os porosz-osztrák háború adta meg a végső lökést.

A császári csapatok az 1866 július 3-án lezajlott königgrätzi csatában súlyos vereséget szenvedtek el Helmuth von Moltke tábornagy porosz haderejétől.

Helmuth von Moltke tábornagy, a königgrätzi győztesForrás: Wikimedia Commons

A königgrätzi csatavesztéssel a Habsburgok német birodalmi aspirációi mindörökre sírba szálltak; az 1866 augusztus 23-án aláírt prágai békeszerződésben pedig Ausztria nem csak a német egység megvalósításáról kellett hogy lemondjon Poroszország javára, hanem még Veneto tartományt (Velencét) is át kénytelen volt átadni Olaszországnak.

A königgrätzi csatavesztés adta meg az utolsó lökést a történelmi kiegyezéshezForrás: Wikimedia Commons

A csatavesztés után felgyorsultak a kiegyezést előkészítő tárgyalások,

és 1867 tavaszára megszületett az a közjogi megállapodás, amely visszaállította a magyar alkotmányosságot . Helyreállították az országgyűlés szuverenitását, döntöttek az önálló, a parlamentnek felelős kormány felállításáról, valamint a hadügy, a külügy, és a pénzügyek közös irányítás alá helyezéséről.

Andrássy Gyula gróf miniszterelnök 1867-es felelős kormányaForrás: Wikimedia Commons

A májusában elfogadott 1867. évi XII. törvénycikk deklarálta a perszonáluniót,

és ezzel megszületett az Osztrák-Magyar Monarchia.

Már csak egyetlen közjogi lépés maradt hátra a történelmi kibékülés megpecsételéséhez, Ferenc József magyar királlyá koronázása.

A kiegyezés hírére új remény éledt a szívekben

A bukott forradalom és az abszolutizmus sötét évei után a kiegyezés, illetve a koronázás híre új reményt és lelkesedést öntött a magyarságba.

Az egész ország lázasan készülődött erre a rendkívüli eseményre.

A koronázási jelvényeket már két nappal a június 8-ra kitűzött ceremónia előtt a királyi palotában található őrzőhelyéről a királyi lakosztályba vitték át.

A Szent KoronaFotó: Tuba Zoltán [origo]

A koronát méretre igazították, parafával és szattyánbőrrel bélelték ki, majd a klenódiumokat másnap az összes budai és pesti templom harangzúgása mellett ünnepélyes menetben a koronázás helyszínére, a budavári Nagyboldogasszony templomba (Mátyás-templomba) szállították.

Az 1867-es koronázás helyszíne, a budavári Nagyboldogasszony templomForrás: Lantos Gábor

Még aznap megtartották a koronázási ceremónia főpróbáját, amelyre nagy szükség is volt, hiszen a ceremónia bonyolult rendjét 21 oldalas szertartáskönyv rögzítette.

Zúgtak a harangok, miközben Ferenc József fejére helyezték Szent István koronáját

A nagy napon hajnali négy órakor 21 ágyúlövés ébresztette a város lakóit.

A koronázási menet hét órakor indult el a királyi palotából a Mátyás templomba,

ahol a magyar koronázások történetében először a királynét nem a király koronázása utáni napon, hanem férjével egyszerre koronázták meg. A templom teljes belső tere arannyal díszített bordó bársonyban pompázott, főhajójában két pár trónt helyeztek el, az egyiken a koronázás előtt, a másikon utána foglalt helyet a királyi pár.

Ferenc József a Lánchíd pesti hídfőjénél kialakított koronázási dombon megteszi a négy kardvágást, 1967.Forrás: Wikimedia Commons

Az ünnepi eskütételt követően Simor János hercegprímás, esztergomi érsek szent olajjal felkente Ferenc Józsefet, aki magára vette a palástot, majd Szent István pallosával megtette a szokásos keresztvágást, és az oldalán függő hüvelyébe rejtette a kardot.

Gróf Andrássy GyulaForrás: Wikimedia Commons

Ezután a hercegprímás és a nádort helyettesítő Andrássy Gyula gróf, az új felelős magyar kormány miniszterelnöke  Ferenc József fejére helyezte Szent István koronáját. Jobb kezébe adták a jogart, a balba az országalmát, és harangzúgás, valamint a katonaság sortüze közepette felvezették a trónra.

Éljen a király!

Miután Ferenc József teljes koronázási díszben elfoglalta helyét a trónon, Andrássy gróf lekapta fejéről kócsagtollas süvegét és azt meglengetve harsányan elkiáltotta magát: Éljen a király!

A templomban helyet foglalók felállva egy emberként visszhangozták: Éljen a király!

Az odakint várakozó hatalmas tömeg meghallotta a koronázó templomból kiszűrődő éljenzést. Az ekkor már euforikus hangulatban lévő tömegből több ezer torokból harsant fel ismét és egyszerre: Éljen a király!

Éljen a király!Forrás: Wikimedia Commons

Megkondultak a Mátyás-templom harangjai, mire a város összes templomában húzni kezdték a harangokat.

Odabent eközben megtörtént Erzsébet királyné megkoronázása is, amely kizárólag egyházi szertartás volt.

Sissi, vagyis Erzsébet, Ferenc József hitveseForrás: Wikimedia Commons

Erzsébetet a veszprémi püspök kente fel, aki az úgynevezett házi koronát helyezte a fejére. A hercegprímás és Andrássy a király fejéről levett Szent Koronát a királyné jobb vállához érintette, majd kezébe adták a jogart és az országalmát.

Liszt Ferenc  Ferenc József megkoronázására komponálta a Koronázási misétwikimédia - Olivhill / Photographer Franz Hanfstaengl

Ezt követte az ünnepi mise, felcsendült Liszt Ferenc erre az alkalomra komponált Koronázási miséje (a híres zeneszerző a karzatról nézte az eseményeket), melynek elhangzása után Erzsébet kíséretével, az éljenző tömeg sorfala között visszament a királyi palotába.

A díszlövésektől felágaskodott a király lova

A koronázási menet átvonult a mai Kapisztrán téren álló helyőrségi templomba, ahol Ferenc József aranysarkantyús vitézeket avatott. A király ezután a pesti Belvárosi Nagyboldogasszony plébániatemplom előtti, (ma Március 15.) térre lovagolt,

és egy emelvényen nyilvánosan letette a koronázási esküt.

(A teret ennek emlékére hívták 1874 és 1948 között Eskü térnek, és 1932-ben itt állították fel Erzsébet királyné szobrát, amely most az Erzsébet híd budai lábánál áll.)

A koronázási emelvény a belvárosi plébániatemplom előtt, egykorú fotónForrás: Origo

Az ünnepi menet ezután harangzúgás közben átvonult a mai Széchenyi István térre, majd a király lován felrúgtatott a koronázási dombra, amelyet április 26. és június 5. között építettek a 72 vármegyéből küldött földből.

A domb tetején megtette a szertartásos napvágást a négy világtáj felé,

azt jelképezve, hogy az országot bármely irányból fenyegető ellenségtől megvédi, eközben a díszlövésektől megriadt lova felágaskodott.

Ferenc József a kardjával jelképesen a négy égtáj felé vágForrás: Origo

A menet a Lánchídon át tért vissza a budai palotába, ahol a király koronában és Szent István palástjában, a királyné a koronáját jelképező diadémmal a fején részt vett a koronázási lakomán. Ezzel egy időben a Vérmezőn ökörsütést rendeztek a népnek.

Adomány a hadirokkant honvédeknek a megbékélés jegyében

A királyi pár az országtól koronázási ajándékként a számukra felújított gödöllői Grassalkovich-kastélyt kapta, továbbá kétszer ötvenezer aranyforintot, Ferenc József és Erzsébet a megbékélés jegyében a százezer aranykoronát teljes egészében a hadirokkant honvédok, illetve hadiárvák javára ajánlották fel.

A hatvannyolc évig trónon ülő Ferenc József egy egész történelmi korszak szimbólumaForrás: Wikipedia Commons

A koronázáskor viselt uralkodói ruhákat a ceremóniát követően - az akkori szokás szerint - a templomnak adományozták, és liturgikus ruhákká alakították.

A színpompás koronázási ceremóniával új korszak, az évtizedekig tartó béke, és addig soha nem látott fejlődés kora köszöntött a magyarságra,

megszületett a Duna-menti birodalom, az Osztrák-Magyar Monarchia.

Sok minden őrzi a koronázás emlékét

Az ünnep alkalmából több ezüst és arany emlékérmet bocsátottak ki. A ceremóniáról Jókai Mór is megemlékezett Királykoronázás című írásában, a koronázás több festőművészt is megihletett, mások mellett Székely Bertalant és az osztrák Eduard von Engerthet.

Az Osztrák-Magyar Monarchia címereForrás: Wikimedia Commons

A ceremónia alkalmával készültek az első dokumentatív célú magyar fényképek.

Ferenc Józsefről már a koronázás előtt árusítottak olyan fényképeket, amelyeken fején a koronával vagy éppen a kardvágás közben ábrázolták, feleségéről pedig már 1866-ban elkészültek az első koronázási fotók.
Az évforduló alkalmából nyílt kiállítás 2018 végéig tekinthető meg a Mátyás-templomban.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK