Bizarr kétfejű szörny akadt a halászok hálójába

Az ikrfejlődés extrém ritka a cetek világán belül. Az Északi-tengerből kifogott kétfejű disznódelfin bizarr látványt nyújt

Még a sokat látott halászokat is megdöbbente a látvány, amikor május 30-án az Északi-tengeren, a holland partok közelében a fedélzetre húzott hálóikban egy furcsa, kétfejű tengeri lény hullája bukkant elő a kifogott rajhalak tömegéből. A torzszülött sziámi-iker delfinről készített fotókat szakértők vizsgálták meg.

Még a sokat látott halászok is megdöbbentek a látványtól

Az Északi-tenger hűvös vizében a halászok által mélybe eresztett vonóhálókba a szokásos zsákmányon és a sajnos igen gyakori szeméten kívül időnként ritkán látott, furcsa tengeri élőlények is beleakadnak. Május 30-án azonban a Hook of Holland partjaitól néhány tengeri mérföld távolságra olyasmi került elő a felcsörlőzött hálóból,

ami még a sokat látott és tapasztalt halászokat is megdöbbentette.

Az ikerfejlődés extrém ritka a cetek világán belül. Az Északi-tengerből kifogott kétfejű disznódelfin bizarr látványt nyújt Forrás: Science Alert/Erwin Kompanje

A hálóból a heringek mellett egy valamivel több, mint félméteres, egész pontosan 61 cm hosszú, elpusztult, kétfejű delfin zuhant ki a fedélzet deszkájára.

A tengerészek lefotózták a soha nem látott bizarr kreatúrát, a felvételek pedig néhány nappal később a Rotterdami Természettudományi Múzeum tengeri emlősökkel foglalkozó kurátora, Erwin Kompanje íróasztalán landoltak.

Kétfejű delfin torzszülöttnek bizonyult a tengeri szörny

A szaktudós, aki több mint húsz éve kutatja a fogas és sziláscetek világát, azonnal felismerte, hogy a felvételeken megörökített „tengeri szörny” egy újszülött, sziámi-iker barna vagy közönséges disznódelfin (Phocoena phocoena) teteme, amely egyetlen törzzsel és két fejjel jött a világra.

A torzszülött disznódelfinborjú élve jöhetett a világra Forrás: Science Alert/Erwin Kompanje

Mindössze kilenc ilyen eset ismert”

– nyilatkozta a szakember a Science Alert tudományos portálon megjelent cikkben. „A ceteknél még a normál ikerszülés is rendkívül ritka, mivel az anyaméhben nincs hely egynél több újszülött számára” – kommentálta az eset rendkívüliségét Erwin Kompanje. A sziámi ikerszülés pedig extrém ritka jelenség a cetek világán belül.

A barna vagy közönséges disznódelfin az egyik legkisebb fogascet-féle Forrás: Wikimedia Commons

Az eddig fellelt néhány példány olyan fejletlen magzat volt, mint amilyet például 1970-ben találtak Japánban, egy elpusztult delfinnőstény méhében. 2001-ben a Földközi-tengerből került elő olyan palackorrú delfinmutáns (Tursiops truncatus), amely két „csőrrel”, azaz állkapoccsal rendelkezett, és ezek az esetek még viszonylag jól dokumentáltak.

Palackorrú delfin Forrás: NASA

Az eddig ismertekhez képest, a most kifogott példány tökéletes állapotú, ezért is számít különösen jelentősnek – nyilatkozta a tengeri emlős szakértő.

Élve jöhetett a világra a bizarr teremtmény

A rendellenes magzati fejlődés során összenőtt ikrek éppen csak megszülethettek, erre utal többek között, hogy a háti zsírúszó meg nem egyenesedett ki.

A szakember biztos abban, hogy a torzszülött disznódelfinborjú élve jött a világra,

ám e rendellenes újszülöttnek semmi esélye sem volt az életben maradásra. Minden bizonnyal hamar megfulladt, hiszen a két agy eltérő működése nem teszi lehetővé a koordinált mozgást, és az egyetlen szív sem lehetett elegendő a megfelelő vérellátáshoz – vélekedik a szaktudós.

Az Északi-tengerből kifogott sziámi-iker újszülött delfinborjú Forrás: Erwin Kompanje

A halászok összesen négy felvételt készítettek a furcsa teremtményről,

majd a tetemet visszadobták a tengerbe, mivel attól tartottak, illegális lenne a partra vinniük. Erwin Kompanje mindezt roppant sajnálja, hiszen a rendkívül jó állapotban lévő tetemből a tudomány számára értékes preparátumot lehetett volna készíteni.

A közönséges disznódelfinek az Északi-tengerben élnek a legnagyobb egyedszámban Forrás: Wikimedia Commons

Így azonban nincs sok remény arra, hogy a mélyvízben megtalálják a tengerbe visszadobott mutáns delfinborjút. A fotók viszont elég közeliek és jó minőségűek ahhoz, hogy Erwin Kompanje egy másik cetszakértő kollégájával együtt, tudományos publikációban dolgozza fel ezt a rendkívül ritkának számító esetet.

A halászhálók és a környezetszennyezés jelenti számukra a legfőbb veszélyt

A Phocoenidae családba sorolt barna vagy közönséges disznódelfinfélék hat faját ismeri a tudomány. Az Európa körüli vizekbe a P. phocoena phocoena alfaj honos, amelynek legnagyobb, mintegy 350 ezres egyedszámúra becsült populációja az Északi-tengerben él.

A közönséges disznódelfin elterjedtségét ábrázoló térkép Forrás: Wikimedia Commons

A közönséges disznódelfin a parti öv hűvös vizeit kedveli,

elsősorban a brit szigetek, Skandinávia, valamint Izland és Dél-Grönland partközeli vizeiben tanyáznak. Érdekesség, hogy egyetlen alfajuk, a Phocoena phocoena relicta a kelet-mediterrán térségben, a Fekete és az Azovi-tengerben alkot egy helyi, elszigetelt csoportot.

A disznódelfin a parti öv hűvös vizeit kedveli elsősorban Forrás: Wikimedia Commons

Más delfinféléktől eltérően, a közönséges disznódelfin magányosan él,

csak esetenként állnak össze kisebb, legfeljebb 5-6 egyedből álló csoportokba. Ez az egyik legkisebb fogascet, a kifejlett példányok testhossza 1,4-19 méter közötti. A közönséges disznódelfin, elsősorban nyílt vízi rajhalakra, makréla és heringfélékre vadászik.

Európában már mindenütt védelem alatt áll Forrás: Wikimedia Commons

A 20. század első felében még vadászták, de Európában ma már mindenhol védett fajnak számít.

A közönséges disznódelfin csak az északi félteke hűvös vizeiben honos. A teljes populáció egyedszámát 750 ezerre becsülik a tengerbiológusok. A legnagyobb veszélyt a halászhálók és a környezetszennyezés jelenti e fajra.