Kétszer háziasította a vadmacskát az ember

Kétszer szelídítette meg a vadmacskát az ősi ember, egyszer a Közel-Keleten, egyszer Egyiptomban - állapította meg a téma eddigi legnagyobb léptékű genetikai kutatása.

A közel-keleti "termékeny félhold", a mezőgazdaság bölcsőjének lakói lehettek az elsők mintegy 9 ezer éve, akik a vadmacskát sikerrel háziasították, néhány ezer évvel később a macskák az ősi Egyiptomból terjedtek el a hajózási útvonalak mentén. Ma az Antarktisz kivételével minden földrészen élnek - írta a BBC hírportálja alapján az MTI.

A tudósok úgy vélik, a vadmacska a gabonaraktárak köré gyűlő egerek miatt közeledett a földművesekhez.

A mai macskákban mindkét területről származó állatok génjei megtalálhatók"

- mondta Eva-Maria Geigl, a Nature Ecology & Evolution című szaklap friss számában ismertetett kutatás vezetője.

Forrás: Mike Bridavsky/www.lilbub.com

Ott háziasították először, ahol a mezőgazdaság elkezdődött

Mielőtt az ember teljesen háziasította volna, évezredeken át patkányfogónak használta a macskát a hajókon és a gazdaságokban. "Mondhatnánk, hogy a macskák választották az ember társaságát, de a kapcsolat mindkét fél számára haszonnal járt" - magyarázta Geigl, a párizsi Jacques Monod intézet kutatója.

Genetikai bizonyítékok arra utalnak, hogy a macskát ott háziasították először, ahol a mezőgazdaság elkezdődött: a Közel-Keleten. A földművesek voltak az elsők, akik a vadmacskát a házhoz szoktatták, majd - akár szándékosan, akár véletlenül - magukkal vitték az utazásaikra.

A háziasítás második hulláma az ősi Egyiptomban ment végbe. A macskák a római birodalom idején terjedtek el Európában, majd a vikingek korában ennél is messzebbre jutottak.

Cirmos a középkor "terméke"

Az egyiptomi macska DNS-ét egy viking kikötőben ugyancsak megtalálták, ami arra utal, hogy az állatokat észak-európai kereskedelmi hajóutakra is magukkal vitték a tengerészek. Meglepő, hogy a cirmos bundájú macskák csak a középkorban jelentek meg. A DNS-vizsgálat alapján a jellemző mintázatot okozó génmutáció Nyugat-Törökországban jelent meg a 14. században.

Az ezt követő évszázadokban, amikor a macskák értékét inkább a szépségük, mint a hasznosságok jelentette,

a cirmosok elterjedtek az egész világon.

"Fajták kitenyésztéséről alig beszélhetünk a 19. századig, ellentétben a kutyákkal. A macska már a kezdetektől hasznos volt, vagyis nem volt min változtatni" - mutatott rá Geigl.