Pszichopata sorozatgyilkos volt-e VIII. Henrik király?

2017.06.28. 20:50

1491. június 28-án született Anglia leghírhedtebb királya, aki hat feleségéből kettőt lefejeztetett, és számtalan vélt vagy valóság ellenségének kivégzésére is parancsot adott. Vajon pszichopata sorozatgyilkos volt, vagy csak élt a korabeli királyok lehetőségével?

VIII. Henrik angol királyForrás: Wikimedia Commons

1533 májusának egyik reggelén VIII. Henrik angol király üzenetet kapott. A levelet hűséges alattvalója, Thomas Cromwell írta. 

A kancellár erre a pillanatra számított, és a méreg, amelyet elcsöppentett, Henrik agyát marta. Henrik szerette Anne Boleynt; féltékeny lehetett még arra a sérelemre is, amely néhai szerelmét érte. Lement a lovagi játékok színhelyére. A galérián ott ült mellette Anne Boleyn - Anne, akiről azt mondták neki, hogy felszarvazta őt" 

- írja Francis Hackett, aki az elsők között próbált a modern történetírók közül életet lehelni az angolok hírhedt királyának udvarába 1929-ben írt The Personal History of Henry the Eighth című könyvében, amely magyarul VIII. Henrik címmel jelent meg. Bár arra hivatkozik, nem volt szüksége arra, hogy képzeletbeli dialógusokat kreáljon a történet elmeséléséhez, ez még a király fennmaradt tetemes mennyiségű leveleinek és egyéb iratainak ismeretében is lehetetlen vállalkozás.

Kétségtelen, hogy Hackett tények iránti hűséggel igyekszik felvázolni a nagy király személyiségét. Ugyanakkor a történelem megértéséhez szükséges ösztöne mellett - ahogy számtalan történésznek később - csupán képzelete tölthette ki a forrásokból hiányzó mozaikkockákat.

Ki volt VIII. Henrik?

„Mindenki azt a kövér királyt ismeri, akit Holbein megfestett, pedig igazából a halála előtt néhány évvel hízott meg nagyon, addig daliás lovagi figura volt, akárcsak a Howard Katalinnal kötött házassága idején. Sokan nőfalónak és kéjencnek képzelik. Egy-egy lakoma után valóban 'elkapott' egy-egy udvarhölgyet, de ilyen bármelyik királlyal előfordult ebben a korszakban, ugyanakkor nem voltak százával szeretői, mint például XIV. Lajosnak, vagy a perverz, már-már pornográfiába illő módszereket használó I. Ferenc francia királynak" 

- mondta korábban dr. Bárány Attila, a Debreceni Egyetem professzora az Origónak.

Boleyn AnnaForrás: AFP

Az nem vitatható, hogy Boleyn Annát Henrik nagyon szerette. Ez a hozzá írt szenvedélyes levelekből kiderül. Ugyanakkor a királyné leveleit Henrik megsemmisítette, így nem tudhatjuk meg, kapott-e választ a rajongó szerelemre, legalábbis szavakkal. Azt sem vitatja senki, hogy 

1536. május 19-én az angol királynét kivégezték, 

amelyre a király adott parancsot. Az viszont már kérdéses, hogy Anna az utolsó pillanatig bízott-e Henrik könyörületében, vagy ez meg sem fordult a fejében, hiszen ismerte a férjét, és sejtette, hogy nem „úszhatja meg". 

Arról is tudhatunk valamennyit, mi vezetett el a végzetes napig, de Henrik személyiségének alapos ismerete nélkül nem tárulhat elénk a teljes igazság. Milyen ember volt Anglia leghírhedtebb uralkodója?  Vajon egy pszichopata sorozatgyilkos viselte a szigetország koronáját, aki szerelmét sem kímélte, vagy más áll a regénybe illő történelmi események hátterében?

16. századi portré a rózsák háborúját eldöntő Tudor Henrikről, VII. Henrik királyról, VIII. Henrik édesapjárólForrás: Wikimedia Commons

Ahhoz, hogy a kérdésekre választ kaphassunk, ismernünk kell a kort és benne Angliát. VIII. Henrik király egy évvel Amerika felfedezése előtt, 1491. június 28-án született a greenwichi Placentia palotában, a kora újkor hajnalán.

„Első blikkre azt gondolná az ember, hogy abban a korban minden ember, VIII. Henrik király meg főleg, pszichopata volt, aki szemrebbenés nélkül ölt vagy gyilkoltatott meg embereket. Csakhogy akkoriban 

a büntetés törvényesen elfogadott módjának számított a kínzás és a halálbüntetés is. 

Zárójelben tenném hozzá, hogy az Egyesült Államokban a mai napig felháborodást kelt, ha kivégeznek valakit, miközben sok államban ez természetes, tehát a 21. században is van olyan hely, ahol a kivégzés törvényes" - mondja Makai Gábor klinikai szakpszichológus.

Arról sem feledkezhetünk meg, hogy a koronás fők személyiségét a legnehezebb rekonstruálni, hiszen  döntéseik általában államérdekből születnek. 

A fiatal VIII. Henrik király 1520 körül, National Portrait Gallery, LondonForrás: AFP

VIII. Henrik ragaszkodása például ahhoz, hogy fia legyen, nem valamifajta hímsoviniszta hóbort volt, hanem a Tudor-dinasztia érdekeit szolgálta. Magánélete pedig inkább formális volt, mint informális, közel sem élhetett olyan szabadon, mint alattvalói. Ugyanakkor bizonyos tekintetben 

nála többet senki sem engedhetett meg magának Angliában. 

A pszichológus szerint VIII. Henrik azért nem lépte át a határt, mert nem volt határ. Főleg számára nem. Ő ugyanis mindent megtehetett.

„Ugyanakkor nem mindegy, milyen személyisége volt, mert ha a társadalomban elfogadott módszerek, például a lefejeztetés vagy kínzás használatához mentális zavar is társult, nagyon jól azonosulhatott a gyilkos szereppel. Még élvezhette is azt, amit tett. Megélhette magát a teljhatalomban, érezhette úgy, hogy élet-halál ura, bárkit megölhet, bármit megtehet. Egyébként a társadalom határozza meg azt is, mi számít agressziónak, kegyetlenségnek vagy elmezavarnak, és nagy ereje van abban, hogy valami elfogadottá váljon. 

A mai kor az agressziónak már a csíráját is erőteljesen elítéli, tiltja, 

mégis a mostani társadalomban is valamilyen elfogadott módon jelen van az agresszió, amely mindig is volt és lesz" - teszi hozzá a pszichoterapeuta.

Fékezhetetlen düh és brutalitás

1533 májusában, azon a napon, amikor a király kézhez kapta Cromwell levelét, a reneszánsz Tudor-udvar lovagi tornáján egymás mellett ült a király és a királyné. VIII. Henrik nem a mulatságra koncentrált. 

Súlyos, kövér arca remegett a fékezhetetlen dühtől a rákényszerített szerep miatt. Ki ez az asszony, aki más férfiakat mer föléje helyezni? Agya már évek óta őrizte a gyanú apró, csillogó részecskéit, amelyeket a szél röpít a féltékeny férjhez" 

- vetíti elénk Hackett a király személyiségének egy morzsáját, amelyben ez a fékezhetetlen düh jelentené a tragédia táptalaját.

VIII. Henrik hatszor nősült, és rendszerint megcsalta a királynékatForrás: AFP

Ugyanakkor figyelembe kell vennünk azt a tényt is, hogy a házasságtöréssel vádolt Boleyn Annának nem volt könnyű Henrikkel együtt élni. Még a felesége volt, amikor ura szemet vetett Jane Seymourra, akiből Anglia következő királynéja lett. És 

nem ő volt az egyetlen, 

akit VIII. Henrik a nagy szerelme mellett az ágyában fogadott. 

„Már 1533 őszén alapos oka volt férjének hűtlensége fejében bánkódni. 1536 február havában fiú gyermeket szült ugyan, de holtat. Brutális férje immár tőle is szabadulni kívánt. Ürügyet keresvén, talált is. Annának a francia udvarnál elsajátított pajzán viselete és dévajságának kecse, mellyel egykor urát meghódította volt, továbbá pedig kész fogékonysága az élet kínálkozó örömei irányában és barátai körében tanúsított bizalmas magatartása: mindezek immár vesztére magyaráztattak" 

- fogalmaz a kort jól ismerő Mangold Lajos 1883-ban kiadott VIII. Henrik angol király jellemrajza című munkájában.

Boleyn Anna egyik portréjaForrás: AFP

A magyar történész a király léha életvitelét és brutalitását emelte ki. Száz évvel később George W. Bernard, a Southampton-i Egyetem professzora viszont már árnyaltabb képet festett az uralkodóról Boleyn Annáról szóló könyvében. Szerinte se domináns, se erős férfi nem volt VIII. Henrik király. 

A szakemberek körében a legelterjedtebb magyarázat Anna bukására, hogy pártütők összeesküvésének lett áldozata" - írja.

Ebben a tekintetben egy gyenge és befolyásolható király alakja jelenik meg előttünk, akit egyszerű volt meggyőzni Anna hűtlenségéről. Valójában az elcsöppentett méreg allegória is erre utal. Cromwell levele csak olaj volt a tűzre, amely meggyőzte Henriket, hogy a királyné nem áratlan. Ugyanakkor Hackett nem menti fel a királyt tettének következményei alól, hiszen egy pöffeszkedő és aktív uralkodót ábrázol.

A tébolyult lelket mogorva düh töltötte el, amely tele volt borzalmas, fülledt önhittséggel, Teljesen betöltötte ez a düh – arra a gondolatra, hogy egy asszony, akit oly alázatosan próbált megnyerni, akit oly sóváran szeretett, akit oly mérhetetlenül értékelt, hogy feleségül vette és trónra emelte – hogy ez az asszony most a háta mögött nevetgél gyöngeségén ezekkel a piszkos szájú, léha udvaroncokkal, s akárki boldoggá tudja tenni" 

- fogalmaz.

Boleyn Anna volt Anglia első királynéja, akivel hóhér végzett. Makai Gábor szerint az egyediségnek pszichológiailag mindig jelentése van.

„Valószínűleg a csalódottságnak a következménye ez az intenzív válaszreakció, amely eltér a szokástól, ami azt jelenti, hogy van személyes vonatkozása is. 

Ez lehetett egyfajta erőfitogtatás, de düh is lehetett benne. 

Az sem elhanyagolható, hogy a szerelem képes átcsapni gyűlöletbe. VIII. Henrik király képes volt Boleyn Annát agresszióval eltiporni, hogy visszaállítsa a szerinte megtiport önértékelését. A történetből ugyanis úgy tűnik, Henrik szerint második felesége megalázta. Ha valaki élet-halál ura, könnyebben belesodródik egy kontroll nélküli pusztításba" – magyarázza.

Áldozatok garmadája

VIII. Henrik egyik ismert portréja, amit ifj. Hans Holbein festett a királyrólForrás: Wikimedia Common/Thyssen-Bornemisza Museum/Hans Holbein The Younger

Azt is tényként kell kezelnünk, hogy nem Boleyn Anna és a később lefejezett Howard Katalin királyné volt VIII. Henrik egyetlen áldozata. Edmund Dudleyt és Richard Empsont, apja, VII. Henrik király adószedőit is megölette közvetlenül az után, hogy 1509-ben trónra lépett. Ugyanakkor a cselekedet mögött hideg számító érdek állt, amely a rózsák háborújából felocsúdó ország lakóinak szólt. 

Beluralma nem ütközött nehézségbe: A két rózsa átkos vérözönében megtizedelt nemesség és a mindegyre szívósabb ellenállásra találó klerus egyaránt versenyzett kegyeiért: minthogy pedig atyja gyűlöletes adóhivatalnokait feláldozta a nép dühének, ennek tetszését is kinyerte" 

- írja Mangold Lajos.

Ebből a tettből tehát nem következtethetünk arra, hogy a király sorozatgyilkos lett volna. Ugyanakkor, ahogy Szántó György Tibor Anglia története című könyvében fogalmaz, a személyiségét elemző számos szerző nagy teret szentel annak bizonyítására, hogy VIII. Henrik kegyetlensége szadista hajlamainak következménye", amit a neves történész saját szavainak alátámasztására használ, miszerint VIII. Henrik Anglia legkegyetlenebb uralkodója volt. Azt, hogy pszichopata sorozatgyilkos is lehetett VIII. Henrik, az angoloknak szóló, Különös történelem című weboldal is felveti.

„Nem lehet elvetni azt, hogy pszichopata volt VIII. Henrik, de figyelembe kell vennünk azt is, hogy az, hogy kiket hogyan öletett meg, csak a mai ember számára elfogadhatatlan, mert rettegést vált ki. Nem pszichopata gyilkosokról van szó, hanem arról, hogy 

az uralkodónak született emberek éltek a lehetőségeikkel és a hatalmukkal. 

Az már más, ha valaki visszaélt a hatalmával, túlkapásai voltak, és úgy tekintett a gyilkosságra, mint fontos eszközre a hatalma megtartása érdekében. Még az is lehet, hogy Henrik király maga is szemrebbenés nélkül meg tudott volna ölni valakit, de hozzá kell tennem, hogy akkor lett volna patológiás elme, ha élvezte is volna. Ha élvezte a gyilkolást, akkor pszichopata volt" – mondja Makai Gábor. 

Arról, hogy élvezte-e a kivégzéseket, nem sokat tudunk, arról viszont sokkal többet, mi történt akkor, ha egy halálra ítélt kegyelemért folyamadott nála. Egyetlen olyan esetről sem tudunk, amikor Henrik megkegyelmezett volna valakinek. Olyanról viszont többről is, hogy 

a király felülbírált egy „enyhe" ítéletet, és ragaszkodott a kivégzéshez, 

amelyek a korban egyáltalán nem számítottak meghökkentőnek. Sokan szívesen részt vettek ezeken az eseményeken. 

Hosszú éveknek kellett eltelniük ahhoz, hogy az emberiség eljusson oda, hogy embert ölni tabut jelentsen" - mondja a klinikai szakpszichológus, és azt is hozzáteszi, hogy ma másfajta problémamegoldó stratégiákat használunk, mert úgy tanítottak minket, hogy a gyilkosság nem megengedhető, emiatt is nehéz megítélni, milyen ember volt VIII. Henrik, akinek a korában a gyilkosság megengedhető eszköz volt egy uralkodó számára.

„Pszichológiai értelemben szerintem VIII. Henrik király nem volt sorozatgyilkos. Amiket tett, nem egy elborult elme következményei voltak, ugyanakkor 

fenntartásaim is vannak ezzel kapcsolatban. 

Ha abban a korban élhetnék, és megvizsgálhatnám őt, lehet, hogy mást mondanék. Egy mostani pszichológus sorozatgyilkosnak is gondolhatná, egy Tudor-korban élt pszichológus viszont kevésbé, de lehet, hogy valahogy mégis tetten érhetnénk nála a személyiségtorzulást. A 21. századból kétségtelenül gátlástalannak tűnik, de lehet, hogy a személyiségtorzulása következménye a szélsőséges agresszió."

A baleset

VIII. Henrik király utolsó festménye, Ifj. Hans Holbein alkotásaForrás: Origo

1536. január 24-én a királyt baleset érte egy lovagi tornán. A homlokán sérült meg. Órákig eszméletlen volt, már azt hitték, meghalt. Brit tudósok azt állítják, ezután vált paranoid zsarnokká. A magyar szakember szerint is elképzelhető, hogy köze van ennek Henrik cselekedeteihez, egy paranoid szenzitív ember ugyanis a semleges ingerre is hevesen reagál. Úgy látja, emiatt fordulhatott elő, hogy a hozzá legközelebb állók sem lehettek biztonságban.

„VIII. Henrik akár egy 1-es típusú fenyegetettséget is megélhetett 10-esnek. Ebből is fakadhatott az, hogy úgy járt el, mintha 10-es típusú fenyegetettség érte volna. A frontális lebeny sérülése okozhat ilyen típusú személyiségtorzulást. Ez egy organikus, szervi eredetű trauma. 

Ha az agynak ezt a részét éri behatás, az képes az ember személyiségét megváltoztatni. 

A homlokon sérültek sokszor agresszív, kontroll nélküli emberekké válnak. Ez azért fontos, mert itt arra kellene választ adnunk, hogy a Henrikben lévő agresszió honnan eredhet. A gyerekkori traumák következménye, vagy egy organikus eredetű sérülés okozta, ami lehet az oka? A paranoiditás viszont ezzel kevésbé magyarázható."

Gyerekkori traumákról nem tudunk, így marad a baleset-teória annak magyarázatára, hogyan válhatott az Európa legjobb partijának számító angol uralkodó vérengző, agresszív zsarnokká, aki képes volt saját feleségeit is lefejeztetni. Akármilyen ember is volt VIII. Henrik király, Szántó György Tibor történésznek alighanem igaza van, amikor azt írja, a

különös, nyilvánvalóan torz lelki alkata, fogyatékosságai kellettek ahhoz, hogy Anglia történelmének egyik legnagyobb politikai és szellemi válságában megfelelően helyt állhasson."