A Science című tudományos lapban megjelent tanulmány szerint a 2,8 millió fontba került, két éven át tartó kutatás során 33 nagy-britanniai, magyarországi és németországi repceültetvényeken végeztek vizsgálatokat - írja az MTI.
A neonikotinoidok akkor váltak népszerűvé, amikor a kártékony rovarok ellenállóvá váltak más vegyületekkel szemben, így mára ezek lettek a világ legszélesebb körben használt rovarirtó szerei. Általában nem a levelekre permetezik az anyagot, hanem bevonják vele a magokat, így védelmet nyújt a talajban élő kórokozók ellen. Később a csíra magába szívja a növényvédő szert, így a növény védelmet nyer a rovarok ellen. A neonikotinoid azonban bejut a pollenbe és a nektárba is, így veszélynek teszi ki a beporzókat is.
Laboratóriumi körülmények között a szer kis dózisban többek közt tájékozódási zavart okozott a méheknél. Ez alapján a szakértők feltételezték, hogy a növényvédő szerek szerepet játszanak a mézkészítő méhek számának visszaesésében.
Az Európai Unió ezért elővigyázatosságból 2013-ban moratóriumot rendelt el a neonikotinoid három típusának használatára repcén és más virágzó haszonnövényen, amelyek vonzzák a méheket.
A mezőgazdasági cégek azzal érveltek, hogy a laboratóriumi körülmények között végzett vizsgálatok nem valószerűek. A terepen végzett vizsgálatok ugyanakkor nem mutattak ki a mézkészítő méhekre kifejtett hatást, néhány szer azonban károsított más fajokat, például a dongókat és a magányos kőműves méheket.
2014-ben a Bayer CropScience és a Syngenta felkérte a brit ökológiai és hidrológiai központot (Centre for Ecology & Hydrology - CEH), hogy végezzen független terepvizsgálatokat két neonikotinoiddal. A kutatók ezekkel az anyagokkal kezelt repcét ültettek, majd monitorozták a közeli méheket. A földművelési körülmények szerepének feltérképezése érdekében a vizsgálatokat három országban végezték.
Néhány németországi farm méhkolóniája megküzdött a méreganyagokkal, jól viselték a neonikotinoidokkal való érintkezést, nem volt kimutatható rajtuk hosszantartó hatás. Magyarországon azonban a klotianidin hatóanyagú szerrel kezelt repcemezők közelében élő méhkolóniákban átlagosan 24 százalékkal kevesebb dolgozó élt a következő tavasszal. Nagy-Britanniában hasonló tendenciákat észleltek.
Richard Pywell, a CEH ökológusa szerint a német méhek valószínűleg azért viselhették el jobban a növényvédő szereket, mert általában egészségesebb kolóniákban éltek, mint a másik két ország méhei.
A német mezők közelében növő vadvirágok pedig olyan plusz erőforrásokat jelentettek, amelyek ellenállóbbá tették az állatokat.
Bár független szakértők bírálták a kutatást módszerbeli gyengeségei okán, mások kiemelik:
meglepő, hogy először jutott negatív eredményre a neonikotinoidok hatását vizsgáló olyan kutatás, amelyet előállítója maga finanszírozott.
A torontói York Egyetem is végzett a témában kutatásokat. A szántóföldek mellett élő kolóniáknál nagyobb mértékben találtak neonikotinoidokat és más kémiai anyagokat - nemcsak az állatokban, hanem a pollenben és a mézben is. A pollen volt a leginkább érintett, meglepő módon a vadon termő növények pollene. Ez arra utal, hogy a vízben oldódó neonikotinoidok a szántóföldekről elterjedtek a környező területekre is.
A kutatók szerint a neonikotinoidokkal szembeni fenntartásokat csak tovább erősítik a kutatások, a rovarokra kifejtett negatív hatásaikat figyelembe kellene venni az Európai Unió területére vonatkozó teljes neonikotinoid-tilalom bevezetéséhez vezető döntés során.
Méhek és rovarok nélkül az emberiség hatalmas problémák elé nézhet. A kultúrnövények beporzásában végzett munkájuk nehezen pótolható. Csak a méhek poroznak be 100-ból 71 mezei terményt, amelyekből a világ élelmiszereinek 90 százaléka származik - írja az Európai Élelmiszerbiztonság Hivatal (EFSA) az ENSZ Élelmezésügyi és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) adataira hivatkozva.