Cápahiszti tört ki Palma de Mallorcán

2017.07.12. 20:06

A népszerű spanyol földközi-tengeri üdülőhely, Palma de Mallorca három strandját is meglátogatta az a kékcápa, amelyet végül az egyik vízimentő szigonypuskával meglőtt, és kihúzott a partra. Az állat olyan súlyosan megsérült a fején, hogy rövid időn belül elpusztult. A tengeri ragadozó partközeli felbukkanásától pánikba esett fürdőzők Spielberg nevezetes filmjének jeleneteit idézték.

Spielberg filmjét idéző jelenetek játszódtak le a cápa látványától

A 2,5 méter hosszú kékcápát június 24-én, szombaton, a kora délutáni órákban fedezték fel a Magalufhoz közeli Illetas partjainál, alig 15 méterre a parttól.

A kékcápa egészen a part széléig kiúszottForrás: Tim Prottey Jones

Az állat közvetlenül a víz felszíne alatt úszkált fel-alá,

és a tiszta, átlátszó vízben nemcsak a felszínt áttört jellegzetes, háromszög alakú hátúszója látszott jól, hanem a feje a hosszú orral, és törzse is.

A kékcápa nyugodt, lassú tempóban úszkált a part menténForrás: Solarpix

Noha a cápa békésen, nyugodtan úszkált az agresszív szándék legkisebb jelét sem mutatva,

a ragadozó felbukkanása óriási pánikot idézett elő a strandolók körében.

Már-már Steven Spielberg híres „A cápa" című filmjét idéző jelenetek játszódtak le a parton, amint a vízben fürdőző emberek hanyatt-homlok rohanva, igyekeztek ki a vízből.

A kékcápa elől rémülten menekülő fürdőzőkForrás: Solarpix

A kékcápa két másik szomszédos strandnál is felbukkant a hírek szerint, ehhez hasonló hatást produkálva a strandolók körében. Végül az egyik vízimentő  – meglehetősen vitatható módon – „oldotta meg" a helyzetet:

begázolt a sekély vízbe, és a nála lévő szigonypuskával fejbe lőtte a mit sem sejtő ragadozót.

 

A partra húzott ragadozóForrás: Solarpix

A megsebesített cápát ezután kivonszolták a homokos fövenyre, ahol az ekkor már ártalmatlan ragadozó körül hatalmas tömeg verődött össze, telefonjaikkal fotografálva a szerencsétlenül járt cápát.

Bámészkodó tömeg szemléli a pórul járt kécápátForrás: Solarpix

A mallorcai tengeri akvárium helyszínre kiszállt munkatársai már csak azt tudták megállapítani, hogy a szigony okozta fejsérülés végzetesnek bizonyult az állat számára.

A partoktól távoli nyílttengeri térség a valódi hazája

A kékcápa (Prionace glauca) őshonos fajnak számít a Földközi-tengerben. (A Földközi-tengerben a tudomány jelenlegi ismeretei szerint 47 cápafaj honos.)

Közeli felvétel a Mallorcán megfigyelt sekély vízben úszó kékcápárólForrás: Solarpix

A mediterrán medence teljes területén előfordul –a csökkentsós vízű Fekete-tengert kivéve -, Gibraltártól egészen a levantei partvidékig. Az Adriai-tengerben honos 27 cápafaj közül

a kékcápát tekinthetjük az itt relatíve leggyakoribb közepes-nagytestű cápafajnak,

amely az Isztriai-félszigettől Dalmácia déli vidékéig mindenhol előfordulhat.

A kékcápa a prtoktól távol élő nyílttengeri ragadozóForrás: Photononstop/Roberto Rinaldi

A spanyolországi eset azért számít rendkívül szokatlannak, mivel a kékcápa valódi hazája a partoktól távoli nyílttengeri térség.

Alig ismert olyan eset, amikor kékcápát parti, egy-két méteres sekély vízben figyeltek volna meg.

Öt éve, a horvátországi Pula közelében, a Stoja strandnál feneklett meg egy méretéből ítélve fiatal partra tévedt példány, amelyet – szemben a mostani, spanyolországi esettel - egy fürdőző a farkánál fogva óvatosan visszahúzott a mélyebb vízbe, és szabadon engedte az állatot.

Az Adrián a kékcápa a relatíve leggyakoribb közepes-nagytestű cápafajForrás: Wikimedia Commons

Könnyen lehetséges, hogy a Palma de Mallorcánál megfigyelt példány beteg volt, és emiatt hagyta el nyílt vízi élőhelyét.

Csoportosan vadásznak és aktívan vándorolnak

A kifejlett hím kékcápák átlagos testhossza 1,8-25 méter, a nagyobb méretű nőstények teljes hossza 2,5 és 3 méter közötti.

A 3 méternél hosszabb példányok kivételesen ritkának számítanak.

A kékcápa legfőbb zsákmányát a nyíltvízi rajhalak, elsősorban szardíniák és makrélafélék alkotják, de nagy előszeretettel vadászik lábasfejűekre, főleg kalmárokra.

A kékcápa-félék családjába (Carcharhinidae) 37 különböző faj tartozik. A kékcápa-félék általában kíváncsiak, ám békésen viselkednek a búvárokkal szembenForrás: Elter Tamás

A tengerbiológusok megfigyelték, hogy a kékcápák gyakran kisebb csoportokban, kollektíven vadásznak, és ilyenkor bizonyos szereposztás is észlelhető köztük a vadászati taktikában, miközben a szardíniarajokat igyekeznek a felszín közelébe terelni.

A kecses kékcápa (Prionace glauca) a Földközi-tenger leggyakoribb nagytestű cápafaja. Potenciálisan veszélyes az emberreForrás: Origo

Aktívan vándorol, és igen nagy távolságokat úszik be.

A kékcápa kozmopolita cápafaj, amely mindhárom nagy óceáni medence mérsékelt-meleg vizeiben előfordul, a trópusi vizekből azonban hiányzik.

Annyi az esélye fürdőzőknek az Adrián látni, mint megnyerni az ötös lottót

A kékcápát az emberre potenciálisan veszélyes cápafajok között tartják nyilván. A Floridai Természettudományi Múzeum cápatámadási statisztikákat feldolgozó adatbankja, az International Shark Attack File (ISAF) kimutatása szerint, eddig összesen 9 nem provokált kékcápa támadás ismert, amelyből 4 végződött halálos eredménnyel.

Az Adria leggyakoribb nagytestű cápafaja a nyílttengeri kecses kékcápaForrás: Origo

A búvárok tapasztalata szerint a kékcápák igen kíváncsiak, ám szinte sohasem viselkednek agresszíven az emberrel szemben.

Mint pelágikus faj, tipikusan a nyílttengeri térségben él, ezért annak, hogy aki az Adriára készül nyaralni, strandolás közben kékcápával találkozzék körülbelül annyi az esélye, mint eltalálni az ötös lottó összes nyerőszámát.

Jabuka térsége a tonhalak és szardíniák vonulásának fontos útvonala, ezzel függ össze, hogy itt kékcápák, és nagyon ritkán nagy fehércápák is felbukkanhatnakForrás: Elter Tamás archívuma

Az Adriai-tenger horvátországi partszakaszán egyedül a Kornatok külső szigeteinél lehet időnként látni, valamint a szárazföldtől rendkívül távolfekvő Jabuka illetve Palagruza vizein.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK