Szenzációs dinoszauruszfelfedezés a Bakonyban

2017.07.13. 18:04

Egyedülálló késő kréta kori leletet találtak az őslénykutatók a Bakonyban. Bár csak egyetlen fogról van szó, ez egy olyan dinoszauruszcsoport maradványát képviseli, amelyet eddig egyáltalán nem ismertünk a kontinensünkről ebből az időszakból. A lelet arra utal, hogy a Sauropodák csoportja végig jelen volt a kréta időszaki Európában, pusztán a maradványaik őrződtek meg rendkívül ritkán.

Kiemelkedő jelentőségű az új magyarországi lelet

Váratlan felfedezést tett a Bakonyban fekvő iharkúti lelőhelyen az ELTE Dinoszaurusz Kutatócsoportja: az impozáns és népszerű dinoszauruszcsoport, a Sauropodák egy fogát találták meg.

Ősi Attila paleontológus, az ELTE docense, és a Magyar Dinoszauruszkutató Expedíció vezetője

Forrás: YouTube

A lelet a 145,5 millió évtől 65,5 millió évvel ezelőttig tartó kréta időszak egy olyan 22 millió éves periódusából származik, amelyből eddig még nem találtak bizonyítható Sauropoda fosszíliákat Európában – írják Ősi Attila és kollégái a Scientific Reports folyóiratban megjelent cikkükben.

A világhírűvé lett iharkúti dinoszaurusz lelőhely

Forrás: [origo]

Nem véletlen, hogy ezt a kritikus időszakot „Sauropoda hiátus" néven is emlegetik a paleontológusok, hiszen csak néhány lábnyomra bukkantak Olaszország és Horvátország partjainál; fosszilis csontok egyáltalán nem voltak ismertek mindeddig.

Elefántcsorda módjára vonulhattak az impozáns méretű őslények

A Sauropodák a valaha élt, legnagyobb szárazföldi állatok voltak.

Még a legkisebb példányaik is öt-hat méteresre nőttek,

a legnagyobbak feje pedig akár tizenkét méterrel magasodott a föld fölé. Testhosszuk a mai kék bálnáéval vetekszik, ezek az állatok azonban a szárazföldön éltek.

A Sauropodák a földtörténet legnagyobb gerinces szárazföldi állatai voltak

Forrás: Origo

Méretes, robosztus végtagjaiknak köszönhetően könnyen leküzdötték a nagyobb távolságokat, és feltehetően a kicsinyeiket körbefogva nagyobb csordákban vándorolhattak a kréta időszak ligetes pusztaságaiban. Néhány Sauropoda faj testtömege elérte akár a 60-80 tonnát is.

A hatalmas testű Brachiosaurusok ugyancsak a Sauropodák ismert képviselői

Forrás: Origo

Hosszú nyakú és hosszú farkú dinoszauruszokról van szó,

melyek közül néhány faj páncélelemekkel is rendelkezett. A legismertebb Sauropodák az Apatosaurus, a Brachiosaurus, a Diplodocus vagy a törpenövésű erdélyi Magyarosaurus nemzetséghez tartozó fajok voltak.

Eddig azt feltételezték, hogy a kréta derekán eltűntek Európából

A paleontológusok bizonyítékok híján sokáig úgy vélték, hogy a Sauropodák a kréta időszak közepén, mintegy 95 millió évvel ezelőtt eltűntek Európa szigetvilágából és csak valamikor 75 millió éve népesítették be újra a kontinenst.

A földrészek és a világóceán elhelyezkedése a késői kréta korban. 85 millió éve Közép-Európa területén trópusi szigettenger hullámzott

Forrás: Origo

Ám az Olasz- és Horvátországban felfedezett lábnyomok már sejtették, hogy ez a hipotézis nem helytálló.

Csupán a lábnyomok megléte azonban nem elegendő bizonyíték a Sauropodák tartós jelenlétére,

mivel a nyomfosszíliák akár azt is jelenthetik, hogy az állatok rövid ideig éltek ebben a régióban, vagy éppen csak átvonultak az akkori világnak ezen a területén. A kutatások ezért is folytatódtak tovább.

Akár egyetlen fog is sok mindent megváltoztathat

Az Iharkúton most megtalált lelet azért számít rendkívüli jelentőségűnek, mert azt bizonyítja, hogy ebben a mintegy 22 millió éves „űrben"

bizony ilyen dinoszauruszok is taposták az európai szárazföldeket.

Az Iharkúton felfedezett fosszilis Sauropoda  fog egyedülálló európai lelet a kréta időszak santoni korából

Forrás: Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció/Ősi Attila

„Mi is meglepődtünk, amikor Kalmár Réka kolléganőm kivette a sok meghatározhatatlan leletnek gondolt fosszília közül ezt a kissé törött fogat" – tájékoztatott Ősi Attila, az ELTE Őslénytani Tanszékének docense, a kutatócsoport vezetője.

Az egyik híres iharkúti páncélos őshüllő, a Hungarosaurus tormai rekonstrukciója

Forrás: Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció

– „Ezt a rendkívül fontos és nemzetközileg is meghatározó leletet azóta publikáltuk. Ez, mondhatni, egy rendkívül érdekes és furcsa történet, hiszen csupán egyetlen, töredékes fogról van szó, ami azonban elég sok mindent megváltoztathat."

Nem kedvelhették az iharkúti szigetvilágot

„A Sauropoda dinoszauruszok eddigi előfordulásai és anatómiai tulajdonságaik alapján úgy véljük, hogy ezek a dinoszauruszok döntően a szárazabb, nyíltabb, belső területeket szerették. A jelenlegi ökológiai rekonstrukciós vizsgálatok legalábbis erre utalnak" – tette hozzá a szakember.

Ősi Attila, geológus, paleontológus, egy értékes leletet mutat a kutatócsoportjának az egyetlen magyarországi dinoszaurusz-lelőhelyen, a bakonyi Iharkúton folyó ásatáson

Forrás: Origo

Ebből a bizonyos 22 millió éves „hiátusból" azonban Európa-szerte alig van olyan üledékes kőzet, amely ilyen környezetben rakódott volna le.

A Sauropodák európai történetében található egy 22 millió éves hiátus, amit most részben betölteni látszik az iharkúti foglelet

Forrás: Walking with Wikia

Ez a magyarázata annak, hogy miért bukkantak a kutatók eddig ilyen kevés fosszíliára Iharkút területén,

bár szárazföldi, tavi, folyóvízi üledékek rakódtak le, még sem lehetett ez a vidék egykoron a Sauropodák kedvenc élettere. Erre utal többek között, hogy ezeknek a nagy testű állatoknak 17 év alatt eddig csupán egyetlen foga került elő.

Fogas kérdésre fogas bizonyíték

„Körülbelül 85 millió évvel ezelőtt járunk, amikor ez a lelet belekerül a bakonyi üledékbe" – mondja Ősi Attila. „Mintegy 8-10 millió évre rá már vannak Sauropoda leletek például Nyugat-Európából, majd később Erdélyből. De ebből az időszakból ez az első"- értékeli a fosszília jelentőségét a kutató. A fogból számos információ olvasható ki.

Az iharkúti "Jurassic Park" növényevő dinoszauruszait fürge és vérszomjas theropodák terrorizálták, amelyeknek szintén számos maradványa került elő a bakonyi feltárásról

Forrás: Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció

Az összehasonlító vizsgálatok azt mutatják, hogy az erdélyi Magyarosaurus dacus fogai például egészen más jellegűek: hosszúak, egyenesek, szögszerűek voltak. Az Iharkúton megtalált fog azonban ennél sokkal bonyolultabb szerkezetű, teljesen másképp néz ki,

apró, ám fontos eltéréseket láthatunk rajta.

A kutatók ezért azt feltételezik, hogy a foglelet talán a Sauropodák egy ősibb csoportjának nyomát őrzi.

Az Európában szintén unikumnak számító tülkös dinoszaurusz, az Iharkúton feltárt Ajkaceratops új fajnak és nemzetségnek bizonyult

Forrás: Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció

Európa szigetvilág volt akkoriban, és mi az egyik sziget egyik lakójának fogát találtuk meg"

– mondta a paleontológus. – „Úgy véljük, hogy ezek a dinoszauruszok jóval primitívebbek voltak, mint azok a Sauropodák, amelyek maradványait Európa-szerte fiatalabb rétegekből ismerik.

Így nézett ki Közép-Európa, illetve a későbbi Kárpát-medence vidéke a kréta időszak antoni korában, az iharkúti dinoszauruszok idején. A kék szín a mélytengeri, óceáni medencéket, a fehér szín pedig az epikontinentális sekélytengeri  környezetet jelöli

Forrás: Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció

A fog a Sauropodák egy korai csoportjának fogaival mutat hasonlóságot.

Feltételezzük, hogy e primitívebb Sauropodák Európa egyes szigetein hosszabb ideig elszigetelten léteztek "- fűzi hozzá Ősi Attila.

Hatvanezer lelet került már felszínre a kőzetek fogságából

Az ELTE Dinoszaurusz Kutatócsoportja 2000 óta kutat őshüllők csontjai után, amikor is hosszas előzetes információgyűjtés után figyeltek fel a felső-kréta korú, körülbelül 85 millió éves, az úgynevezett santoni korból származó folyóvízi üledékekre a Bakonyban található Iharkúton.

A  Mosasaurusok voltak a késői kréta időszak óceáni csúcsragadozói. A világon elsőként, és eddig egyedül csak  az iharkúti feltárásról került elő e tengeri csoport egyetlen folyami, édesvízi  faja (a rekonstrukciós kép jobb szélén)

Forrás: Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció

Erről a helyről származnak többek között Magyarország első dinoszaurusz csontmaradványai is. Az első leleteket újabbak követték, és már 2001-től rendszeres, több hetes, 15-20 főből álló kutatótáborokat szerveztek.

Életkép a 85 millió évvel ezelőtti iharkúti "Jurassic Parkból"

Forrás: Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció

A nyaranként folyamatosan kutató expedíciót több neves hazai tudományos műhely,illetve kormányzati szerv, így a Magyar Természettudományi Múzeum, a Magyar Tudományos Akadémia Lendület Programja a Nemzeti Kutatási és Fejlesztési Innovációs Hivatal, valamint a Magyar Bányászati és Földtani Szolgálat is támogatja.

A kutatócsoport munkáját több neves hazai tudományos műhely támogatja

Forrás: Origo

Az elmúlt bő másfél évtizedben összefüggő csontvázak és több mint 60 ezer önálló csontmaradvány illetve fog került elő.

A begyűjtött leletek elemzése alapján halak, kétéltűek, gyíkok, teknősök, krokodilok, dinoszauruszok, és madarak maradványait sikerült eddig azonosítani.

A szürke agyagos kőzet az egykori kréta kori trópusi folyó medrében rakódott le. A heves, monszun-szerű áradások a folyókanyarokban hordták  össze az elpusztult dinoszauruszok és más állatok maradványait

Forrás: Origo

Az elmúlt 17 évben az iharkúti lelőhelyen közel 600 négyzetméternyi területet tártak fel,

amit az idei, hamarosan kezdődő ásatásokon további 45 négyzetméterrel bővítenek. Egy-egy szezon alatt a csoport 27 tagja kutatja a kijelölt részeket, ahonnan átlag kilencszáz körüli csontmaradvány kerül elő.

„Civilek" számára is megtekinthető az iharkúti Jurassic Park

A 2000-ben felfedezett iharkúti ősgerinces lelőhely hazai és nemzetközi szinten is egyedülálló; európai viszonylatban komoly és jelentős felfedezések történtek itt.

A Hungarosaurus részleges csontváza

Forrás: Czirják Gábor

E  szívós munkával elvégzett felfedezések nagyban elősegítik az adott földtörténeti korban élt, részben vízi, részben szárazföldi gerinces élővilág jobb megismerését, és evolúciós történetük pontosabb rekonstrukcióját.

A dinoszaurusz-kutató expedíció munkája meghatározott napokon most már az érdeklődők által is megtekinthető

Forrás: Origo

Az idei év egyik nagy kérdése, hogy találnak-e további fosszíliákat a tavaly előkerült páncélos dinoszaurusz csontvázmaradványához kapcsolódva. Másrészt, a kutatók szeretnék jobban megismerni azokat a fajokat, amelyeket csupán egy-egy csont alapján azonosítottak be a területen.

Forrás: Elter Tamás

Ma már a nagyközönség számára is lehetséges a kutatások megtekintése: az iharkúti lelőhely idén júliusban három nyílt napon (július 19., 22., 28), előzetes regisztrációt követően (magyardinoszaurusz.hu)  látogatható.

Félméteres állkapocs a trópusi triász tenger mélyéről

Az ELTE Dinoszaurusz Kutatócsoportja azonban nem csak Iharkúton fürkészi a múlt élővilágát. A napokban fejezték be az idei két hetes kutatómunkát egy másik helyszínen, Villány határában. Itt ötödik éve folynak a feltárások, és most egy rendkívül értékes, fontos lelet került elő a kőzetekből.

Ez a lelőhely merőben más, mint Iharkút:

az itteni leletek a jóval korábbi triász időszakból származó, 238 millió éves tengeri üledékes kőzetekből előkerült fosszíliák.

A Föld képe a triász időszakban hozzávetőleg 330 millió éve. Ekkor az összes jelenlegi kontinens egyetlen hatalmas szárazulatba, a Pángea őskontinensbe egyesült

Forrás: The American Roads

Sajnos, a villányi leletek nagyon törékenyek, nehéz őket rögzíteni és ragasztani,

ezért kimentésük lassú és aprólékos munkát kíván. A csontmaradványok az egykor élt állatok szétesett csontvázának darabjai, melyek az egykori, meleg, trópusi sekélytenger aljzatán szétszóródtak.

Az expedíció tagjai a villányi hegység triász korú üledékes kőzetében felfedezett Nothosauria tengeri ragadozó hüllő állkapcsát preparálják

Forrás: Magyar Dinoszaurusz-kutató Expedíció/Ősi Attila

Ráadásul a tengeri hüllőcsontok mellett szárazföldi gerinces állatokhoz köthető leletek is előkerültek, amelyek egy olyan földtörténeti korból származnak, amikor az első dinoszauruszok vagy repülő hüllők megjelentek. A leletek talán új információkat nyújtanak ezeknek az állatoknak a korai történetéről.

A Nothosauriák a triász időszaki tengerek csúcsragadozói közé tartoztak

Forrás: Walking with Wiki

Az idei év nagy szenzációja a villányi ásatások során előkerült négy-öt méteres egykori tengeri ragadozó hüllő,

egy Nothosauria-féle közel félméteres alsó állkapcsa. A paleontológusok emellett olyan koponyaelemet találtak, - benne hatalmas, lapos őrlőfogakkal -, amely egy törőfogú tengeri hüllő maradványa,. Ezek az állatok a Bakonyból ismert kavicsfogú álteknős (Placochelys) közeli rokonai voltak. Továbbá egy nagyon bizarr állat, a Tanystropheus megnyúlt nyaki csigolyái is előkerültek. A hazai középhegységeink még rengeteg felfedezésre váró őslénytani csodát rejthetnek.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK