A legtöbb aszteroida kozmikus sárgolyóként kezdte

A kréta időszak legvégén, nagyjából 65,5 millió éve becsapódott 10- 15 kilométer átmérőjű aszteroida ökológiai kataklizmát okozott a földön és a tengerekben

Vélhetőleg egyfajta kozmikus sárgolyóból alakult ki a Naprendszer legtöbb aszteroidája - állapította meg két kutató az általuk végzett szimulációs vizsgálatok alapján. Eredményeiket a Science Advances című tudományos lapban mutatták be.

Eddig a tudósok abból indultak ki, hogy a fiatal aszteroidák gyorsan megkövesedtek. A vizsgált aszteroidákat a kőzetbolygók keletkezésekor hátramaradt nyersanyagként tartják számon. Az új ismeretek így hozzájárulhatnak a fiatal Naprendszer általános fejlődésének megismeréséhez - áll a szaklapban.

Philip Bland, az ausztráliai Perthben lévő Curtin Műszaki Egyetem és Bryan Travis, az amerikai Tucsonban lévő Planetary Science Institute munkatársa széntartalmú kisbolygók keletkezését kutatta. Ezek a típusok alkotják a Naprendszer aszteroidáinak mintegy háromnegyedét. Ezek fő összetevői kozmikus por, jég és úgynevezett kondrumok, vagyis apró szilikátgolyócskák.

Aszteroida fantáziarajza Forrás: Origo

Ha ezek az anyagok összekeverednek, az eddigi feltételezéssel ellentétben nem kőzetet, hanem ragacsos, sárszerű anyagot alkotnak - írják a kutatók. Az "iszapot" a por és a radioaktív anyagok által megolvasztott jég alkotja, amelybe beágyazódnak a szilikátgolyók. Az új modell egybevág a széntartalmú meteoritok vizsgálatának eredményeivel.