Csaknem kétmillió dollárért kelt el a holdporos zacskó

2017.07.21. 14:26

Egy New York-i árverésen 1,8 millió dollárért (471,5 millió forintért) adták el csütörtökön azt a cipzáras zacskót, amelyben az Apollo 11 űrmisszió holdköveket hozott a Földre.

Egy kevés holdpor is maradt az elárverezett zsák alján

A Sotheby's aukciósház nem közölte, ki vásárolta meg a Lunar Sample Return feliratú fehér cipzáras zsákocskát, amelyben a 2012-ben elhunyt asztronauta, Neil Armstrong hozott a Holdról kőzetmintákat 1969-ben. Korábban 2-4 millió dollárra becsülték a tasak árát, melyben bár kőzet már nem, némi holdpormaradék még megtalálható.

Az Apolló-11 személyzete (balról jobbra), Neil Armstrong, Michael Collins, és Edwin AldrinForrás: NASA

A 30x20 centiméteres zsákot a misszió után hibásan jelölték meg, és kis híján a szemétbe került.

Ezután évtizedeken át hevert egy raktárban, majd az amerikai igazságügyi minisztérium egyik hatósága más tárgyakkal együtt online elárverezte 2015-ben.

A licitálás tárgya: Armstrong holdkőzetgyűjtő zsákjaForrás: Courtesy Of Christopher McHugh, Attorney For Nancy Carlson

Ezután a NASA pert indított a visszaszerzésére, a decemberi bírósági döntés szerint azonban az jogilag azé az illinoisi nőé, aki

az online árverésen mindössze 995 dollárt (260 ezer forintot) fizetett érte.

Ő bocsátotta most árverésre a különleges erszényt. A Sotheby's aukcióján az Apollo 13 missziónak a legénység jegyzeteit is tartalmazó komplett repülési tervét ugyancsak elárverezték.

az Apolló-13 szmélyzete egy oxigéntartály felrobbanása miatt halálos veszélybe került, és nem tudott leszállni a HoldraForrás: NASA

Árát korábban 40 ezer dollárra becsülték, ám végül kilenc licitáló között lezajlott heves versengés után 275 ezer dollárért kelt el. Az 1970-es űrmissziót műszaki hiba miatt idő előtt be kellett fejezni, a háromtagú legénység azonban sikeresen leszállt Földön a sérült űrrepülővel.

Armstrong és személyzete történelmet írt 1969 júliusában

Az Apolló-11 Hold-expedíciója az Apolló-program ötödik küldetése volt.

A holdra szállási programot még 1961 májusában John F. Kennedy amerikai elnök hirdette meg,

a Szovjetuniónak az űrrepülésben addig elért, és az Egyesült Államokat második helyre szorító eredményeire adandó válaszként.

Kennedy (a kép jobb szélén) és Hruscsov. A holdprogram meghirdetése a szovjet űrsikerekre adott válasz voltForrás: AFP/-

Neil Armstrong, a küldetés parancsnoka,valamint Edwin Aldrin és Michael Collins 1969. július 16-án, közép-európai idő szerint 13 óra 32 perckor emelkedett a magasba a Kennedy Űrközpont 36A jelű starthelyéről elindított Saturn-V hordozórakétához szerelt Apolló-11 űrhajó kabinjában.

Magasba emelkedik a Saturn-V. hordozórakéta, az Apolló-11 űrkabinjávalForrás: NASA

A Holdig tartó út három napot vett igénybe,

a leszállási manőver a Hold körül megtett 13. keringés után vette kezdetét. Ez alatt felélesztették a leszállóegység, az „Eagle" (Sas)rendszereit, és elvégezték a Holdra szállás előtti teszteket. Armstrong és Aldrin a 10. keringés idején mászott át és foglalta el helyét a holdkompban.

Az Eagle (Sas) holdkomp leválik a parancsnoki modulról, fedélzetén Armstronggal és AldrinnalForrás: NASA

A 14. keringés ideje alatt, miután az Eagle levált a Hold körül keringő parancsnoki egységről, megkezdte a fékezési manővert, és 15 ezer méterre közelítette meg a Hold felszínét.

Kis lépés egy embernek,de óriási ugrás az emberiségnek.

A landolás július 20-án közép-európai idő szerint 20 óra 17 perckor, sikeresen megtörtént, a Hold Mare Tranquillitatis (Nyugalom-tengere) elnevezésű, sötét vulkáni bazalttal kitöltött medencéjében, a Ritter és Sabine kráterek közelében.

Az Apolló-11 holdkompjának landolási területe a Nyugalom-tengrénForrás: NASA

A leszállástól a kabinajtó kinyitásáig kereken hat óra telt el, ennyit vett igénybe a holdfelszínre való kilépés előkészítése.

A világtörténelmi jelentőségű holdséta 1969. július 21-én 2 óra 51 perckor vette kezdetét.

 

Aldrin a Hold felszínén. A sisakjának napvédőjén az őt fényképező Armstrong sziluettje tülröződik visszaForrás: NASA

Elsőként Armstrong hagyta el a kabint, és amikor a létráról lelépett a Hold felszínére, hangzottak el sokat idézett szavai: „That's one small step for a man, one giant leap for mankind.", vagyis

Kis lépés egy embernek, de óriási ugrás az emberiségnek."

Nagyjából negyedóra elteltével Aldrin is kilépett a Hold felszínére, aki szétnézve ennyit mondott: „Varázslatos sivárság." A holdkomp összesen 21 óra 40 percet töltött el az égitest felszínén.

Forrás: NASA

Armstrong és Aldrin a holdséta ideje alatt több műszert is elhelyeztek az égitesten, illetve

összesen 21, 55 kiló holdkőzetet és holdport gyűjtöttek.

A gyűjtőzsákok egyike került most kalapács alá.

Forrás: NASA

Az emberiség történetének első sikeres holdexpedíciója 1969. július 24-én 16 óra 50 perckor landoltak a Csendes-óceánon.

KAPCSOLÓDÓ CIKKEK